e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzések, konferenciák DVD-n: Az elfogadott 2011. évi adótörvények (DVD) cca. 240 perc
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

A közbeszerzések száma nőtt, értéke csökkent

Az előző évinél mintegy 60 százalékkal több (10 760) közbeszerzést folytattak le 2010-ben, ugyanakkor ezek értéke 20 százalékkal kevesebb volt, összegszerűen megközelítően 1500 milliárd forint – tájékoztatott a múlt év közbeszerzési eseményeiről Gajdos Róbert, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke. A részletezés alapján az idén is az építési közbeszerzések részesedtek az eljárások mintegy 40 százalékában, értékben pedig erre a szektorra esett a beszerzések 55 százaléka. A tanács fontos feladatának tekintette a korrupció elleni küzdelmet; a Közbeszerzési Döntőbizottság 2010-ben összesen 150 esetben 278 millió forint bírságot szabott ki. Egy évvel korábban 160 esetet és 346 millió forint bírságot regisztráltak. Az elmarasztalások valamelyes csökkenése elsősorban azzal magyarázható, hogy a módosult közbeszerzési törvény szerint ha jogorvoslati eljárás indul, akkor a szerződést nem lehet megkötni mindaddig, amíg a jogorvoslat be nem fejeződött. Így a jogsértések jelentős része reparálható, és a kisebb értékű közbeszerzések, illetve a kisebb súlyú jogsérelmek esetében nem indokolt a bírság kiszabása.

Hatályon kívül a lobbitörvény

Nem váltotta be a korrupció elleni fellépés során a hozzá fűzött reményeket a lobbitörvény, ezért január 1-jétől hatályát veszti, és a jogszabályt a társadalmi részvételről szóló törvény váltja fel – tájékoztatott Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára. Kiemelte, hogy egyetlen párt sem nyújtott be olyan módosító javaslatot, ami korábbi formájában fenntartotta volna a szabályozást. Az Országgyűlés hivatalának statisztikája szerint a lobbitörvény alapján bejelentett lobbiesemények száma negyedévente 20–25 között mozgott, és ez csupán töredéke annak, ami megvalósulhatott. Az államtitkár kifejtette: a lobbitörvény kirakattörvény volt, a közbeszéd szintjén alkalmas volt annak a látszatnak a keltésére, hogy a kormány fellép a korrupció ellen, de valójában semmiféle eredményre nem vezetett, nem lettek tisztábbak a közpénzügyek. A társadalmi részvételről szóló törvény arra törekszik, hogy a lobbitörvényhez képest jobb megoldásokat találjon – fogalmazott az államtitkár. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Újra kiírták a tendert az M3-as folytatására

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. újra kiírta a pályázatot az M3 autópályának a 49. számú főút és Vásárosnamény közötti 11,9 kilométeres szakaszára, valamint a csatlakozó létesítmények kivitelezési munkáira. Emlékeztetőül: a Nyíregyházától a 49. számú útig tartó első szakaszon – három közbeszerzési döntőbizottsági jogorvoslat után – a C-S-K-K 2009 konzorciumot hirdették ki nyertesnek. A második részre vonatkozó közbeszerzés viszont már több mint egy éve botladozik. Jelentkező volt bőven, nyolcan adtak be pályázatot, közülük az ajánlatkérő a PT M3 konzorciumot hirdette ki győztesnek, négy ajánlatot pedig érvénytelennek nyilvánított. Jogorvoslatok után az NIF-nek újra kellett értékelnie a pályázatot, és ismét a PT M3 nyert. Ám a vesztesek ezt az eljárást lezáró döntést is megtámadták Az infrastruktúra-fejlesztő végül úgy döntött, nem értékeli ismét újra az eljárást, inkább új tendert ír ki. Az ajánlati határidő 2011. február 17. Az eredményhirdetés tervezett időpontja 2011. április 15., a szerződéskötést pedig május 5-ére tervezik.

Szabálytalan közbeszerzések a 4-es metrónál?

