e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzések, konferenciák DVD-n: Az elfogadott 2011. évi adótörvények (DVD) cca. 240 perc
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Januártól felállnak a kormányhivatalok

Várhatóan még ezen a héten megszületik a döntés, amelynek értelmében januártól megalakulnak a kormányhivatalok, a vezetőit a miniszterelnök nevezi ki. A kormányhivatalok létrehozására a területi államigazgatási feladatok minél hatékonyabb, takarékosabb ellátása érdekében van szükség – nyilatkozta dr. Virág Rudolf, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára. A változások kétszáznál több szervezetet és 20 ezernél több munkavállalót érintenek. A fővárosi, megyei kormányhivatalok létrejöttével elsőként a költségvetési integráció valósul meg, amelynek révén a takarékos működtetés érdekében hatékonyan ki lehet szűrni a párhuzamosságokat. A szakmai-döntési kereteket nem érinti a változás, a dolgozók pedig továbbra is megmaradnak kormánytisztviselői státuszukban – tájékoztatott a helyettes államtitkár.

Térkép a korrupciós kockázatokról

Feltérképezi a közintézmények korrupciós kockázatát az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Januártól 4200 szervezetnek küld ki kérdőíveket az ÁSZ, amelyen mintegy százötven kérdésre várnak választ a számvevők. Arra kíváncsiak például, hogy a hivatal végez-e közbeszerzéseket, hívott-e le uniós támogatást, vehetnek-e át jutalmat az alkalmazottak, milyen módon tarthatnak kapcsolatot a politikusokkal, hogyan zajlanak a szabálytalansági eljárások. A válaszok kiértékelése után az ÁSZ elkészíti az ország korrupciós térképét, felsorolva az összes közintézményt, és megjelölve, hogy ezeknél a hivataloknál mekkora kockázata van a korrupciónak. Megjegyzendő: a válaszadás önkéntes, így az is megeshet, hogy a visszajelzések nem feltétlenül lesznek pontosak, igazak. Ennek megvan a kockázata, bár az is igaz, hogy a számvevőszék az adatok valóságtartalmát ellenőrizni tudja – kommentálta a kétségeket Sántha György, az ÁSZ projektirodájának vezetője, aki a témával kapcsolatosan arra is felhívta a figyelmet, hogy átláthatóbb közbeszerzési törvényre lenne szükség.

A korrupció 25 százalékkal emeli az árakat

Az előző hír kapcsán tanulságos ismertetni azt az elemzést, amelyet a Közbeszerzések Tanácsa megbízásából a GKI Gazdaságkutató Zrt. készített a közbeszerzések területén tapasztalható korrupcióról. A kutatók 120 mélyinterjút készítettek az ajánlatkérők, az ajánlattevők és a hivatalos közbeszerzési tanácsadók körében, és feldolgozták a témában megjelent sajtóközleményeket. A hosszas, részletes elemzés néhány sarkalatos megállapítása:
A kutatási szakirodalom és empirikus tapasztalatok alapján a korrupció gyakorisága a magyar gazdaságban „közepes”, a fejlett országokban lévőnél lényegesen nagyobb, de a legtöbb fejlődőben kialakultnál kisebb. A korrupció a hazai közbeszerzések körében igen gyakori. Az interjúalanyok azonban olyan eseteket is említettek, amelyeknél nem volt korrupció, és az időzavar miatt kellett sajátos eljárási technikát alkalmazni, mégis meggyanúsították őket. A kutatás végkövetkeztetése: az eljárások nagyobbik fele fertőzött. Azt is leírták: ha minden közbeszerzést kiírnának, 22-26 százalékkal több lenne a tender, a korrupció pedig – jelentős szórással – 25 százalékkal emeli az árakat.

Helikopterbeszerzés háromszoros áron

Bevett gyakorlat volt a honvédelmi tárcánál, hogy nem a gyártótól, hanem közvetítőn keresztül oldották meg a beszerzéseket, így azok jóval többe kerültek – nyilatkozta Hende Csaba miniszter, aki a többi között két kiképző-gyakorló helikopter megvásárlását említette. A közbeszerzésen egy kis magyar cég mellett az amerikai gyártó is indult, ennek ellenére a hazai cég nyert. Utólag kiderült, hogy közvetítés nélkül a légi járműveket harmadáron is meg lehetett volna vásárolni. Az is kiderült, hogy a gép nem haditechnikai, hanem polgári célú eszköz, tehát nem kell beszerzésére különleges eljárási formát alkalmazni.
Információk szerint előzetes letartóztatásba helyezték Papál László egykori honvédelmi közigazgatási államtitkárt. A korábbi honvédségi közbeszerzések miatt üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett vesztegetés gyanújával nyomoz a Budapesti Katonai Ügyészség. A nyomozók szerint a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó gazdasági társaságoknál több magas rangú katonának is kenőpénzt osztottak vissza az alvállalkozók az állami megrendelésekért cserébe.

