e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzések, konferenciák DVD-n: Az elfogadott 2011. évi adótörvények (DVD) cca. 240 perc
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Korrupciós kockázati térkép készül

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a korrupció csökkentése érdekében egy Hollandiában kifejlesztett kockázatértékelési módszertan adaptálásával felméri a magyar közszféra korrupciós kockázati jellemzőit. Hét éven keresztül a 13 500 közintézményből 4310 kiválasztott költségvetési szerv közreműködésével országos adatfelvételt végeznek. A 155 kérdést tartalmazó kérdőívet az ÁSZ már sikeresen tesztelte. A lebonyolítók szerint három-négy év kell ahhoz, hogy az intézmények beépítsék működésükbe az előzetes kockázatkezelést. A kérdőív többek között olyan témacsoportokra terjed ki, mint az uniós támogatások felhasználása, a közbeszerzési eljárások, a vagyongazdálkodás, illetve a kontrollkörnyezet. Az adatokat egy saját fejlesztésű informatikai rendszer dolgozza fel, az eredményeket kockázati térkép formájában mutatják be. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Nem kell közbeszerzés a közétkeztetésen

A közétkeztetéssel foglalkozó intézmények körében még mindig nem eléggé ismert, hogy a közbeszerzési törvény módosítását követően már nem közbeszerzés-köteles a közétkeztetési alapanyagok beszerzése. Nem kell nemzeti eljárásrendben (8 millió forint értékhatárig) közbeszerzést lefolytatni hideg élelmiszerek, főzési alapanyagok, friss vagy feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, méz, tojás, kertészeti növény vásárlása esetén. A közétkeztetést végző intézmények közvetlenül szerződhetnek a beszállítókkal.
A kistermelők és kisvállalkozások korábban hátrányosabb helyzetből indultak a közbeszerzéseken, mint nagyobb társaik. A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint a módosítás nyomán a kereskedelmi lánc lerövidítésével a helyi termelők piacra jutási esélyei növekedtek. A lánckereskedelem kiiktatásával közvetlenül összekapcsolódnak a helyi élelmiszer-előállító, -feldolgozó és -értékesítő vállalkozások és a helyi közétkeztetési intézmények.

Támogatott szervezetek közbeszerzései

Közbeszerzéssel kapcsolatos felmérés tanulságos eredményét tették közzé a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói. Elsősorban a támogatással megvalósuló projektek közbeszerzési hátterére, a korrupciós fertőzöttségre és a közbeszerzési kultúrára voltak kíváncsiak. A felmérésben részt vevő válaszadók többsége egyértelműen túlszabályozottnak tartja a közbeszerzési piacot. Véleményük szerint a közbeszerzések hatékonyságát elsősorban a korrupció visszaszorításával és a közbeszerzési kultúra fejlődésével lehet javítani.
A következtetések elgondolkodtatók. A közbeszerzést a válaszadók az innováció gátlásának látják. A megkérdezettek szerint a közbeszerzési szabályozás nem hagyja, vagy se nem támogatja, se nem hagyja érvényesülni a piaci folyamatokat, és mindemellett nem képes megakadályozni a tisztességtelen versenyt sem. A lesújtó következtetések hordoznak lehetőséget is – állítják a kutatók, akik szerint rájöhettünk arra, hogy felesleges túlértékelni a közbeszerzés szabályozásának hatását a körbetartozások csökkentésére vagy a feketemunka visszaszorítására, a kartellgyanús esetek csökkentésére.

Milliárdos közbeszerzés – tender nélkül

Több mint egymilliárd forintért vásárol különböző felszereléseket közbeszerzés nélkül a Belügyminisztérium. Pintér Sándor belügyminiszter „nemzetbiztonsági okokból” kért és kapott mentességet a közbeszerzés alól. Összesen öt, Budapesten rendezendő, EU-elnökséggel kapcsolatos konferenciával indokolta a beszerzést a BM. A felszerelések között található 60 rendőrségei motor, száz motorosruha, 12 mikrobusz és az öt rendezvényen működő számítástechnikai rendszer. Földes Ádám, a Transparency International magyarországi vezetője szerint még azoknak a cégeknek a listája sem nyilvános, amelyektől vásárolhatnak a hivatalok, így ellenőrizni sem lehet, hogy valóban biztonsági érdek fűződik-e a pályáztatás mellőzéséhez.