A 4-es metró szerződéseihez kapcsolódó iratokat foglaltak le a BRFK gazdaságvédelmi nyomozói a DBR Metró Projektigazgatóságnál. Az iratlefoglalás hűtlen kezelés gyanújával indult, a folyamatban lévő nyomozással függ össze. Az Állami Számvevőszék jogi osztálya szeptember végén tett feljelentést ismeretlen tettes ellen az ügyészségen. A bűncselekménygyanút három témával látták igazoltnak: a szabálytalan közbeszerzésekkel, a teljesítéssel arányban nem álló kifizetésekkel és a felelőtlen, előreláthatóan kárt okozó szerződéskötési gyakorlattal.
Akár vissza is kérheti az Európai Unió a 4-es metróra már megítélt 181 milliárd forintos közösségi támogatás egy részét, ha Budapest nem folytatja a beruházást a második szakasszal – figyelmeztetnek egyes szakértők. Az uniós támogatást ugyanis a két szakasz együttes mutatói alapján ítélték oda a fővárosnak. A főpolgármester főtanácsadója, Atkári János lakonikus megfogalmazása: Budapest jelenleg súlyos pénzügyi helyzetben van, de később még megépülhet a második ütem, és talán nem kell tartani a brüsszeli szankcióktól.

Száz új mentőautót szereznek be

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) közbeszerzési eljárást írt ki tizenhárom mentőjármű szállítására, a szerződés nettó értéke 264 millió forintra becsülhető. Az autókat hat hónap alatt kell leszállítania a nyertes ajánlattevőnek – derül ki a közbeszerzési felhívásból. A nyílt eljárás ajánlattételi határideje február 14-én jár le. Az OMSZ ez évi költségvetésében többletforrást biztosítanak mintegy száz mentőautó beszerzésére. A most kiírt közbeszerzésen azok a szállítók tehetnek ajánlatot, amelyek nettó árbevétele 2009 és 2010 átlagában elérte a 200 millió forintot, és a mentőjárművek értékesítéséből származó árbevétele a 100 milliót. Ezen évekből fel kell tudni mutatni legalább tíz mentőjármű szállítására vonatkozó referenciát is. Az ajánlatokban a legnagyobb súlyszámmal (60 százalékkal) az ellenszolgáltatás összegét, 30 százalékkal pedig a jótállás idejét bírálják el.

Nemzetközi atomerőmű-tender?

Az év legelején megjelennek az Új Széchenyi Terv pályázati kiírásai, és a tervnek köszönhetően kétezermilliárd forint áramolhat a gazdaságba – mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Arról is tájékoztatott, hogy az elmúlt hónapok során megvizsgálták a pályázati rendszert, és megállapították: ötlettelen elképzelések és számos szabálytalanság jellemezte. Emiatt az Európai Unió több pályázati támogatásának folyósítását fel kellett függeszteni. Külön szólt a Paksi Atomerő fejlesztéséről, megállapítva: az ország energetikai függőségét jelentősen mérsékelheti egy ilyen beruházás. Erről már 2009-ben kormányhatározat született. A jelenlegi blokkokat előbb-utóbb ki kell vonni a termelésből, és fontos lenne újabbak építése, amire nemzetközi tendert írnának ki. A miniszter hozzáfűzte: a megvalósítás azonban pénz kérdése, ami egyelőre nem áll rendelkezésre.

Hamis igazolás miatt kizárták a közbeszerzésből

A MÁV Zrt. által szén- és fabeszerzésre kiírt közbeszerzési eljáráson az egyik ajánlattevő hamis referenciaigazolást adott, ezért az ajánlattevőt a Közbeszerzési Döntőbizottság két évre kizárta a közbeszerzésből. A vasúttársaság 2010 augusztusában indított nyolc részre bontva közbeszerzést több mint ötezer tonna tüzelőanyag szállítására. A kiírásra hárman jelentkeztek, köztük a Transped Kft., amelynek pályázatát az ajánlatkérő – a többivel együtt – elfogadta, majd elektronikus árlejtést alkalmazott. A végeredmény szerint hat részben a Transped Kft., egy-egy részben pedig a másik két ajánlattevő lett a nyertes. Az ajánlattételi felhívásban a szükséges referenciák is szerepeltek, ám a jogorvoslati eljárás során kiderült, a Transped igazolása hamis volt. Amennyiben ezt az ajánlatkérő felismerte volna, akkor nem folytathatott volna elektronikus árlejtést, mivel egy érvényes ajánlat esetén ezt jogszabály tiltja. Emiatt a döntőbizottság a Transped Kft.-t két évre kizárta a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől, a MÁV Zrt.-t pedig egymillió forintra bírságolta. A KD megsemmisítette az ajánlatkérőnek az elektronikus árlejtésre vonatkozó felhívását, és az azt követően az eljárást lezáró döntését is.

