e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzések, konferenciák DVD-n: Az elfogadott 2011. évi adótörvények (DVD) cca. 240 perc
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Maradtak a közbeszerzési értékhatárok

A Közbeszerzések Tanácsa közzétette az idei évre vonatkozó uniós és magyar közbeszerzési értékhatárokat, amelyek a tavalyihoz képest nem változtak. Az Európai Bizottság kétévente határozza meg a limiteket, a legutóbbi rendelete 2011 végéig érvényes. A nemzeti határok szintén változatlanok maradtak a tavalyihoz képest, ezt a 2011-es költségvetés tartalmazza. Így áru és szolgáltatás esetén 8 millió, építési beruházásnál 15 millió, szolgáltatási koncessziónál 25 millió, míg építési koncesszióra vonatkozóan 100 millió forintot elérő beszerzéseknél kötelező a közbeszerzési törvény szabályai szerint eljárni. A közszolgáltatók esetében (vízügy, energia, közlekedés, posta) áru- és szolgáltatásvásárlásnál.50 millió, építési beruházásoknál pedig 100 millió forint a nemzeti értékhatár. Újdonság viszont, hogy ha az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke nem éri el a 25 millió, az építési munkáknál a 80 millió forintot, az ajánlatkérő nem köteles a Közbeszerzési Értesítőben hirdetményt közzétenni. Ehelyett legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg írásbeli ajánlattételi felhívást küldeni. Ha nem érkezett legalább három ajánlat, akkor is értékelhetők a pályázatok.

Új törvény csak 2012-től

A nemzeti fejlesztési miniszter bejelentése szerint a korábbiakhoz képest tovább csúszik az új közbeszerzési törvény megalkotása; Fellegi Tamás arról szólt, hogy az idén január elsejére ígért szabályozás csak 2012-ben lép hatályba, mert a második Széchenyi-program pályázati rendszeréhez igazítják. A döntés feltételezett háttere, hogy a kis- és középvállalkozások kifogásolták: az őket legjobban érdeklő 25 millió forintnál kisebb értékű pályázatokkal gond van. A kiírások ugyanis ezekről még a Közbeszerzési Értesítőben sem jelenik meg, így e széles vállalkozói réteg nem jut kellő információhoz. A múlt évben a közbeszerzések értékének 55 százaléka az építőipari ágazatra jutott, ahol köztudottan sok kis cég dolgozik alvállalkozóként. Nem véletlen, hogy éppen ők szorgalmazzák a legjobban a Közbeszerzések Tanácsa jogkörének bővítését azzal, hogy ellenőrizhesse a pályázók anyagi helyzetét. A vállalkozók azt is szeretnék, ha az új jogszabály növelné a hazai nyertesek arányát, nőne a magyar cégek esélye a külföldiekkel szemben. Ezt, és az eddiginél átláthatóbb, világosabb jogszabályt ígért Fellegi Tamás a vállalkozóknak.

Új alapokra helyezi beszerzéseit a MÁV

Az eddigi tapasztalatok szerint kevés kis – és középvállalkozó jelentkezik a MÁV Zrt. közbeszerzéseire, ezen próbál változtatni Szarvas Ferenc, a közlekedési társaság vezérigazgatója. Nyílt levélben fordult a szektor képviselőihez, kérve: tegyenek javaslatot arra vonatkozóan, hogyan lehetne bevonni őket szélesebb körűen a vasúttársaság közbeszerzési folyamatába. Nem kis tételekről van szó, hiszen a MÁV éves szinten összesen mintegy 80 milliárd forint értékben hirdet meg tendereket, ám ezekre a kkv-k köréből kevés a jelentkező. „Ezért szeretnék új fejezetet nyitni a vállalkozók és a MÁV új vezetése közötti együttműködésben” – olvasható felhívásában. A vezérigazgató kilátásba helyezi, hogy a MÁV új alapokra akarja helyezni beszerzési politikáját és gyakorlatát, mert a pályázatokon alig alakul ki valós versenyhelyzet, így nem lehetnek biztosak abban sem, hogy az eljárások lefolytatása után a legjobb terméket vagy szolgáltatást kapják. A MÁV ígérete szerint a vállalkozók javaslatai alapján megszülető tanulságokat, következményeket közzéteszik majd.

