e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzések, konferenciák DVD-n: Az elfogadott 2011. évi adótörvények (DVD) cca. 240 perc
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉS KÖZBESZERZÉSI HÍREK

A közbeszerzések 60 százalékát az önkormányzatok bonyolítják le

A Közbeszerzések Tanácsa (KT) által a parlamentnek benyújtott 2009. évről szóló beszámolóból kiderül: tavaly az önkormányzatok és intézményeik közbeszerzéseinek értéke az egy évvel korábbihoz képest több mint kétszeresére nőtt. Összesen 583,7 milliárd forint értékben bonyolítottak le közbeszerzéseket, és részarányuk a teljes közbeszerzés 32 százalékát adta, szemben a 2008. évi 18,7 százalékkal. Az eljárások számát tekintve is szembetűnő a változás: minden második közbeszerzést az önkormányzatok folytattak le, szám szerinti arányuk az egy évvel korábbi 34 százalékról 52 százalékra nőtt. Összesen 3442 eljárást indítottak. A KT 2010 első félévi adatai szerint az idén tovább erősödött a közbeszerzési piacon az önkormányzatok súlya. Az év első hat hónapjában az összes közbeszerzés 60 százalékát, értékben pedig 37 százalékát bonyolították le a helyhatóságok, ami 2617 eljárást és 263 milliárd forintot jelentett. Az eljárások számának bővülését azonban elsősorban az magyarázza, hogy a statisztikákba már bekerültek – a korábban csak becsült adatként szerepeltetett – értékhatár alatti, egyszerű eljárások is, amelyek döntő részét az önkormányzatok bonyolították le.

Pénzforgalmi szolgáltatás a fedezetkezelőtől

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) engedélyezte, hogy az Első Fedezetkezelő pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtson. E bizonyos fizetési műveletek, fizetési számlák közötti teljesítést, valamint letéti szolgáltatást jelent. A PSZÁF határozata szerint a társaság mindenkor köteles a kockázatának fedezetét biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezni.
A fedezetkezelő mint intézmény elméletben az építőiparban a fizetési fegyelmet javíthatná, a szakma képviselői szerint azonban az erről szóló szabályozás rendkívül bürokratikusra és működésképtelenségre sikeredett – állapítja meg a Napi Gazdaság. A nyári jogszabály-változtatás a fedezetkezelő alkalmazását a közbeszerzés hatálya alá tartozó beruházásoknál felfüggesztette, az 1,3 milliárd forintot meghaladó magánberuházásoknál viszont kötelező lenne. A jogszabály hatálybalépése óta azonban a gyakorlatban szinte nincs ilyen méretű magánberuházás. És ha valamelyik mégis eléri ezt az értékhatárt, ott a projekt részekre bontásával bújnak ki az érintettek a jogszabály hatálya alól.

Rendezvényszervezőt keres az NFÜ

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) közbeszerzési eljáráson keres rendezvényszervezőt, akivel február elejétől tizenkét hónapra kötnek szerződést, nettó 362 millió forint értékben. A beszerzés célja az Európai Unió és a magyar állam támogatásával megvalósuló programok, projektek és ezek eredményeinek közismertté tétele, továbbá olyan tájékoztatási mechanizmus kialakítása, amely átlátható tájékoztatást ad majd az uniós pályázati rendszer végrehajtásáról, a pályázati lehetőségekről és a források szabályos felhasználásáról. A nyílt közbeszerzési eljáráson még december 28-áig lehet ajánlatot tenni, az eredményhirdetést január 24-ére tervezi a fejlesztési ügynökség. A pályázóknak rendelkezniük kell 2008-ban és 2009-ben összesen nettó 300 millió forint rendezvényszervezésből származó árbevétellel, nem lehet negatív a mérleg szerinti eredménye az előző két évben. Ezek mellett fel kell mutatni legalább 150 fős rendezvény lebonyolításáról referenciát, továbbá két uniós programhoz vagy projekthez kapcsolódót is.

Metróügy: új tendert ír ki a főváros?