Szegedi trolitender: a harmadik sikerült

Harmadik nekifutásra várhatóan eredménnyel zárul a szegedi tömegközlekedési nagyprojekt trolibeszerzési pályázata. A két induló közül az Ikarus–Škoda Konzorcium nyert, amelynek tagja a székesfehérvári Magyar Trolibusz Kft. és a csehországi Škoda Electrik a. s. A cégtársulással várhatóan még januárban szerződést köthet Szeged önkormányzata. A tervek szerint a prototípus novemberben, 12 további szerelvény pedig legkésőbb 2013-ban érkezik a városba. A troliflotta összesen 2,86 milliárd forintba kerül Szegednek. A járműbeszerzésre korábban két pályázatot hirdettek, ám érvényes ajánlat egyik körben sem érkezett. A harmadik tender műszaki többlettartalommal bővült, és növelték a megvásárolni kívánt trolik számát is. A pályázatokat szigorú gazdasági és műszaki szempontrendszer alapján értékelték – tájékoztatott Csanádi Zoltán, a nagyprojektet lebonyolító Szeged-Pólus Kft. projektigazgatója. A gyártó nagy értékű pótalkatrészkészletet is köteles szállítani, hogy váratlan esemény esetén ne kelljen hosszabb időre kivonni a forgalomból a járműveket.

Bűncselekmény hiányában lezárult a nyomozás

Sem szabálytalanságot, sem törvénytelenséget nem igazoltak azok a vizsgálatok, amelyek a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház közbeszerzései ügyében indultak. A kórház vizsgálattal kapcsolatosan kiadott nyilatkozata szerint: az elmúlt nyolc hónapban számos névtelen és fiktív néven írt feljelentést juttattak el az országos és helyi hatóságokhoz, amelyekben a kórház vezetését támadták. A folyamatos támadások ellenére az intézmény vezetése a vizsgálatok befejezéséig nem kívánt reagálni a vádakra. A közelmúltban viszont bűncselekmény hiányában lezárult a rendőrség, valamint a Vám- és Pénzügyőrség regionális parancsnoksága által folytatott nyomozás. Korábban a közgyűlés is vizsgálta a kórházi beszerzéseket, ám a testület úgy döntött, a rendőrségi nyomozás eredményétől teszi függővé a további lépéseket.

Hírek – röviden

A központosított közbeszerzések alapján tavaly összesen 71,6 milliárd forint értékben vásároltak termékeket és szolgáltatásokat a költségvetési szervek. Ez négyszázalékos csökkenést jelent az előző évihez képest. Ezen belül informatikára viszont 2,5 milliárddal költöttek többet, összesen 48,1 milliárd forintot. • Mosonmagyaróvár városfejlesztési programtervezete előtérbe helyezi a „zöld közbeszerzést”. Megfogalmazza: minden szerződéskötésekkel, beszerzésekkel kapcsolatos döntés – az ár és a minőség mellett – környezetvédelmi kritériumok figyelembevételével szülessen. • A MÁV programot dolgoz ki a vasúttársaság teljes beszerzési rendszerének átvilágítására, annak érdekében, hogy a jövőben beszerzéssel kapcsolatos visszásságok ne fordulhassanak elő. • A Kapos Volán Zrt. a győri Kravtex Kft.-től, a közbeszerzési eljárás nyertesétől nyolc új autóbuszt szerez be, összesen mintegy 300 millió forint értékben. Ebben az évben 15 Credo típusú autóbusz beszerzésével számolnak. • Az igali fürdőfejlesztéssel kapcsolatos közbeszerzési eljáráson január 5-én bontják ki az ajánlatokat, utána hirdetnek győztest. Egyidejűleg folyamatban van a hitelfelvételhez kapcsolódó közbeszerzési pályázat is. • A közbeszerzési eljárások függvényében februárban kezdődhetnek meg a felújítási munkálatok, műszaki átalakítások, amelyek befejezése után folytatódhat a pécsi klinika rekonstrukciója – nyilatkozta dr. Kollár Lajos főigazgató. • A miskolci közgyűlés módosította szervezeti és működési szabályzatát; e szerint a jövőben nagyobb döntésköre lesz a közbeszerzési bizottságnak. • Csaknem egy évet csúszik a Szépművészeti Múzeum átalakítása. A kivitelezési munkákra még januárban kiírják a közbeszerzési eljárást, és a tervek szerint márciusban eredményt hirdetnek – nyilatkozta Baán László főigazgató.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Vége a lobbitörvénynek