Lezárás előtt a midibusztender

Beszámoltunk róla, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) megtiltotta a szerződéskötést a BKV Zrt.-nek a 40 midibusz szállítására és működtetésére kiírt közbeszerzési tender győztesével, az Orangeways Zrt.-vel. A KD ugyanis részben megalapozottnak találta a pályázaton harmadik helyezett Vértes Volán kifogásait. A jelek szerint azonban nem kell ismét hónapokat várni az amúgy is több mint másfél éve tartó pályázat végleges lezárásával. A BKV által kiadott közlemény szerint ugyanis az új döntést a KD ítéletének kézhezvételét követő harminc napon belül meghozzák. Tájékoztatásuk szerint a legolcsóbb ajánlattevőt választották, ráadásul az Orangewaystől kérték a többek által irreálisan alacsonynak minősített ajánlati ár indoklását is. Ennek alapján a BKV Zrt. arra a megállapításra jutott, hogy a nyertes gazdaságilag ésszerű kalkulációval vállalta a szerződés teljesítését.

GVH: Nem kartelleztek az ingatlanbecslők

A Gazdasági Versenyhivatal megszüntette a termőföld- és ingatlan-értékbecslési piacon kartellgyanú miatt indított eljárását. Amint arról beszámoltunk: a versenyhivatal 2010. június 15-én indított eljárást az AN.Z.S. 2001 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., az FHB Ingatlan Zrt., a Landimpex Szolgáltató és Tanácsadó Kft. és a Pátria Consult Gazdasági Tanácsadó és Vagyonkezelő Zrt. ellen. A rendelkezésre álló elektronikus adatállományok és írásos dokumentumok feldolgozását, valamint a meghallgatásokon elhangzottak kiértékelését követően a GVH megállapította, hogy a feltételezett törvénysértés nem bizonyítható, ezért az eljárást megszüntette. A hatósági eljáráson azt akarták kivizsgálni, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által a 2009. és 2010. években termőföld- és ingatlan-értékbecslésre kiírt közbeszerzési eljárásokon az FHB Ingatlan Zrt. és a tőle független, de vele szerződésben álló vállalkozások megállapodtak-e az adott közbeszerzés nyerteseiről, ajánlati árairól és a szereplők alvállalkozóként történő foglalkoztatásáról.

Megsemmisítették a közlönykiadási tendert

Nem a közbeszerzés nagy értéke, hanem elsősorban egyedisége miatt érdekes a következő ügy, amely arra is figyelmeztet, hogy a felhívásban nagyon pontosan kell fogalmazni. A tény: a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala által a Bírósági Közlöny kiadására kiírt közbeszerzési felhívást, és minden ezt követő döntést. Az ajánlatkérő öt szakkiadót kért fel arra, hogy tegyen három évre szóló ajánlatot a közlöny kiadására. A nyertes a CompLex Kiadó Kft. és a Demax Művek Kft. közös ajánlata lett, a második legkedvezőbb ajánlatot a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. tette. A szintén felkért Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó nem tett ajánlatot, viszont jogorvoslatot kért a döntőbizottságtól. Azt tartotta problematikusnak, hogy a felhívásban nem voltak világosak a határidők. Az előállításra és kézbesítésre megadott 15 nap határidő ugyanis két részre bomlott. 10 napja volt a kiadónak a tördelésre és nyomtatásra, a további 5 nap a terjesztésre. A jogorvoslatot kérő álláspontja szerint nem tisztázott, mikortól indul az időszámítás, és így nem lehet pontosan kalkulálni sem. Az ajánlatkérő válasza szerint nem a kézirat átvételétől, hanem az imprimálástól kell számítani a határidőket. Ezt azonban a KD nem fogadta el, mert nem szerepelt az ajánlattételi felhívásban, és megsemmisítette az eljárást.

Indul a szegedi lézerprogram

Korábbi hírlevelünkben még kérdésként szerepelt: megépül-e Szegeden a lézerközpont? Azóta megszületett a válasz: Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora bejelentette, hogy a kormány támogatja a projektet. Elkészült az ELI (Extreme Light Infrastructure) tudományos koncepciója, és jelenleg a nemzetközi tudósok elemzik. Még 2009-ben született meg az ELI létrehozására alakított, tizenhárom országból álló konzorcium döntése: Magyarország Csehországgal és Romániával közösen nyerte meg a központ létrehozására kiírt pályázatot. A magyarországi projekthelyszín Szegeden lesz. A lézerberendezés komponensei közül mindhárom országban helyet kap egy-egy. A mintegy 740 millió euró teljes költségből 245 milliót Magyarország, 280 milliót Románia és 260 milliót Csehország vállalt. Az SZTE és a szegedi önkormányzat ELI-HU néven a projekt lebonyolítására nonprofit társaságot hozott létre, amely a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból 992 forintot nyert el a tervezésre. Eddig azonban a támogatási szerződést nem kötötte meg vele a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, így egyelőre a közbeszerzéseket sem lehet elindítani. Az egyetem számításai szerint egyébként az ELI 625 millió eurós extra jövedelmet generál a régióban.

