e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzések, konferenciák DVD-n: Az elfogadott 2011. évi adótörvények (DVD) cca. 240 perc
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Legyen nyilvános az alvállalkozók szerződése

Jóri András adatvédelmi biztos állást foglalt az alvállalkozói szerződések nyilvánossága ügyében. Álláspontja szerint sérti az állami feladatok ellátásának átláthatóságához fűződő közérdeket, hogy a közbeszerzések esetén az alvállalkozó igénybevételével kivonhatók a nyilvánosság köréből az állammal kötött szerződés alapján végzett tevékenység részletei. Az ombudsman állampolgári panaszra vizsgálta a 2010. évi országgyűlési választások informatikai rendszerére kiírt közbeszerzési eljárás teljesítésének, valamint a nyertese által bevont alvállalkozói tevékenység nyilvánosságát. A közbeszerzési törvény alapján alvállalkozó igénybevétele esetén adatot szolgáltatni az alvállalkozóról csak akkor kell, ha annak tevékenysége meghaladja a szerződés értékének 10 százalékát. Jelenleg tehát a szerződés alapján végzett tevékenység jelentős része kivonható a nyilvánosság köréből. Ez pedig sérti az átláthatósághoz fűződő közérdeket – állapította meg Jóri András, aki a hasonló helyzetek kialakulásának megelőzésére a Polgári Törvénykönyv módosítását kezdeményezte. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Közbeszerzés darabokban

Miért szeretne egy ajánlatkérő külön szerződni az alapozásra és az acélszerkezet felállítására egy építési beruházáson, annak ellenére, hogy ettől nem lesz hatékonyabb a közpénz elköltése? A hatályos közbeszerzési törvény jelenleg kötelezővé teszi a részajánlattétel biztosítását, hogy ezzel is jobban helyzetbe hozzák a kis- és középvállalkozásokat a közbeszerzési eljárásokon. Az igény Európában nem ismeretlen. Ésszerűen alkalmazva megakadályozhatja, hogy az ajánlatkérők a nagy beszállítókat részesítsék előnyben, alvállalkozói szerepbe kényszerítve azokat, akik nem képesek közvetlenül pályázni. Az Európai Unió direktívái által lehetővé tett, úgynevezett erőforrást nyújtó szervezet alkalmazását az ajánlattevők azonban oly mértékben vitték túlzásba, hogy az irányelvek ellenében szigorítani kellett a szabályozást. Ennek oka elsősorban az volt, hogy az ajánlattételre képtelen cégek tőlük teljesen független jogi személyektől kértek vagy vettek „kölcsön” referenciát, annak érdekében, hogy alkalmassá váljanak egy-egy közbeszerzési eljárásban ajánlattételre. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Módosul a közbeszerzési törvény

A kormány a fogyatékossággal élők támogatása érdekében, illetve a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek piacra jutását segítve, a közbeszerzési törvény módosítását is tervezi – jelentette be Soltész Miklós államtitkár a SZEFO Zrt. orosházi üzemének avatóján. Arról is beszámolt, hogy a társaság és másik három állami cég együtt csaknem 10 ezer megváltozott munkaképességű embert foglalkoztat. Ahhoz azonban, hogy ne csak a munkaerőt, hanem a piacra jutást is segítse a kormány, a közbeszerzési törvényt úgy kell módosítani, hogy akár a nagy állami vállalatok, vagy az önkormányzatok, illetve a magánszféra ilyen cégei által előállított termékek előnyben részesüljenek. – Remélhetően az év második felében, a közbeszerzési törvény változásával további segítséget tudunk nyújtani ezeknek a társaságoknak – hangsúlyozta az államtitkár. A divatkötött árukat és áramelosztó berendezéseket gyártó orosházi vállalat egy olasz és egy francia céggel kötött megállapodás alapján irányítja a termelést, és a partner cégek közvetítésével exportálja termékeit.