Januártól hatályát vesztette a lobbitörvény, és a jogszabályt a társadalmi részvételről szóló törvény váltotta fel. A lobbitörvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem lettek tisztábbak a közpénzügyek – nyilatkozta Rétvári Bence államtitkár, aki szerint a törvény indokolatlan rendelkezéseket is tartalmazott. Példaként említette, hogy előnyben részesítették a lobbistákat az érdek-képviseleti szervekkel szemben, hiszen egyedi döntések meghozatalakor kötelező volt a lobbistákat fogadnia a döntéshozónak, míg egy társadalmi érdekképviseletet, szakszervezetet, kamarát nem. Így aránytalanság lépett fel a fizetett lobbisták javára a közérdekből önkéntesen tevékenykedő szervezetekkel szemben. A 2006-ban született, most megsemmisített lobbitörvény sikerét már megjelenésekor kétségesnek tartották.
A jogszabály azt rögzítette, hogy a lobbitevékenység a közhatalmi döntések tartalmát befolyásoló, üzletszerűen végzett tevékenység. A közhatalmi körbe tartozik az Országgyűlés, a kormány, valamint a helyi önkormányzatok. Az új jogszabály szerint a minisztériumokkal stratégiai partnerségben álló szervezetek listája nyilvános. Ezek a szervezetek a fontosabb döntések meghozatala előtt kifejthetik álláspontjukat, s velük stratégiai megállapodást kell kötni. Ez közérdekű adat, és szintén hozzáférhető, mint ahogy az egyeztetésekről készült emlékeztetők is – tájékoztatott az államtitkár.
További lépésként említette a köztávolságtartás jogintézményéről szóló javaslatot. Ennek az a lényege, hogy akik közpénzhez szabálytalanul jutnak, vagy azzal szabálytalanul bánnak, illetve valamilyen korrupciós ügybe keverednek, azokat a későbbiekben tartósan eltiltják, nehogy közpénzhez jussanak akár közbeszerzési eljárásban, akár beszállítóként vagy köztisztviselőként.

(Világgazdaság, 2010. december 29.)

Minden ajánlatkérőnek biztosítani kell a részajánlattételt

A szeptember 15-étől hatályos közbeszerzési törvény a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokon való sikeres részvételének elősegítése érdekében módosította a részajánlattételre vonatkozó szabályokat. A Közbeszerzések Tanácsa (KT) ezzel kapcsolatos, közelmúltban aktualizált útmutatója felhívja a figyelmet arra, hogy az egy beszerzésen belüli részajánlattétel lehetőségének biztosítása minden közbeszerzést kiíróra vonatkozik, még az úgynevezett különös közbeszerzéseket lebonyolító közszolgáltatókra is. Valamennyi eljárásban, az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó, illetve a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó eljárásokban is, az eljárásfajtától függetlenül biztosítani kell ezt a lehetőséget. A törvény szerint az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Az ajánlati felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés mely elemeire lehet részajánlatot tenni, és hogy egy ajánlattevő egy vagy több részre nyújthat be ajánlatot.
A KT útmutatója szerint, ha egy beszerzésnek része az építési beruházás, az árubeszerzés és a szolgáltatás megrendelése, akkor ebben az esetben biztosítani kell a részajánlattétel lehetőségét. Akkor azonban, ha a beszerzés tárgyai szorosan összefüggnek, például egy szoftverbeszerzéshez telepítési és esetleg képzési feladatok is társulnak, vagy egy adott infrastruktúra üzemeltetésének kiszervezéséhez annak felújítása is kapcsolódik, indokolt lehet a részajánlat-tételi lehetőség mellőzése. Ez vonatkozik a különböző magán- és közszféra együttműködésén alapuló szerződési konstrukciókra is.
Az ajánlatkérő azonban nem mellőzheti a részajánlattételt arra hivatkozva, hogy több vállalkozó esetén neki megnő a szervezési és koordinációs feladata, valamint arra, hogy az egyik beszerzési tárgyra biztosan csak akkor kap ajánlatot, ha azt egy másik beszerzési tárggyal is összekapcsolja. Az egyes beszerzési tárgyakon belül az ajánlatkérők további részeket határozhatnak meg, például egyes munkanemek, feladatok, árutípusok szerint. A részajánlattétel egyik feltétele, hogy ne okozza a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését. A KT útmutatója ezzel kapcsolatosan azonban hangsúlyozza: a kismértékű drágulás még nem indokolhatja a részajánlat-tételi lehetőség mellőzését.

(Napi Gazdaság, 2010. december 30.)