Az Állami Nyomda tendergyőzelme

A hírt már közöltük, ám most a tőzsdén is bejelentették: a következő hét évben továbbra is az Állami Nyomda által vezetett konzorcium gyártja a legvédettebb hazai okmányokat. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával kötött szerződés értéke 16,5 milliárd forint, a megállapodás időtartama 2017. augusztus 31-éig tart. Zsámboki Gábor, az Állami Nyomda vezérigazgatója arról tájékoztatott, hogy 1998 óta gyártják a különböző okmányokat, és ez idő alatt mintegy 10 milliárd forintot költöttek a biztonságot növelő fejlesztésekre és beruházásokra. „Az okmánybiztonsági laboratóriumunk továbbra is világszínvonalú biztonsági megoldások kutatásán dolgozik, és folytatjuk a fejlesztéseket az EU-s szabványoknak megfelelő legkorszerűbb csipes, elektronikus azonosítási szolgáltatásokat nyújtó okmányok terén is” – nyilatkozta a vezérigazgató. Az Állami Nyomda 2009-ben 14 milliárd forint árbevételt ért el, egymilliárd forintos eredménnyel. Az idén az előzetes becslések szerint a tavalyihoz képest harmadával nő az árbevétele.

Vitarendezés a Közbeszerzési Döntőbizottság nélkül

Helyes jogalkotói döntés volt az előzetes vitarendezés új szabályainak átalakítása, mert ennek alapján az ajánlattevői oldal külön díj fizetése nélkül, közvetlenül az ajánlatkérőtől kérheti az észlelt jogsértés orvoslását – állítják a szakértők. A bonyolult és nehézkes hazai közbeszerzési rendszerben gyakran problémát jelentett, hogy aki úgy ítélte meg, hogy jogai sérültek, nem kérhette a hiba kijavítását közvetlenül az ajánlatkérőtől. A jogorvoslatért a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kellett fordulnia. Az új szabály szerint viszont, ha a sérelmet szenvedő fél jogsértő ajánlatkérői eljárási cselekményt vagy dokumentumot észlel, vagy ha az eljárás eredményéről szóló írásbeli összegezést jogszerűtlennek tartja, közvetlenül kérheti a probléma orvoslását a kiírótól. Az egyszerű vitarendezés külön érdekessége, hogy a törvény kimondja: ezzel a megoldással nemcsak az ajánlatkérő, hanem a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységet végző kamara vagy más érdek-képviseleti szervezet is szót emelhet, az ajánlatkérőhöz fordulhat. Összességében tehát arról van szó, hogy a felek a döntőbizottság igénybevétele és eljárási díj fizetése nélkül közvetlenül rendezhetik jogvitájukat.

415 milliós állami megrendelést nyert az OTP

Az OTP Zrt. nyerte a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központja által fizetőkártya-elfogadó szolgáltatás nyújtására és 1575 darab POS-terminál beszerzésére kiírt tendert. A bank számára ez nettó 416 millió forintos megbízást jelent. A beszerzéssel az OTP határozatlan időre kapott jogot a fizetőkártya-elfogadás nyújtására, emellett ő szerzi be és üzemeltetheti a POS-terminálokat. A beszerzést az informatikai szolgáltató egy európai uniós projekt részeként bonyolította le. Ebben egyebek mellett az APEH, a vám- és pénzügyőrség, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala és a Miniszterelnöki Hivatal vesz részt. A rendszert a magyar államkincstár fogja működtetni, és a projektben részt vesz a Magyar Nemzeti Bank is. Az elektronikus fizetési rendszer (Eler) bankkártyás és elektronikus fizetéseket tesz lehetővé, leegyszerűsítve az eddigi eljárásidíj-fizetést.

