e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzések, konferenciák
DVD-n:
Az elfogadott 2011. évi adótörvények (DVD) cca. 240 perc
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

Több beszerzés kevesebb értékre

Tavaly a megelőző évinél 61,6 százalékkal több, 10 685 eredményes közbeszerzés zajlott le Magyarországon. Az eljárások értéke viszont 17,3 százalékkal csökkent, 1496,5 milliárd forintra rúgott – tájékoztatott Gajdos Róbert, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke. Az egy közbeszerzésre eső összeg a korábbi 274 millió forintról 134 millió forintra esett. Ennek oka elsősorban az egyszerű eljárásokkal kapcsolatos jogszabályváltozás. Ugyanakkor az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó eljárásoknál is csökkent az átlagos érték – 662 millió forintról 392 millió forintra. A közbeszerzések értékének 73 százalékát a közösségi értékhatár feletti beszerzésekre költötték el. Az uniós eljárásrendben a közbeszerzések 61 százalékát nyílt eljárási formában bonyolították le, míg a nemzeti (új néven egyszerű) rezsimben a hirdetményes, tárgyalás nélküli eljárások domináltak. A közbeszerzések tárgyát tekintve: az építési beruházások aránya a korábbi 48 százalékról tavaly 53 százalékra növekedett, a helyi önkormányzatok és intézményeik írták ki a tenderek 57 százalékát (2009-ben 48 százalékát) A mikro-, kis- és középvállalkozások nyerték meg az eljárások 79 százalékát, értékbeni részesedésük pedig 48 százalék volt. (További részletek a lapszemle rovatban.)

300 milliárd távozott a közbeszerzési piacról

Az Alapítvány a Korszerű Közbeszerzésért és a Transparency International (TI) Magyarország közös kutatása alapján 2010-ben a bruttó hazai termékhez viszonyítva kevesebbet költöttek el tavaly közbeszerzéseken, mint egy évvel korábban. Ez az arány a GDP értékének 5,7 százalékára tehető, miközben az uniós átlag 17 százalék. A TI megállapítása szerint ez a gyenge arány elsősorban a közbeszerzési törvény 2010. évi módosításainak következménye, amely számos beszerzési területet kivett a törvény hatálya alól, ugyanakkor meghagyta a szigorú szabályozás kereteit, különös tekintettel az egybeszámítási kötelezettségre.
A nominális adatok figyelembevételével megállapítható, hogy újabb több mint 300 milliárd forint távozott a közbeszerzési piacról, amelyből 200 milliárdot a közszolgáltatók nem közbeszerzésekben költöttek el. Magyarországon a közbeszerzési piacról a menekülés 2006 óta zajlik – véli a TI. Ez vonatkozik ez elsősorban azokra a közszolgáltatókra, amelyek a kivételi szabályok „újraértelmezésével”, vagy az úgynevezett házon belüli, saját cégtől történő beszerzés alkalmazásával bújnak ki a kötelezettségek alól. A piacra való visszatérésnek azonban feltétele a jogbiztonság – állapította meg a korrupcióellenes szervezet.

Vizsgálnák a kétmilliárdos tanácsadótendert

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) a PD Konzorciummal a napokban aláírt kétmilliárd forintos tanácsadói szerződését éles kritika kíséri. A Jobbik parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követeli, az LMP álláspontja szerint pedig a megbízásra nincs szükség, mert a feladatokat a hivatalnak is el kell tudni látnia. Azt is kifogásolják, hogy a december 23-án kiírt pályázatra csak január 13-ig lehetett jelentkezni, ami sérti a közbeszerzési törvény legrövidebb határidővel kapcsolatos előírásait. Azt pedig arcpirítónak nevezték, hogy az egyszereplős verseny győztese olyan konzorcium lett, amelynek vezetője korábban cégtársa volt az NFÜ egyik jelenlegi elnökhelyettesének.
Az ügynökség álláspontja: a kétmilliárdos keretösszeg négy évre szól, s a közbeszerzési tanácsadási szerződés nettó 16 ezer forintos óradíja megfelel a piacon szokásos árnak. A szervezet új ellenőrzési rendszert vezetett be az uniós finanszírozású projektek közbeszerzéseinek ellenőrzésére. A PD Konzorcium az ügynökség közbeszerzési felügyeleti főosztályát segíti. Egyebek között jogi, közbeszerzési és műszaki szaktudást igénylő kérdésekben kell tanácsot adnia. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Többmilliárdos bútortender