Azonnal megfellebbezi a francia bíróság Alstommal kapcsolatos határozatát és mérlegeli egy új tender kiírását a budapesti városvezetés – jelentette be Tarlós István főpolgármester egy nappal a bírósági döntés után. Egyelőre azonban az az álláspont, hogy folytatják a tárgyalásokat a francia gyártóval, és ha kijavítják a szerelvények hibáit és megszerzik a vasúthatósági engedélyt, a BKV át fogja venni a szerelvényeket. Az ítélet után a francia gyártó is jelezte: kész tovább tárgyalni. A főpolgármester a nemzeti fejlesztési miniszterrel is egyeztet, hogy meddig adnak határidőt az Alstomnak a típusengedélyek beszerzésére. „Ha kármentést kell végezni, akkor végezzük el, de erősen mérlegeli a főváros egy új tender kiírását is” – mondta a főpolgármester. Ha új közbeszerzést kell indítani, akkor – a metrókocsik híján – nem lehetne 2015-ben üzembe helyezni a négyes vonalat, és elveszhetne a 370 milliárd forintos beruházáshoz elnyert 181 milliárd forint uniós támogatás. Tarlós István egyúttal jelezte: az ügyben Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztoshoz fordulnak, hogy vizsgálja meg, kit terhel a felelősség a kialakult helyzettel kapcsolatosan.

Közép-Dunántúl: fejlesztésekről döntöttek

A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács legutóbbi ülésén több jelentős támogatásról született döntés. Jóváhagyták a korábbi szakmai konzultációk során kialakult útépítési preferencia sorrendjét. Eszerint hamarosan megkezdődhet a Nagyigmánd és a megyehatár, Dad és a megyehatár, Tata és Komárom, a Környe és Várgesztes, a Tokod és Héreg, továbbá a Bakonyszombathely és Bakonybánk közötti útszakasz rekonstrukciójának előkészítése. A felújítási munkák kivitelezése, a közbeszerzési eljárások lefolytatása után, várhatóan jövőre megkezdődik. Kiemelt jelentőségű a vízi közlekedési struktúra megújítása is. Ennek szellemében a fejlesztési tanács egyhangúlag támogatta Komárom kikötőfejlesztési pályázatát. A projektjavaslat Komáromban a vízi, vasúti és közúti közlekedési utak metszéspontjánál intermodális logisztikai központnak kialakítását fogalmazza meg.

Kérdőjelek a BKV életbiztosítási tenderéhez

Rendkívüli gyorsasággal írt ki befektetéshez kötött (unit-linked) életbiztosítások nyújtására tendert a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV). A juttatást már a jövő év elejétől választhatják az alkalmazottak a cafeteria elemeként. A szakemberek szerint furcsa a BKV 12 ezer dolgozójának kínált unit-linked biztosítási ajánlat. A BKV nem is tagadja: a megoldást azért választotta, mert ezt a juttatási formát nem terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség. Adószakértők ugyanakkor a konstrukció veszélyeire is felhívják a figyelmet. Addig nincs gond, amíg nem kérik a visszavásárlást, vagy a vegyes biztosítássá való átalakítást, ám a unit-linked megoldás alapja, hogy a befektetéseken megszerzett hasznot az ügyfél rendszerint felhasználja. Így neki kell adóznia a cége biztosításra fizetett adómentes díja és hozama után. Ezzel szemben az alkalmazottnak bérként való kifizetéssel a cég 17,5 százalékot nyer a megoldáson.

Bérpótlást vállal az állam

Január elsejétől megszűnik a rendelkezésre állási támogatás (RÁT), helyette bevezetik a bérpóló juttatást (BPJ). A részletes szabályozásról szóló kormányrendeletet a napokban fogadták el. Néhány fontos tudnivaló: jövőre a munkanélkülieknek legalább 30 napos munkaviszonnyal kell rendelkezniük, hogy 2012-ben bármilyen ellátásban részesüljenek. Ezt a feltételt ki lehet váltani hat hónapos munkaerő-piaci képzéssel is. Az önkormányzatoknak a kormányrendelet többek között lehetőséget biztosít arra is, hogy csak azt a bérpótló juttatásban részesülőt hívják be dolgozni, aki rendben tartja a környezetét. Cégek is alkalmazhatnak hátrányos helyzetű BPJ-st. Ez esetben az állam nyolc hónapon keresztül fizeti a bér és járulék 70 százalékát. Feltétel, hogy a vállalkozás további négy hónapig vállalja a munkanélküli foglalkoztatását. Civil szervezetek, egyházak és kisebbségi önkormányzatok is élhetnek a lehetőséggel.