Debreceni villamostender hatodszorra

A napokban megszületett a Közbeszerzési Döntőbizottság elmarasztaló határozata, amelynek értelmében immár ötödször lett érvénytelen a debreceni villamostender. Várhatóan hónapokat késhet a beszerzés, mert a 11 milliárd forintos beruházásra új közbeszerzési eljárást kell kiírni. Két és fél év alatt immár hatodszorra. Debrecenben azért van szükség a 18 új villamos járműre, mert a városban uniós és hazai támogatással új villamosvonal épül. A legutóbbi, ötödik eljárásra két ajánlat érkezett: a korábbi nyertes, a spanyol CAF pályázata és az olasz AnsaldoBreda ajánlata. Az eredményhirdetésre októberben került sor, amikor bejelentették, hogy az olasz pályázó nyert. A spanyol cég jogorvoslati kérelmére a döntőbizottság – eljárásjogi és műszaki kifogásokra hivatkozva – megsemmisítette az ötödik kiírást is. Hamarosan új tendert írnak ki, immár hatodszor. Remélhetően ez alkalommal sikerül eredményesen lezárni.

Hírek – röviden

Az Európai Parlament 612 igen, 12 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett elfogadta a késedelmes kifizetések jelenségének visszaszorításáról szóló határozatot. A jogszabály célja elősegíteni, hogy a tranzakciók során kötelezővé váló kifizetések minél hamarabb megtörténjenek. A határozat akkor lép hatályba, ha azt az Európai Bizottság is elfogadta. A tagállamoknak két évük lesz arra, hogy saját jogrendjükbe ültessék át a jogszabályt. • Győr önkormányzata sikerrel szerepelt „a pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése” pályázaton, amelyen csaknem 700 millió forint támogatást nyert. Az eszközök beszerzésére indított közbeszerzési eljárást az Albacomp RI Kft. nyerte. • Békés megyében ötvenkét települési önkormányzat közösen szerzi be a földgázt. A közbeszerzési eljáráson nyertes szolgáltatóval egy évre kötnek szerződést. • Kisbajcson a vízrendezéssel kapcsolatos munkák elvégzésére kiírt közbeszerzési eljáráson az Arvia Építő Kft. lett a befutó. • Gyomaendrődön a Gyomaszolg Ipari Park Kft. nyerte el – közbeszerzési eljárás keretében – az integrált közösségi szolgáltatótér kivitelezési jogát. • Közbeszerzés eredményeként 11 új autóbuszt állít forgalomba a Pannon Volán Zrt. A tender nyertese a Kravtex Kft., valamint a Scania Hungária Kft. • A budavári Nagyboldogasszony-templom harangjainak felújítását a tendergyőztes passaui Rudolf Perner harangöntöde végzi. • Közbeszerzést indít Tokaj önkormányzata oktatási informatikai gépek beszerzésére. • Balassagyarmaton az ivóvízellátás rekonstrukciójára kerül sor: a kivitelezőt közbeszerzési eljáráson választják ki. • A paksi önkormányzat a villamosenergia beszerzésére közbeszerzést indított, amelyen az MVM Partner Zrt.-t hirdették ki győztesnek. • Befejeződött a Komárom–Almásfüzitő árvízvédelmi biztonságának javítása című uniós projekt előkészítése. • Az ajánlatkérő Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat 6,6 milliárd forintra becsüli a Petz Aladár Kórház bővítésének és rekonstrukciójának költségeit: a munkálatokra nyílt közbeszerzést írtak ki. • Sikkasztásért, korrupcióért, hatalommal való visszaélésért négyévi börtönbüntetésre ítélték a volt horvát védelmi minisztert, helyettese kétévi börtönt kapott.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Korrupció: jogsegély kell