Szigorúbb közbeszerzési szabályok Szlovákiában

Érdekes elemet tartalmaz a készülő, és várhatóan márciustól hatályba lépő közbeszerzési törvény Szlovákiában. Növelik a kisebb értékű beszerzések átláthatóságát, és például: bevezetik a szerződések függelékeinek kötelező nyilvánosságra hozatalát. Módosítják a „szokatlanul alacsony ár” intézményét, amellyel a közbeszerzés szereplői gyakran visszaélnek. A nem elsődleges szolgáltatásoknál sem lehet majd másképpen eljárni, mint más közbeszerzéseknél. Ahol technikailag lehetséges, ott kötelező lesz az elektronikus közbeszerzés. A törvény visszaadná a Közbeszerzési Hivatalnak azt a jogot, hogy a bíróságon megtámadhasson már megkötött szerződéseket. Megakadályoznák, hogy formális okok miatt kizárhassanak pályázókat az eljárásból. Ilyen esetben tíz napot kapnának a hibák javítására, a hiányosságok pótlására. A törvény rendelkezik majd arról is, hogy a közbeszerzőnek pontosan meg kell határoznia és indokolnia a verseny feltételeit, nehogy azokat konkrét cégekre szabhassák. A törvény előírná: az ajánlatkérő csak akkor alkalmazhat szűkebb versenyt, ha indokolja, miért nem lehet a közbeszerzés nyilvános.

Hírek – röviden

Az Alkotmánybíróság teljes ülésén a közbeszerzési törvény egyes rendelkezéseivel, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályaival, a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatos alkotmányossági kifogásokat vizsgálja. • A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium módosította a december 30-án megjelent tárgyalásos közbeszerzési eljárás részvételi felhívását. A módosítás a pályázók szakmai alkalmasságának igazolását érinti. A változással a részvételi határidő a korábbinál négy nappal későbbre, február 1-jére tolódik. • Pálházán a napokban választják ki közbeszerzés útján az egészségház kivitelezőjét. • Fertőszentmiklóson 120 millió forint ráfordítással több felújítást hajtanak végre: közbeszerzési eljáráson keresik a kivitelezőket. • Makón szerződést bontottak az eddigi kivitelezővel, és most újat keresnek a belváros felújítására. A beruházás teljes értéke 1,1 milliárd forint. • Pécs: készül a Kertvárost elkerülő mintegy két kilométer hosszú út tanulmányterve; a 2-2,5 milliárd forint értékű beruházást még ebben az évben elkezdenék. • Százhalombatta 649 millió forint támogatást nyert a szennyvíztisztító telep rekonstrukciójára. Hamarosan indul a közbeszerzés. • A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette a békéscsabai Agora Központ kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárás eredményét. A városnak most két lehetősége van: vagy új eljárást ír ki, vagy bíróságon keresi igazát. • Drégelypalánk és Hont több mint egymilliárd forint értékű szennyvízprogramjának kivitelezője a gödöllői székhelyű Penta Általános Építőipari Kft. lett. • Nézsa: az egészségügyi szolgáltatások bővítésére közbeszerzésen keresnek kivitelezőt. • A Budapest–Székesfehérvár vasútvonalon a közlekedés biztonságát növelő rendszert telepítenek: a kivitelezésre kiírták a közbeszerzési eljárást. • A Magyar Államkincstár két gyorsított közbeszerzési eljárást hirdetett meg budapesti székházának felújítására. • Gyöngyös és tíz környező település egykori hulladéktározóinak rekultivációjára 1,3 milliárd forint támogatást nyert: a kivitelezőket közbeszerzési eljáráson választják ki. • Megközelítően egymilliárd forintba kerül a Torna-patak 25 kilométeres medrének kotrása; a pályázók versenyeztetése folyamatban van. • A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által értékbecslésre kiírt közbeszerzést – három ajánlattevő közül – az FHB Ingatlan Zrt. nyerte meg.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Gyorsított vízügyi közbeszerzésekkel