Új kivitelező nyerte a Vértes Agorát

A Turul Konzorciumot hirdette ki győztesnek a tatabányai önkormányzat a Vértes Agora elnevezésű projekt megvalósítására kiírt közbeszerzési eljárásán. A változtatásra azért volt szükség, mert a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette a korábbi döntést, amelyben a veszprémi Vemévszer Zrt. lett a nyertes. A döntőbizottság szerint az ajánlat érvénytelen volt, és az ajánlatkérő nem részesítette egyenlő bánásmódban az ajánlattevőket. A most beérkezett ajánlatok közül a Turul Konzorciumé volt a legelőnyösebb, amely 1,264 milliárd forintért vállalta a kivitelezést. A konzorcium tagja a biatorbágyi székhelyű West Hungária Bau Építő Kft., a győri WHB Építő Kft. és az izsáki székhelyű Kaefer-Heibl Isoliertechnik Kft. A megvalósítást csaknem egymilliárd forint uniós támogatás segíti. A közbeszerzési eljárás elhúzódása 160 millió forint többletkiadást jelent, viszont a képviselő-testület teljesíthetőnek tartja az eredeti határidő betartását.

Hány alkalmas pályázó kell az eredményhirdetéshez?

Hat éve húzódó közbeszerzési ügyben döntött a Legfelsőbb Bíróság (LB). Tárgyalásos eljárás alkalmazásakor a közbeszerzési szerződés akkor is odaígérhető, ha az alkalmas jelentkezők száma nem éri el a részvételi szakaszban meghatározott minimális létszámot – az LB ezzel az indoklással tartotta hatályban a Fővárosi Ítélőtábla vonatkozó ítéletét a Hochtief közbeszerzési ügyében. 2005 februárjában Budapest Főváros Önkormányzata tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított egy közösségi értékhatárt meghaladó építési beruházásra. Az ajánlattételre felhívandó jelentkezők számát legalább három-, legfeljebb ötfős létszámban határozták meg. Öt cég nyújtotta be ajánlatát, ebből csak kettőt talált alkalmasnak az önkormányzat. A Hochtief és a Linde Kca Dresden GmbH alkotta konzorciumot is kizárták az eljárásból. A hoppon maradt pályázó, mint felperes azon a véleményen volt, hogy így nem lehetett volna lefolytatni az eljárást, mert az alkalmas jelentkezők száma nem érte el az ajánlattételi felhívásban megjelölt hármat. A Legfelsőbb Bíróság másképpen ítélkezett.

Indul a második pályázati kör

A kormánynak 2011 és 2013 között mintegy kétezermilliárd forint felhasználására vonatkozóan maradt érdemi döntési lehetősége a 2007 és 2013 között uniós fejlesztési ciklus támogatási forrásaiból eredetileg rendelkezésre állt nyolcezermilliárd forintból – közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke. Petykó István tájékoztatása szerint a megmaradt forrásból több mint 1100 milliárd forint értékben január 17-től 597 milliárd, március elsejétől pedig további 510 milliárd forint pályázati lehetőség nyílt, illetve nyílik meg, összesen 94 konstrukcióban az Új Széchenyi Terv keretében. Az elnök jelezte: a március elsején megnyíló második pályázati körben a vállalkozásfejlesztés, a zöldgazdaság, a foglalkoztatás, az egészségipar és a tudomány, valamint az innováció területén nyílnak meg pályázati lehetőségek. A fennmaradó forrásokra vonatkozóan március után jelennek meg további kiírások. A 2007–2013 közötti összes fejlesztési forrásból eddig 1440 milliárd forintot fizettek ki, további mintegy 4500 milliárd forintnyi pályázat pedig megvalósítás alatt áll.