Unió: közbeszerzési hátrányban a kisvállalkozások

Az Európai Bizottság jelentést tett közzé, amely megállapítja, hogy a kkv-k nem gazdasági súlyuknak megfelelő arányban részesülnek a közbeszerzésekből. Az Unió hivatalos lapján közzétett „A kkv-k közbeszerzési piacokhoz való hozzáférése az EU-ban” című jelentés alapján a közbeszerzési szerződések 60 százalékát kis- és középvállalkozások nyerik el, viszont érték alapján az összes szerződésnek csupán 34 százalékát mondhatják magukénak. Ez az arány a jelentés megállapítása szerint kisebb, mint a gazdasági súlyuk. A középvállalatok 17 százalékban részesülnek a közbeszerzésekből, a kisvállalkozásoknál ez az arány 11 százalék, míg a mikrovállalkozásoknál mindössze 6 százalék.

Hírek – röviden

Zöld utat kapott a budapesti kórházak egységbe szervezése, a Fővárosi Közgyűlés megszavazta az Egészségközpont Zrt. létrehozását. A tájékoztatás szerint egységes közbeszerzési jogszabályokat alkotnak, és januártól már a zrt. intézheti a szükséges közbeszerzéseket – tájékoztatott Pesti Imre főpolgármester-helyettes. • Még ki sem írták a magyar hadiipar legnagyobb összegű tenderét a légierő MiG–29-eseinek értékesítésére, máris komoly háttértárgyalások kezdődtek a milliárdos üzletben való részvételért. • Több mint 390 millió forint támogatást ítélt meg az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Penyige település szennyvízhálózatának és tisztítótelepének megvalósítására. A kivitelező céget 2011 első negyedévében közbeszerzési eljáráson választják ki. • Csongrád megyében folytatódik a hulladékgazdálkodási program; az egykori szeméttelepek felszámolására 2,7 milliárd uniós támogatást nyert az érintett települések által létrehozott társulás. 2012 őszéig 27 bezárt lerakót szüntetnek meg. • A Genertel Biztosító Zrt. meghívásos kommunikációs tenderét öt ügynökség közül a Próbakő Kommunikáció Kft. nyerte. • Nagykőrösön a közbeszerzési bizottság kiválasztotta a városközpont felújítására a kivitelezőket. Különböző megbízásokat nyert el a kecskeméti székhelyű Piramis Zrt. és a Pesti Építő és Faipari Zrt. • Kevermesen több utca felújítására hamarosan közbeszerzési pályázatot írnak ki. • Jelentős informatikai fejlesztést valósítanak meg Püspökladány oktatási intézményeiben. A fejlesztésekre kiírt közbeszerzési eljáráson három cég vett részt, közülük egy budapesti nyert (nevét az eseményről szóló tudósítás nem közölte).

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Élesben a távközlési különadó

Befizették határidőre a rájuk kirótt különadót a távközlési cégek, mértékét azonban bizalmas adatnak minősítették. A több ágazatot is érintő törvényt a szakma nemcsak a különadó miatt bírálta, hanem azért is, hogy az adó alapja a nettó árbevétel lett, nem pedig a nyereség. Így az intézkedés nem egyenlő terhet ró a cégekre. Az ágazat nagyszolgáltatói számára ugyanis ez kisebb terhet jelent. Az árbevétel-alapú különadó a szakértők szerint megszüntetheti a szolgáltatásalapú versenyt. Azok a cégek sem vonhatják ki ugyanis belőle az alvállalkozói költségeiket, amelyek szinte csak közvetített szolgáltatásokból élnek, emiatt viszont ellehetetlenülhetnek. Lesznek olyan szolgáltatók is, amelyeket a különadó versenyképtelenné tesz, ennek pedig komoly következményei lehetnek az érintett cégek számára a közbeszerzési, illetve egyéb tendereken is. Ezeken ugyanis csak olyan távközlési vállalatok indulhatnak, amelyek az elmúlt három évben pozitív számviteli eredményt tudnak felmutatni. Így 2015-ig csak a válságadó ellenére nyereségesen működő nagyszolgáltatók pályázhatnak efféle megrendelésekre, a kis és közepes cégek automatikusan ki lesznek zárva belőle. Erre a helyzetre egyelőre nem született módosító javaslat.
A válságadó kapcsán a távközlési piacon is felmerül a kérdés, ki fizeti meg ténylegesen ennek az árát. A szolgáltatók válaszaikban többnyire a működési költségeik további optimalizálását említették, vagyis ez érintheti az ágazatban dolgozók bérét, juttatásait, de csökkentheti a beszállítóknak fizetett összegeket is. A nagy cégeknél a különadó a következő évek nagyberuházásaira gyakorolhat kedvezőtlen hatást.