Hiányzik a közérdekű bejelentést tevő személyek védelme Magyarországon, egyelőre nem is működik erre szolgáló hivatal, lévén a tavaly őszi törvénycsomagban szereplő úgynevezett Antikorrupciós Hivatal – a köztársasági elnöki vétó hatására – nem állt fel – többek között ezek a megállapítások hangzottak el december 9-én a korrupció elleni világnapon.
A Transparency International (TI) friss globális korrupciós barométerének tanúsága szerint a magyarok 75 százaléka úgy véli, az utóbbi három évben nőtt a korrupció mértéke. Ez egész Európában szinte a legrosszabb arány, ennél borúlátóbb adatokat csak Romániában mérek. A magyar válaszadók a korrupcióval leginkább érintett területek közzé sorolták a parlamentet, a médiát, a rendőrséget és a közszférát is. A kutatásból kiderül az is, hogy a megkérdezettek 20-30 százaléka adott kenőpénzt az utóbbi egy évben.
A világnap alkalmából a TI is tanácskozást szervezett, az ezt megelőző tájékoztatón Alexa Noémi, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója leszögezte: a magyar jogalkotás egyik fontos feladata, hogy a közérdekű bejelentők védelmét törvényi szinten biztosítsa. Az ilyen bejelentők ugyanis egzisztenciájukat teszik kockára. Alexa Noémi hozzátette: a tisztességes eljárás védelméről szóló törvény már megfelelő rendelkezéseket tartalmaz, ám még mindig hiányzik a végrehajtási jogszabály, és nincs megfelelő intézmény sem a bejelentések fogadására. Mindezek ismeretében a TI elindította útjára a „merjtenni.hu” honlapot, amely útbaigazítást ad, hová lehet fordulni ilyen jellegű bejelentésekkel. Emellett pro bono alapon ügyvédi irodáktól kérhetnek személyes jogi tanácsadást, vagy akár jogi képviseletet a gyanús eseteket bejelenteni szándékozók.
A korrupció elleni küzdelem egyik új fegyverét élesíti az Állami Számvevőszék is. Az ÁSZ 4200 kiválasztott költségvetési szerv bevonásával korrupciós kockázati térképet készít. A cél a közszféra korrupciós kockázatainak felmérése, osztályozása és kutatása, a hazai ellenőrzési gyakorlat és a közigazgatási kultúra fejlesztése. A projekt 2012. április 30-áig tart, ám az adatfelvételek éves megismétlésére 2017-ig sor kerül.

(Világgazdaság, 2010. december 10.)

A visszaélések melegágya az ad hoc szabályozás

Az elmúlt két-három évben – jelenős részben a válság hatására – a magyar gazdaságban a korrupciós jelenségek elérték azt a fokot, ami már józan ésszel elképzelhetetlen – mondja Tóth István János, az MTA KTI munkatársa, a Corvinus Egyetem Korrupciókutató Központjának társalapítója, aki szerint a korrupciós kockázatok elsősorban a szabályozási kudarcokból fakadnak. A riporter kérdéseire válaszolva kifejtette:
Magyarország az elmúlt négy-öt évben a korrupciós kockázatokat nézve olyan mélyre jutott, ami korábban a kutatók számára is elképzelhetetlen volt. Ebben a gazdasági válság mellett az államigazgatás dezintegrációja is komoly szerepet játszott. Két-három éve tudható volt, hogy a korábbi politikai többség elveszti hatalmát, ezért az államigazgatás vezetői nem is akartak már döntéseket hozni. Mára viszont oda jutottunk, hogy a hivatali eljárások nem működnek, nem reagálnak a megkeresésekre, a megítélt támogatásokat ilyen-olyan indokokra hivatkozva nem fizetik ki. Vannak viszont arra utaló jelek, hogy új, korrupciót elutasító kultúra kezd kialakulni a magánszférában. A változásra komoly igény van. Csak a vállalkozások egy része haszonélvezője ugyanis a korrupciónak, a többséget ez a helyzet bosszantja.
A kormányzat a könnyebb irányba fordul el, amikor az ítéletek szigorításáról, a nyomozó testületek megerősítéséről dönt. Ha csak ezeknél a lépéseknél marad, akkor drága és korszerűtlen válaszokat ad a kihívásokra. A korrupció melegágya a rossz szabályozás. Létrejötte és elterjedése ugyanis elsősorban a szabályozási kudarcokkal függ össze. A politikai döntések még gyakran a politikusok úgymond saját tapasztalataira épülnek, anélkül hogy ismernék a valós helyzetet, és tisztában lennének a döntések várható következményeivel. Ha a döntések nincsenek előkészítve, ha ad hoc módon intézkednek, akkor ez a helyzet melegágyat vet a korrupciós tranzakcióknak.
A szerző a továbbiakban beszámol arról, hogy megkezdődött egy, a közbeszerzésekkel kapcsolatos kutatás előkészítése. Feldolgozzák az elmúlt két évtized közbeszerzési adatait. Ezekről ugyanis nem létezik egységes, hozzáférhető adatbázis. Az adatbázis alapján elemezni lehetne az elmúlt húsz év közbeszerzési döntéseinek részleteit: fel lehetne tárni azokat a cégcsoportokat, amelyek gyakorlatilag a közbeszerzési piacra specializálódtak. Arra is választ keresnének, miként változik a közbeszerzésen nyertes cégek összetétele politikai ciklusonként. Az összesített adatokból következtetni lehetne az elmúlt húsz évet jellemző korrupciós tranzakciókra, és arra is, mely önkormányzatok és intézmények lehettek a legfertőzöttebbek.

(Napi Gazdaság, 2010. december 10.)