NIF: hat tendert írtak ki

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. hat új közlekedési pályázatot írt ki. Az első: a M3-as autópálya 49. számú főút és Vásárosnamény közötti szakaszára vonatkozik, ajánlattételi határidő február 17. A második tender a Piliscsaba–Esztergom vasúti vonalszakasz felújítását célozza, erre a pályázatra is február 17. a jelentkezési határidő. A harmadik közbeszerzésen a NIF a Budapest–Kelenföld és Székesfehérvár közötti biztosítóberendezés megújítására vár ajánlatot; a jelenlegi információk szerint ebben az évben kötnének szerződést a nyertessel. Hamarosan indulnak a páneurópai közlekedési hálózathoz kapcsolódó Szajol–Püspökladány vasútvonal felújítási és biztosítóberendezési munkálatai, ezekre vonatkozik a további három eljárás. Első lépésben a Szajol és a Kisújszállás közötti pályát korszerűsítik, majd a Kisújszállás és a Püspökladány közötti vasúti vonalszakaszon új biztosítóberendezést telepítenek. Mindkét esetben február 24-e az ajánlattételi határidő. Végül: a Szajol és Püspökladány közötti szakasz teljes egészén felszerelik az új biztosítóberendezéseket. Ez utóbbira 2011. március 3. az ajánlattételi határidő. A jelentős beruházásnak köszönhetően ezen a vonalon óránként akár 160 kilométeres sebességgel közlekedhetnek majd a szerelvények.

Tanácsadót keres a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Gyorsított tárgyalásos közbeszerzést írt ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kommunikációs stratégiai és szakpolitikai tanácsadásra, valamint véleménykutatásra és kapcsolódó közvélemény-kutatási szolgáltatásokra. A kiírás szerint a feladatok körébe tartozik az általános stratégiai tanácsadás, személyi pozicionálással, imázsépítéssel kapcsolatos tanácsadás, és „a közigazgatási kérdésekkel kapcsolatos” tanácsadás is. Ajánlatot az a cég tehet, amely rendelkezik 2007 és 2009 között összesen legalább hat darab, és együttesen nettó 150 millió forintot elérő tanácsadási referenciával. A gyorsított tárgyalásos közbeszerzést azzal indokolja az NFM, hogy a rendelkezésére álló forrást június 30-ig el kell költenie (ennek összegét nem közlik), és ennek érdekében a szerződést legkésőbb február elejéig meg kell kötni. Az első forduló jelentkezési határideje január 14. Január 24-én hirdetik ki a második fordulóba jutók nevét, akikkel ezt követően kezdik meg a tárgyalást.

Hatszázmilliós médiatender

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közbeszerzési eljárást írt ki médiastratégia-alkotási, médiatervezési és -vásárlási, reklámügynökségi és online kommunikációs feladatok elvégzésére. A nyertessel a tárca egy évre köt szerződést 600 millió forint keretösszegben – derül ki a felhívásból. A nyertes feladata lesz a kampányok tervezése, utóértékelése és kutatások elkészítése, a kreatív tervezés és megvalósítás. A pályázóknak egyebek mellett rendelkezniük kell 2008–2010-ben összesen nettó 800 millió forint árbevétellel. A tárgyalásos eljárás részvételi határideje január 28-án zárul le. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium viszont sürgősen keres vállalkozót kommunikációs stratégiai és szakpolitikai tanácsadásra, valamint vélemény- és közvélemény-kutatásra. A tárca gyorsított tárgyalásos eljárására január 14-ig lehet jelentkezni. A tender értéke nem ismert.

Az NFÜ három pályázata

Három részből álló nyílt közbeszerzési eljárást írt ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A szerződések becsült értéke megközelíti a 400 millió forintot. Vállalkozót keresnek nyomdai munkára, grafikai tervezésre, számítógépes kiadvány szerkesztésére; a megbízás becsült értéke nettó 150,9 millió forint. Az NFÜ PR-feladatainak ellátására 216,1 millió, míg kommunikációs kampányainak kreatív megtervezésére mintegy 32 millió forint értékű szerződést kötnek a nyertes ajánlattevővel. A munkára azok a cégek pályázhatnak, amelyek rendelkeznek az elmúlt két naptári évben összesen 150 milliós, grafikai-nyomdai feladatok ellátásából származó forgalommal, míg a PR-munkára vonatkozóan 120 milliós, kommunikációs kampány kreatív tervezéséből pedig 32 millió forint árbevétellel. Ajánlatot egy vagy több részre lehet benyújtani, a pályázati határidő február 14-én jár le.