(Világgazdaság, 2010. december 21.)

Építőipar: sok vállalkozás „illegalitásban” működik

Bár már fél éve lejárt a hazai építőipari cégek kötelező regisztrációjának határideje, a szektor szereplőinek alig több mint a fele működik együtt az előírt adatszolgáltatásban. A tapasztalat azt mutatja, hogy a „tiszta” cégek zöme együttműködő, legyen bár részvénytársaság vagy egyéni vállalkozó – beszél tapasztalatairól Weller János, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara osztályvezetője. A tilosban járók viszont a jelentős bírságon túl egyebeket is kockáztatnak. A nem regisztrált vállalkozások ugyanis – elvileg – legálisan nem folytathatnák tevékenységüket, nem indulhatnának közbeszerzési eljárásokon, és nem végezhetnének munkát kormányzati, önkormányzati megrendelésekre. Ennek ellenére Pécsett is vannak olyan építőipari vállalatok, amelyek nem regisztráltatták magukat, mégis szinte folyamatosan önkormányzati megbízásokat teljesítenek.
A kötelező regisztráció csak egyik eszköze az építőipar elodázhatatlan folyamatának. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hívta fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a fizetésképtelenség miatt bedőlt építőipari vállalkozások vezetői, tulajdonosi köre – ötből három esetben – néhány hónap múlva új cégekben szerepet vállalva folytatja tevékenységét. A visszaélések elkerülése érdekében tervezik a cégvezetők, tulajdonosok nyilvántartását is.

(Dunántúli Napló, 2010. december 22.)

Kínos helyzetbe került a cseh miniszterelnök

Petr Necas cseh miniszterelnök hivatalba lépésekor a „társadalom rákos daganata”, a korrupció kiirtását ígérte, s azt, hogy a közbeszerzések teljesen átláthatók lesznek. Ez volt programjának legsarkalatosabb pontja. Necas elődje, Mirek Topolánek több zűrös ügybe keveredett, s az új miniszterelnök határozott fellépésével azt akarta sugallni: ez a kormány más, mint elődje volt. Ám a jelek szerint ennek a kormánynak is igencsak maga felé hajlik a keze.
A botrányt az állami környezetvédelmi alap volt vezetője, Libor Michálek robbantotta ki. A tanulságos történet: Pavel Dobril környezetvédelmi miniszter utasítására Martin Knetig kormánytanácsadó arra szólította fel Micháleket, hogy az EU által folyósított pénzeket az ODS pártkaszájához közeli csatornáknak folyósítsa. Knetig balszerencséjére Michálek rögzítette a kettejük között lezajlott beszélgetést, amelyben a hírek szerint 500 millió euróról volt szó. Michálek nem utalt, viszont a miniszterelnökhöz fordult, ám az semmit sem tett az ügy felgöngyölítése érdekében. Legfeljebb annyit, hogy a Michálektól kapott e-mailt rögvest továbbította régi barátjának, a környezetvédelmi miniszternek. A miniszter ezek után már személyesen próbálta jobb belátásra bírni munkatársát, aki azonban hajthatatlan maradt, sőt a felvételeket a Mladá Frontá Dnes napilapnak továbbította. A miniszter ezt követően elbocsátotta Micháleket. A lap viszont nyilvánosságra hozta a hangfelvételeket, és ezek után Pavel Dobrinnak távoznia kellett a környezetvédelmi tárca éléről.
Necas miniszterelnök közölte: alaposan az ügy végére járnak, s minden felelőst példás büntetésben részesítenek. Ez a nyilatkozat azonban felettébb megkésve jött, s felveti a kérdést: miért nem lépett közbe mindjárt akkor, amikor Michálek értesítette a korrupcióról?

(Népszava, 2010. december 22.)