e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzések, konferenciák DVD-n: Az elfogadott 2011. évi adótörvények (DVD) cca. 240 perc
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Az Európai Bizottság a közbeszerzéseket vizsgálja

Az uniós közbeszerzési szabályok átfogó felülvizsgálatáról indított konzultációs eljárást az Európai Bizottság. A fő cél az, hogy a kis- és középvállalkozások helyzetét erősítsék a tenderekhez való hozzáférés terén, illetve hogy még jobban előmozdítsák a határokon átnyúló pályázást. Az EU GDP-jének 17 százalékát kitevő közbeszerzések részvételi szabályainak egyszerűsítése, a bürokrácia csökkentése Brüsszel szerint elősegíthetné a kkv-k tendereken való részvételét, annál is inkább, mert e szektor a közbeszerzések eredményeként létrejövő szerződések értékének csak 31-38 százalékát nyeri el. Az Európai Bizottság adatai szerint a közbeszerzéseken induló cégek három százalékát teszik ki a külföldi vállalkozások, ám a tendereken indulók mintegy 30 százalékát a külföldi cégek leányvállalatai alkotják. Az Európai Bizottság április 18-ig várja a szakértők véleményét a szabályozás – amelyet két 2004-ben elfogadott irányelv tartalmaz – reformjáról, ezt követően látnak hozzá a konkrét jogszabálytervezet kidolgozásához. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Informatika: három cégé a piac fele

Az informatikai szektor hazai piaci viszonyait intenzív verseny, cégtudatosság és fogyasztói hűség jellemzi – derül ki a Transparency International (TI) Magyarország versenykultúra-felméréséből. A válaszadók úgy vélik, hogy az első három legnagyobb szereplőé a piac fele, és részesedést döntően egymástól szereznek, azaz a piac mérete nagyjából átlátható. Sok helyettesítője van a termékeknek, és a beszállítók pozíciója nagyrészt gyengébb. A versenyelőnyöket rangsorolva a jelentés a termék- és a szolgáltatásminőséget, az innovációt, a rugalmasságot, az árat és a költségelőnyt emeli ki. Arról is tájékoztat, hogy a tendereken ugyanazok a cégek vesznek részt, és a válaszadók közel fele szerint nem jellemző a más uniós országból érkező pályázó. Az is kiderül az összegezésből, hogy a felmérésben részt vevők 95 százaléka az elmúlt tíz évben nem fordult a versenyhatósághoz, és körülbelül ötven százalékuk nem érvényesítené jogait polgári perben versenysérelmek miatt elszenvedett károk okán. A vállalkozások 85 százaléka egyetért a közbeszerzési kartellek ellen alkalmazott büntetőjogi következményekkel.

Miniszteri bejelentés az új közbeszerzési törvényről

Múlt heti hírlevelünkben tudósítottunk Fellegi Tamás fejlesztési miniszter bejelentéséről, miszerint csak 2012 januárjától lép hatályba az új közbeszerzési törvény. A Népszava most arra hívta fel a figyelmet, hogy a miniszter az Új Széchenyi Terv vitairatának tavaly nyári ismertetésekor még azt mondta, hogy fél évet csúszik az új törvény, és az eredetileg 2011. januári hatálybalépés az év második felére tolódik át. A tárcavezető most már 2012-t jelölte meg határidőnek, mert hozzáillesztik a Széchenyi-program kis- és középvállalkozásokat támogató pályázati rendszeréhez. A statisztikák tanúsága szerint tavaly a közbeszerzések száma 60 százalékkal nőtt ugyan, ám értékük 20 százalékkal csökkent. A pályázók véleménye szerint gyakran volt olyan érzésük, hogy a kiírások túlzottan testreszabottak voltak, s szinte azonnal meg lehetett mondani, ki lesz a győztes. Az ilyen közbeszerzés a korrupció melegágya. A vállalkozók azt is szeretnék, ha az új jogszabály növelné a hazai nyertesek arányát, a magyar cégek esélyeit a külföldiekkel szemben. Ezt, és az eddiginél átláthatóbb jogszabályt ígér Fellegi Tamás a vállalkozóknak.