Közbeszerzésekkel húzzák az időt

Önkéntes közbeszerzési eljárásokkal kénytelen 6–12 hónapos időhaladékot nyerni több állattenyésztő vállalkozás, hogy ne veszítse el azokat a támogatásokat, amelyeket állattartó telepek korszerűsítésére (ÁTK) nyert el az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban. A beruházásokat a 2007-ben indult ÁTK-ban a támogatási döntéstől számított három éven belül jogerős használatbavételi engedéllyel kellene befejezni, de a közeljövőben számos pályázó elbukná a pénzeket a tavalyi természeti csapások és az elhúzódó hatósági eljárások miatt. A termelők eddig a 213,5 milliárd forintos tényleges pályázati kötelezettségvállalás 41-42 százalékát hívták le. Az 1732 támogatott igénylésből 304-re egyáltalán nem nyújtottak be kifizetési kérelmet, pedig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a támogatott beruházásokat már akkor is késznek fogadhatná el, amikor az engedélyezési kérelmek benyújtása megkezdődik. Több mezőgazdasági vállalkozás kénytelen most önkéntes közbeszerzési eljárásokkal meghosszabbítani gépbeszerzéseit és építési beruházásait, hogy ne essen el a korábban megnyert forrásoktól, illetve ne kelljen kamatostól visszafizetnie eddig felvett, jogtalanná váló támogatásait.

Hírek – röviden

Keszthely: mintegy 300 millió forint uniós támogatással újul a város, a beruházás illeszkedik a városközpont nagyszabású, csaknem kétmilliárd forint összköltségű fejlesztéséhez. A mostani projekt a város Balaton-part rendezvényhelyszíni szerepét erősíti. A kivitelezők kiválasztására közbeszerzési eljárásokat indítanak. • Évi 6500 pár dolgozói számára szánt cipő beszerzésére írt ki tendert a BKV Zrt. A pályázók március 16-ig adhatják be ajánlataikat. • A 4-es metróvonal I. szakaszának építéséhez független ellenőrző mérnököt keres a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. Az a pályázó jelentkezhet, aki az előző három évben legalább két darab, egyenként legalább nettó ötmilliárd forint költségvetésű projekt keretében műszaki szakértői vagy ellenőri referenciával rendelkezik. Ajánlattételi határidő: március 23. • Sopron: nettó 545 millió forintért a Stettin Hungária Magas- és Mélyépítőipari Kft. újíthatja fel a város főterét. A közbeszerzési pályázaton második helyen végzett Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. ajánlata ugyan 536 millió forint volt, de az összességében legelőnyösebb ajánlat lett a befutó. • Lecserélte az E.Ont, és ezentúl a szegedi EDF Démász Zrt. szállítja a villamos energiát Siófoknak. Három érvényes ajánlatból a legkedvezőbbet fogadta el a város képviselő-testülete. • Jármi: 100 százalékos lesz a község csatornázottsága; a közbeszerzési eljárás lebonyolítása után áprilisban kezdődhetnek a kivitelezési munkák. • Pécsett három iskola felújítására kerül sor: a kivitelező kiválasztására indított közbeszerzési eljárás hamarosan lezárul. • Folyamatban van Diósjenőn az óvodafelújításra kiírt közbeszerzési eljárás. • Új gépkocsik beszerzésére írt ki közbeszerzési eljárást az Országos Mentőszolgálat, csakhogy várhatóan olyan mentőautók érkeznek, amelyek kizárólag „C” kategóriás jogosítvánnyal vezethetők. • Kisdorogon a művelődési központ felújítására kiírt pályázatra három ajánlat érkezett, hamarosan eredményt hirdetnek.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Támogatott szervezetek közbeszerzései