A légi irányítás biztosítót keres

A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. tárgyalásos közbeszerzési eljárást hirdetett felelősségbiztosítás megkötésére a 2011. április elejétől 2012. március 31-ig tartó időszakra, 1,2 milliárd dollár (mintegy 250 milliárd forint) biztosítási értékre. A társaság meglévő biztosítási szerződése március végével lejár. A közbeszerzésen indulni szándékozó biztosítók január 31-ig jelezhetik részvételi szándékukat. A szerződéskötést március 21-ére tervezik.
A HungaroControlt tavaly ugyanezen beszerzése miatt sújtotta kétmillió forintos bírsággal a Közbeszerzési Döntőbizottság, mivel hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljáráson állapodott meg az ajánlattételre felkért közös ajánlattevőkkel, az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-vel és a Chartis Europe S.A. Magyarország Fióktelepével. A párossal nettó 1,399 millió dollár értékű szerződést kötöttek. A légiforgalmi társaság azt követően folytatott le hirdetmény nélküli eljárást, hogy a korábbi, hirdetménnyel induló közbeszerzés eredménytelenül zárult.

Hírek – röviden

Petykó Zoltán, az NFÜ elnöke a szervezeti változások között említette, hogy új főosztályt hoztak létre a közbeszerzések figyelemmel kísérésére. Emlékeztetett arra, hogy több uniós projektnél is gondot jeleztek a különböző ellenőrző hatóságok, köztük az EU is, a közbeszerzésekkel kapcsolatosan. A szabályos közbeszerzések érdekében hozott intézkedésekről viszont az Unió szakértői kifejezetten elismerően nyilatkoztak. • A Diákhitel Központ Zrt. nyílt közbeszerzési eljárással kíván felvenni egy 4,7 milliárd és egy 2,6 milliárd forintos készenléti hitelt, állami készfizető kezességvállalással. Ajánlattételi határidő február 10.• A magyar Camation ügynökség nyerte a Coca-Cola közép- és dél-európai központja által kiírt, 23 országot érintő online tenderét.• A Vértes Volán Zrt. a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, mert szerinte az Orangeways kirívóan alacsony árat ajánlott a BKV midibusztenderén.• A NIF közzétette az M35-ös Debrecen–Berettyóújfalu közötti szakaszának tervezésére kiírt pályázatát. A felhívásra 2011. február 7-ig lehet ajánlatot tenni.• Még ebben a hónapban kiírják a Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítésére a közbeszerzési pályázatot – jelentette be Baán László főigazgató.• A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság újabb másfél évre üzemanyag-szállítási keretszerződést kötött a Mol Nyrt.-vel; a szerződés összesen 18,4 milliárd forint keretösszeget képvisel.• Napokon belül várható a kormány döntése arról, hogy támogatja-e a szegedi lézerközpont megépítését.• Közokirat-hamisítás és hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség Papp István, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség volt elnöke, valamint öt társa ellen. A vád szerint közreműködésükkel bizonyos társaságok neve mellé olyan hamis kód került, amely alapján – jogtalanul – elindulhattak a közbeszerzési pályázatokon.• A tótkomlósi önkormányzat elfogadta az orvosi rendelő felújítására vonatkozó közbeszerzési ajánlattételi felhívást és dokumentációt.• Az Alisca Bau nyerte Alsónyék művelődési házának felújítására kiírt közbeszerzési eljárást.• A nagykanizsai önkormányzat közbeszerzési bizottsága érvénytelenítette a kórház korszerűsítését célzó mintegy 3,3 milliárd forint értékű pályázatát. A bizottság egyben új eljárás kiírásáról döntött.• A következő két évben Pécs három nagyberuházást valósít meg: a 400 ágyas klinikai tömb költségvetése 12 milliárd forintra rúg, a kollégiumok bővítésre 7,6 milliárdot, míg a Science Building építésére 6 milliárdot költenek.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Titokban lapuló munkák