Százmilliós márkaépítési pályázat

Nyílt közbeszerzési pályázatot írt ki a Magyar Turizmus Zrt. kreatív és kommunikációs ügynökségek számára: külföldön Magyarország turisztikai márkaépítésére, határon belül pedig a belföldi utazás népszerűsítésére. Összesen 100 millió forintra pályázhatnak az ügynökségek (a médiamegjelenések költsége nélkül). A tenderre február 7-éig lehet jelentkezni, február 11-én hirdetik ki, kik feleltek meg a feltételeknek, majd 28-án nevezik meg a nyertest vagy nyerteseket. Az ügynökségektől újszerű eszközök alkalmazását igénylik, és elvárás velük szemben az is, hogy rendelkezzenek saját hazai kampánytapasztalatokkal, illetve szakmai díjakkal. A pontozásnál 55 százalékban a kampány megvalósítási árát, 45 százalékban a kreatív ötleteket veszik figyelembe. Horváth Gergely marketingigazgató tájékoztatása szerint a külföldi turisztikai márkaépítés a hazai gyógyvizek népszerűsítésére épül, a belföldi stratégiai kommunikáció célja pedig, hogy az országon belüli utazás váljon divattá, és egyben a külföldi utazás reális alternatívájává.

Megsemmisítették a Vértes Agora tendert

A Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, hogy a tatabányai önkormányzat Vértes Agora elnevezésű projektjének megvalósítására kiírt közbeszerzési eljárásban érvénytelen ajánlatot hirdetett ki győztesnek, és nem részesítette egyenlő elbánásban az ajánlattevőket. A KD ezért megsemmisítette az eljárást lezáró döntést, és a tatabányai önkormányzatot kétmillió forint bírsággal sújtotta. A beruházás összértéke megközelíti a kétmilliárd forintot, amelyből az önkormányzat önrésze 15 százalék, a többi uniós támogatás. A közbeszerzésen öt érvényes ajánlat közül a veszprémi székhelyű Vemévszer Építő és Szerelőipari Zrt. pályázatát fogadta el az önkormányzat közgyűlése. A KD megállapította: a változtatás nélkül beadandó, kitöltött (árazatlan) költségvetést a nyertes cég módosította a kitöltés során. Így az önkormányzat érvénytelen ajánlatot hirdetett ki győztesnek. A jogorvoslati eljárást egy másik ajánlattevő, a Tatabánya Agora Konzorcium képviseletében az EnerGas Kft. kezdeményezte. A KD határozata ellen fellebbezni nem lehet, felülvizsgálatát a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A történtek után kérdésessé vált, hogy megvalósulhat-e a projekt, mivel a kivitelezési és pénzügyi elszámolás határideje ez év december 31.

Fejlesztési tárca: egy lezárt és egy új tender

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzés keretében állapodott meg az Oracle Hungary Kft.-vel Oracle-licencek és támogatói szolgáltatás nyújtására vonatkozóan a tárca által meghatározott intézmények számára. A 12 hónapra szóló megállapodás értéke 2,37 milliárd forint. A hirdetmény közzététele nélküli eljárás alkalmazását „előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősséggel” indokolta a minisztérium.
A fejlesztési tárca a napokban nyílt közbeszerzési eléjárást írt ki az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer (EFER) projekt keretében a központi rendszer bővítésére, három részteljesítésben: szerverek és kapcsolódó elemek (24 darab), hálózati és szoftvereszközök (45, illetve 46 darab) szállítására. Az ajánlattételi határidő március 4-én jár le. Eredményhirdetést március 11-re terveznek – olvasható a tárca ajánlati felhívásában.

Olcsóbban tervezik az M2-es autópályát

Az eredetileg becsült 1,260 milliárd forint helyett 1,175 milliárdért készíti el az M2 autópálya Budapest és Vác közötti szakaszának kivitelezési terveit az M-KÉT Konzorcium, a nyílt közbeszerzési eljárás győztese. A 19,25 kilométer hosszú autópálya jelenleg 2x1 sávos autóútként funkcionál. E mellé épül egy másik pálya úgy, hogy végső kiépítésében 2x2 sávos, leállósávval kiegészített lesz. Az ajánlatkérő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a meglévő négy csomópont mellé két újat is rendelt, Dunakeszi és Sződliget határában. A fejlesztés részeként 3,3 kilométeren új nyomvonalon épülhet meg a sződligeti összekötő út, valamint 4,22 kilométeren a Dunakeszi és Göd belterületét tehermentesítő bekötőút. A megvalósításra vonatkozó pályázati dokumentációk előkészítése folyamatban van.