Az Alapítvány a Közbeszerzési Kultúráért keretei között készült egy kutatás, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem tanárai folytattak le, köztük Tátrai Tünde, aki cikkben foglalta össze a tapasztalataikat. Ebből idézünk tanulságos részleteket.
Az eredmények elgondolkodtatók. A közbeszerzést a válaszadók az innováció gátjának látják. Ez, ha belegondolunk az Európai Unióból származó források elköltésének fenntarthatósági, modernizációs céljaiba, több mint szomorú eredmény. A korrupció visszaszorítására tett erőfeszítéseket minden válaszadó üdvözlendőnek tartja. Az egyes közbeszerzési eljárásokhoz kötődő tevékenységek és szakaszok között az előkészítő, a bírálati és a teljesítési szakasz korrupciós fertőzöttsége mérvadó. A hangsúly tehát kisebb mértékben a törvény által részletesen szabályozott tevékenységen van. A korrupciós szempontból leginkább fertőzött beszerzési tárgynak az építési beruházások tekinthetők, míg leginkább kedvező a megítélése az árubeszerzésnek. A szolgáltatásokkal kapcsolatos vélemények átmenetet képeznek. Az értéket illetően a magasabb becsült értékek beszerzésének korrupciós fertőzöttsége dominál.
A válaszadók többsége a túlszabályozás megszüntetését, a törvény egyszerűsítését, a végrehajtási rendeleti kör racionalizálását sürgeti, és az ellenőrzés fontosságára helyezi a hangsúlyt. Az érintettek hiányolják a jogszabálykövetés egyszerűbb módját, a kimunkált szabályokat, annak ellenére, hogy egyértelműen túlszabályozottnak tartják a piacot.
A válaszadók őszinték (beazonosíthatatlanok). Véleményüket és a már rendelkezésre álló adatokat lehet alapul venni akkor, amikor a hazai közbeszerzési intézményrendszer megújításáról és a szabályozás újragondolásáról beszélünk. Nem kellene viszont újra elkövetni azt a hibát, mint 2010 elején, amikor annak ellenére, hogy a piac alkalmatlannak mondta saját magát az elektronikus beszerzésre, mégis kötelezővé tették, és kudarcba is fulladt. Ha már most látjuk, hogy a korrupció elleni küzdelem nem feltétlenül túlszabályozással és újabb adminisztrációs kötelezettségek előírásával valósítható meg, akkor ne ezt tegyük. Tisztítsuk le a közbeszerzést, és nevezzük annak, ami: szabályozott beszerzésnek, amely a közpénzek minél hatékonyabb elköltését célozza.

(Világgazdaság, 2011. február 9.)

Felmérik a korrupciós kockázatokat

A közszféra közel harmadát, 4130 költségvetési szervet keres meg az Állami Számvevőszék a következő egy hónapban a korrupciós kockázatokat feltérképező vizsgálat kezdeteként. A vizsgálat eredményei elsősorban a cégek vezetői számára lesznek hasznosak – mondta Sántha György, az ÁSZ Projektirodájának vezetője. Egy hasonló hollandiai felmérés mintájára három skálán számszerűsítik a korrupciós veszélyeztetettséget. Külön mérik a cég feladatköréből adódó veszélyeket, azokat, amelyek az aktuális eseményekhez köthetők, valamint feltérképeznék, mi az a korrupciós veszélylánc, amelyet nem fed le az adott intézmény megfelelő mechanizmusokkal. A 155 kérdésből álló kérdőív olyan témacsoportokra terjed ki, mint az EU-támogatások felhasználása, a közbeszerzési eljárások, a közpénzek kezelése, a vagyongazdálkodás, vagy a külső és belső szabályozási, illetve kontrollkörnyezet.
Nem tisztázott azonban, mennyire pontos képet kaphatunk a korrupcióveszélyről, mivel a válaszadás önkéntes. Azt Benkő János főtanácsadó is elismerte, hogy jogi szankciók nélkül nem lehet tökéletes képet kapni, de mint mondta, bíznak abban, hogy az intézmények vezetői igénylik a felmérést. Egy tavaly novemberi előzetes adatfelvétel biztató volt, akkor 203 megkeresett intézmény közül 108 válaszolt. Számszerűsíthető, gyors javulást azonban nem érdemes várni, ettől nem fog Magyarország jobb helyzetbe kerülni a Transparency International korrupciós listáján – figyelmeztet Benkő János. A vezetők igényeinek felkeltése a közvetlen cél, de az információkat felhasználhatja a kormány is.
Az adatok pontosságát némileg megkérdőjelezi, hogy tételes ellenőrzést nem tervez az ÁSZ arról, igaz információt szolgáltatnak-e a cégek. Az adatok egy része ugyan a kincstári elszámolásból ellenőrizhető lesz, de a belső mechanizmusok feltárása kizárólag a cégek őszinteségén alapul. Ettől függ az is, hogy 2012 tavaszán milyen dokumentumokat tesznek a jogalkotók elé. Rosszabb esetben csupán röviden összesítenék a felmérés eredményét, de ha sokan válaszolnak és összefüggő kép alakul ki, akkor az sem elképzelhetetlen, hogy egy komplex korrupciómegelőzési jogszabálytervezet készüljön.

(Világgazdaság, 2011. február 9.)