Közérdeket sért az egyik közbeszerzési szabály – jelentette ki az adatvédelmi biztos. Jóri András az után jutott erre a következtetésre, hogy megvizsgálta a 2010. évi országgyűlési választás informatikai rendszerére kiírt közbeszerzési pályázatot. Ezek alapján megállapította: a közpénzek egy részének felhasználása – egyes, nem megfelelő jogi rendelkezések miatt – teljes homályban maradhat. A törvény kimondja, hogy a közbeszerzési eljárásban készített dokumentumok és a procedúra alatt megkötött szerződések bizonyos információi közérdekű adatnak minősülnek, vagyis nyilvánosak. A jogszabály ugyanakkor azt is tartalmazza, hogy a munkálatok elvégzéséhez felfogadott alvállalkozók szerződései és az általuk elvégzett munka részletei nem mindig tartoznak a nyilvánosságra. Csak akkor kell beszámolni az alvállalkozó tevékenységének részleteiről, ha a szóban forgó alvállalkozó munkadíja meghaladja az adott közbeszerzési szerződés tíz százalékát. Amennyiben ennél kisebb, a vele kapcsolatos adatokat nem lehet megosztani a közvéleménnyel.
Az adatvédelmi ombudsman rögzítette: e szabály miatt a tavalyi voksolások informatikai rendszerével kapcsolatos pályázatot kiíró hivatal nem rendelkezett részletes adatokkal valamennyi alvállalkozóról, azok tevékenységéről, és a fővállalkozóval kötött szerződéseikről. Jóri András szerint a jelenlegi törvény módot ad rá, hogy az alvállalkozók felfogadásával eltitkolják, miképpen teljesítették az állammal kötött szerződést. Mindez a biztos szerint sérti az állami feladatok ellátásának átláthatóságához fűződő közérdeket, és emiatt a biztos jogszabály-módosítást kezdeményezett a szaktárcánál.

(Magyar Nemzet, 2011. január 5.)

Közbeszerzés darabokban

Miért szeretne egy ajánlatkérő külön szerződni az alapozásra és az acélszerkezet felállítására egy építési beruházás esetében? – Erre a kérdésre keresi a választ, és von le következtetéseket a cikk írója, Tátrai Tünde, a Corvinus Egyetem adjunktusa, közbeszerzési szakértő.
A hatályos közbeszerzési törvény kötelezővé teszi a részajánlattétel biztosítását, amit azonban az ajánlattevők sok esetben túlzásba visznek, ezért szigorítani kellene a jelenlegi szabályozáson. Gyakori, hogy az ajánlattételre képtelen cégek tőlük teljesen független jogi személyektől referenciát, mérleget vettek nagyipari módon „kölcsön”, annak érdekében, hogy alkalmassá váljanak egy-egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőnek. A hazai jogalkalmazó tehát kreatív, erre szüksége is van az egyértelműen túlszabályozott jogi környezetben. Mivel a hazai ajánlattevők kockázatkerülők, továbbá a jogorvoslati hajlandóság igen nagy, így amennyiben nem teszik lehetővé részajánlat tételét, úgy könnyen indokot szolgáltathatnak az eljárás megtámadásához. A szabály tehát – amely áttételesen valóban a kis- és középvállalkozásoknak kedvez – arra sarkallja az ajánlatkérőket, hogy úgy szétszedjék beszerzési tárgyaikat, hogy végül ők maguk váljanak lebonyolítóvá. A részajánlattétel lehetővé tételével több nyertes esetében több szerződés is születik, ami több adminisztrációt, nagyobb figyelmet igényel, és ennek megfelelően magasabb tranzakciós költséggel is jár. A többszereplős modellben az egyensúlyt az ajánlatkérőnek kell kialakítania, aki jól érzékelhetően csak arra törekszik, hogy fedőszöveggel megpróbálja az egybetartozó elemeket még egységesebbnek mutatni, nehogy bárkinek eszébe jusson a lehetőség részajánlattételre. Lehet támadni a BKV-t autó- és trolibuszainak javítási, felújítási és átalakítási munkái beszerzése során a részajánlattétel biztosításának elmulasztása miatt, s lehet támadni Szombathely önkormányzatát, mert szerencsétlen módon kétféle szolgáltatást egyben kívánt vásárolni, banki és hitelnyújtási szolgáltatást egyaránt.
A bevezetőben felvetett kérdésre a választ nem a szabályozásban kell keresnünk. Hiába próbálunk felzárkózni az európai gyakorlathoz, és a hazai közbeszerzés versenyképességét növelni. A joggal való visszaélés, az ok nélküli jogorvoslati eljárások indítása, a rémült ajánlatkérői reakciók a hazai közbeszerzési kultúra gyönge mivoltáról szólnak, nem pedig arról, hogy ne tudnák-e megállapítani a felek, mi a logikus és méretgazdaságos megoldás.

(Világgazdaság, 2011. január 6.)