Illés Zoltán államtitkár az árvízvédelem feladatairól és az ezzel kapcsolatos közbeszerzési megoldásokról adott nyilatkozatot. Bejelentette: a kormány vízügyi veszélyhelyzetet hirdetett egész Borsod-Abaúj-Zemplén megyére. Komplex intézkedéscsomagot dolgoztak ki annak, érdekében, hogy idejekorán elinduljanak azok a vízügyi beruházások, amelyekkel elkerülhetők a tavalyihoz hasonló katasztrófák. Legfontosabb eleme a vízügyi közbeszerzések felgyorsítását szolgálja. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kétmilliárd, a Vidékfejlesztési Minisztérium további hárommilliárd forintot különített el erre a célra, és ennek hatékony elköltéséről egyeztettek a polgármesterekkel.
Időnyerés végett gyorsított közbeszerzési eljárásokat hirdetnek – tájékoztatott az államtitkár. Nyílt tendereztetés helyett meghívásos pályázatokkal valósítják meg a beruházásokat, így jelentős időt takarítanak meg. A polgármesterekkel folytatott egyeztetéseken tisztázták az alapelveket: mi az, ami a felkészülés során a vízügyi hatóság feladata, mi az, ami az önkormányzatoké, illetve milyen feltételekkel vállal az állam fedezetet az önkormányzati feladatot jelentő ár- és belvíz-védekezési beruházásokban. A hangsúly most a koordináción van. Hosszabb távon az államnak erősebb jogosítványt kell kapnia a vízügyet illető döntések meghozatalában – hangsúlyozta Illés Zoltán. Most azt tisztázták az érintett 98 település polgármesterével, hogy az elmúlt nyolc év elmaradt önkormányzati vizes beruházásaiban, a mederkotrásban, a vésztározók karbantartásában az állam pénzügyi szerepet vállal. De rangsorolni kell a feladatokat, és fontos feltétel a megyei közgyűlés vezetőjének jóváhagyása is.

(Dunántúli Napló, 2011. január 18.)

Ingyenes dokumentációt javasol a KT elnöke

A közbeszerzési eljárások ajánlatkérői előírhatják, hogy ajánlatonként legalább egy ajánlattevő vagy a tíz százaléknál nagyobb mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vásárolja meg az ajánlattételhez szükséges dokumentációt. A Közbeszerzések Tanácsa (KT) elnökének napokban közzétett tájékoztatója azonban azt javasolja a kiíróknak, hogy ne kössék pénzfizetéshez a dokumentációhoz való jutást. A közbeszerzési törvény is ezt „szorgalmazza”, hiszen például a főszabály szerinti eljárási határidőknél rövidebb határidők alkalmazását teszi lehetővé – nyílt eljárásoknál a 45, közszolgáltatók esetében a 29 napos ajánlattételi határidő öt nappal rövidülhet, ha az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében elektronikusan közzéteszi. Egyébként is a legtöbb országban nem szokás pénzt kérni a dokumentációért.
A KT elnökének tájékoztatóját a szélesebb körű verseny, az ajánlattevők költségeinek csökkentése, valamint a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban való részvételének elősegítése motiválja. Szerinte az ajánlattevői költségek úgy is mérsékelhetők, ha az ajánlatkérők engedélyezik a beszerzés iránt érdeklődők számára, hogy betekintsenek a dokumentációba, még mielőtt megvásárolnák azt. Így a pályázók eldönthetik, hogy az eljáráson képesek, illetve készek-e ajánlatot tenni.
Az ajánlatkérőknek kötelező a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében dokumentációt készíteni a közösségi eljárásrendben lebonyolított közbeszerzéseknél, a nemzeti szintű eljárásoknál az építési beruházás esetén, míg az áru- és szolgáltatás vásárlásánál ezt választhatják. A dokumentációnak tartalmaznia kell többek között a szerződéstervezetet vagy a szerződési feltételeket, az ajánlathoz benyújtandó igazolásokat, nyilatkozatok jegyzékét és építési munkánál a beszerzésre vonatkozó árazatlan költségvetést. Az ajánlatkérőnek a dokumentációt az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve elérhetővé kell tennie magyar nyelven (akkor is, ha nem magyar nyelven folyik a pályáztatás) az ajánlati határidő lejártáig.

(Napi Gazdaság, 2011. január 20.)