Oroszország: ezermilliárd rubel közbeszerzési kenőpénz

Oroszországban a közbeszerzési eljárásoknál évi 1000 milliárd rubel (32,5 milliárd dollár) kenőpénz cserél gazdát – állítja a pénzügyi ellenőrzési hivatal elnöke. Ez körülbelül 20 százaléka a közbeszerzésekre fordított összegnek. Évente mintegy tízmillió állami megrendelést írnak alá, s ezek jelentős részénél tetten érhető a vesztegetés. A vezető kormányhivatalnokok korrupciós ügyeinek száma tavaly száz százalékkal nőtt az előző évihez képest – közölte a belügyminiszter. 2010-ben tízezer hivatalnok ellen indult büntetőeljárás, harmaduk ellen kenőpénz elfogadása miatt. Több mint 20 vezető beosztású kormánytisztviselő került bíróság elé, az előző évi kétszerese, a korrupció ellen meghirdetett hadjárat ellenére. A Transparency International listáján Oroszország évek óta a legkorruptabb országok között szerepel. A 2009. évi, 180 ország nevét felsoroló listán a 146. volt. Dmitrij Medvegyev államfő annak ellenőrzésére szólított fel, hogy valóban annyit keresnek-e a vezető állami tisztségviselők, mint amennyit vagyonnyilatkozataikban feltüntetnek.

Hírek – röviden

Egyedül az írásbeli indoklást mulasztotta el az egyik ajánlat érvénytelenítésekor az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, egyebekben jogszerűen járt el az EU-s egészségbiztosítási, valamint közgyógyellátási nyers kártyákra kiírt közbeszerzésen – összegezett a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslatot lezáró határozatában. Így az Állami Nyomda lett a tender nyertese. A monori B&K Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. nyerte 205 millió forintos árajánlatával a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. által 20 automata illemhelyre kiírt tenderét. A BKV Zrt. 30 darab és opciósan további 76 használt, alacsony padlós, klímával felszerelt autóbusz megvásárlására írt ki közbeszerzési eljárást. A Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t mint ajánlatkérőt 5 millió forintra bírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság egy útszórósótender miatt, az egyik ajánlattevőt, a World-Transit Kft.-t pedig egy évre eltiltotta a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől, mert hamis nyilatkozatot adott. Új területen próbálkozik a NABI; elővárosi-helyközi autóbuszokat kezd gyártani a Kapos Volán Zrt. megrendelésére. Reményeik szerint később a hazai közbeszerzési eljárásokon is indulhatnak. Két közbeszerzési pályázatot írt ki az önkormányzat a győri Füles bástya átalakítására. A 150 millió forintos beruházást 85 százalékban uniós támogatásból fedezik. Másfél milliárd forintot nyert Szegvár a település szennyvízhálózatának kiépítésére, amit csaknem 300 millió forint önrész egészít ki. A támogatási szerződés aláírását követően indul a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás. Villány: 400 millió forintos fejlesztést valósít meg a város gesztorságával a hat környékbeli intézményfenntartó önkormányzat; a kivitelezőket pályázat útján választják ki. Valószínűleg csak 2014 után, az új uniós ciklus keretében valósulhat meg a 4-es metró második ütemének építése – jelentette be Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. vezérigazgatója. A metró első szakaszának építését a korábbi szabálytalan közbeszerzések bizonytalanná teszik. Nyírmeggyes és Nyírcsaholy társulása a csatornázás kiépítésére 882,9 millió forint támogatást nyert: jelenleg a kivitelező kiválasztására vonatkozó közbeszerzési eljárás zajlik. A Székesfehérvár, Pátka, Pákozd és Seregélyes szennyvízcsatorna-hálózatának bővítésére kiírt tender győztesével, a KSZ 2010 Konzorciummal az önkormányzati társulás aláírta a szerződést, amelynek értelmében a sokrétű feladatot a vállalkozó 7,830 milliárd forintért végzi el. Debrecenben a Lencz-telepen a vizek elvezetésére közbeszerzési eljáráson keresik a kivitelezőt. Érvénytelennek nyilvánították a békéscsabai Agora Központ kivitelezésére vonatkozó kiírás eredményét, és a várost 3 millió forintra bírságolták. Az 1,7 milliárdos beruházás kivitelezőjét új, nyílt közbeszerzés kiírásával keresik. Miskolc polgármestere, Kriza Ákos véleménye szerint nincs mód arra, hogy a Zöld Nyíl villamosprojektben a Ganz indulhasson a közbeszerzési eljáráson. A gyárnak ugyanis nincs referenciája, mivel jelenleg nem gyárt villamosokat. Egy későbbi beszerzés során viszont szóba jöhet a magyar villamosgyártó, akár részbeszállítóként is.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Közbeszerzési kifizetések eljárási gyakorlatáról

Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében a közbeszerzések során a kifizetéseknél új felelősségi szabályok lépnek hatályba. Ezzel a moratórium, amely szerint a rendelkezéseket csak a 2008. szeptember 30-át megelőzően keletkezett tartozásokra kell érvényesíteni, 2010. december 31-én megszűnt. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény szerinti nyertes ajánlattevő és az alvállalkozók, valamint a polgári jog szerinti alvállalkozók között megkötött vállalkozási szerződések alapján havonta nettó módon, azaz forgalmi adót nem tartalmazó 200 ezer forintot meghaladó kifizetés csak a következő két esetben teljesíthető teljes mértékben – visszatartási kötelezettség nélkül. Ha az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást a fizetésre kötelezett vállalkozónak, vagy az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adatbázisban.
A közbeszerzés során teljesítendő kifizetéshez igényelt együttes adóigazolás a tárgyi illetékmentes eljárások körébe tartozik. Az igazolás kiállítására az ügyintézési határidő 8 nap, amely – a követelésfoglalások indításának szükségessége esetén – 30 nappal meghosszabbítható. Amennyiben az alvállalkozó a kifizetés előtt nem tud „nullás” együttes adóigazolást bemutatni, azaz tartozása van, a kifizető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal intézkedéséig visszatartja a kifizetést az adóigazolásban feltüntetett köztartozás erejéig. Ha ezt nem teszi meg, a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozó köztartozásáért. Ha az adóigazolás tartozást mutat, az adóhatóság a végrehajtás szabályai szerint intézkedik a követelés lefoglalásáról. A kifizető a visszatartást és a követelés lefoglalását követően mentesül az egyetemleges felelősség alól.

(Hajdú-Bihari Napló, 2011. január 24.)

Vizsgálják a közbeszerzést

Az uniós közbeszerzési szabályok átfogó felülvizsgálatáról indított konzultációs eljárást az Európai Bizottság. Az EU GDP-jének mintegy 17 százalékát kitevő közbeszerzések részvételi szabályainak egyszerűsítése, a kis- és középvállalkozások tenderekhez való nagyobb hozzáférése a cél.
A brüsszeli adatok alapján a közbeszerzéseken induló cégek 67 százaléka hazai társaság. A felmérés megállapítása szerint a külföldi vállalatok leányainak valamivel nagyobb esélyük van elnyerni a kiírásokat, mint a hazai cégeknek. Miközben a hazai társaságoknak mindössze 30 százaléka jár sikerrel a pályázatokon, az induló leányoknál ez az arány 35 százalék. A külföldről pályázó vállalatok nyerési esélye 25 százalékos.
Az elektronikus közbeszerzés és a környezetvédelmi szempontok előtérbe helyezése mellett Brüsszel megvitatná az EU-n kívüli közbeszerzési piacokhoz való hozzáférés kérdését is. A fejlett országokban a GDP több mint 10 százalékát teszi ki a közbeszerzések értéke, és a feltörekvő országokban is egyre növekvő az arányuk. Az amerikai közbeszerzési piac 1000 milliárd euró feletti, ez az USA GDP-jének 11 százalékának felel meg. Becslések szerint a japán közbeszerzési piac 18, a kanadai pedig 22 százalékban aránylik az ország bruttó nemzeti termékéhez. Míg az uniós piac már nagyrészt nyitott, az EU főbb kereskedelmi partnereinél kevésbé liberalizált, különösen regionális és helyi szinten. Az Európai Bizottság főleg Kínával szemben fogalmaz meg kritikákat. Peking ugyanis még nem nyitotta meg közbeszerzési piacát a külföldi cégek előtt.
Magyarországon a törvény túlszabályozottsága és bonyolultsága teszi leginkább kijátszhatóvá, ellenőrizhetetlenné a közbeszerzéseket – nyilatkozta Tausz Péter, a Transparency International szakértője. A másik fő gond, amiről keveset beszélünk, a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések átláthatatlansága. Míg az EU átlagában a közbeszerzések a GDP 17 százalékát teszik ki, nálunk ez kevesebb mint 6 százalék. A közbeszerzésre kötelezettek költségvetésüknek mindössze 10 százalékát költik el közbeszerzési eljárásokon. Nálunk a külföldi cégek jellemzően magyarországi leányvállalataik révén, itthoni alapítású konzorcium tagjaként, vagy magyar tulajdonosokkal közösen birtokolt vegyes vállalkozásokon keresztül vesznek részt a közbeszerzésekben – tájékoztatott Gajdos Róbert, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke. A testület vizsgálata szerint 2009-ben a közbeszerzéseknek mintegy 55 százalékát külföldi, 45 százalékát pedig a magyar tulajdonú cégek nyerték meg.

(Világgazdaság, 2011. január 28.)