A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) nyílt közbeszerzési eljárást írt ki irodabútorok beszerzésére. A főigazgatóság májustól másfél évre, nettó 4,5 milliárd forintért köt keretmegállapodást a nyertesekkel. Ezektől a cégektől rendelhetnek majd irodabútorokat a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó és a rendszerhez önként csatlakozó mintegy ezer költségvetési szervezet. A KSZF legutóbb 2008-ban kötött irodabútor-keretszerződéseket két és fél évre, nettó 7,25 milliárd forint összegben, amely 2011 elejére 5,78 milliárd forintig teljesült. Az új közbeszerzés három részteljesítésre szól. Az eljáráson azok a cégek és alvállalkozóik tehetnek ajánlatot, amelyek rendelkeznek a 2008–2010. évekből legalább két évben nettó 800 millió forint forgalommal, valamint mindhárom esztendőben teljesítettek 15 különböző megrendelő részére bútorszállítási szerződést. Az ajánlattételi határidő április 7-én jár le. A KSZF az ajánlatok értékelését követően elektronikus árlejtést alkalmaz.

Újra kiírták a sármelléki kármentesítő pályázatot

Miután a Közbeszerzési Döntőbizottság az előző ajánlattételi felhívást és az azt követő döntéseket megsemmisítette, a Sármellék–Zalavár Önkormányzati Társulás új pályázatot ír ki a sármelléki repülőtér 67 hektáros területének kármentesítésére. A tavaly kiírt, több mint 3,7 milliárd forint értékű tender ellen – amelyre négy ajánlat érkezett – a Rex Terra Kft. emelt kifogást. A jogorvoslat során a döntőbizottság megállapította: a pályázat kiírója nem tette lehetővé, hogy az egyes munkafázisokra külön-külön, illetve alternatív módon is lehessen ajánlatot tenni. A korábban készült felmérések szerint az egykori, összesen 380 hektáros szovjet katonai repülőtéren 273 ezer köbméternyi talajt kell teljesen kicserélni, számos építményt, létesítményt, tartályt és vezetéket is el kell bontani. Az előző pályázati kiírásban még az szerepelt, hogy a munkák elvégzésére a kivitelezőnek 50 hónap áll rendelkezésére, nem kizárt azonban, hogy az újabb pályázat miatt a határidő csúszni fog...

Rabmunkatermék közbeszerzés nélkül

Évtizedes szakmai vitát döntött el az Országgyűlés, amikor törvénymódosítással alaposan átalakította a fogvatartottak által előállított termékek és szolgáltatások hasznosításának rendjét. A módosítást megelőzően a „büntetés-végrehajtási társaságoknak” vállalniuk kellett a piaci verseny kockázatát, ha a rabmunka eredményét kereskedelmi forgalomban értékesíteni kívánták. A törvénymódosítás viszont lehetővé teszi, hogy kormányrendeletben határozza meg azokat a termékeket, amelyek tekintetében a büntetés-végrehajtási társaságokat a központi államigazgatási szervek felé ellátási kötelezettség terheli. E szerint ha a rabok által előállított áru vagy szolgáltatás értéke nem éri el az EU által megszabott közbeszerzési küszöbértékek egyikét sem, akkor az állami hivatalok ezután közbeszerzés nélkül, az elítéltek munkáltatójától veszik át azokat. (További részletek a lapszemle rovatban.)

A Boeing nyerte a Pentagon tenderét

Az amerikai légierő újratöltő gépeire kiírt, több mint 30 milliárd dolláros versenykiírást a Boeing nyerte, megelőzve az Airbus anyavállalata, az európai EADS pályázatát. A döntés, amelynek nyomán a Boeing részvényei csaknem 4 százalékkal emelkedtek a tőzsdén, meglepte a repülőgépgyártás szakértőit. Az európai repülőgépgyártó ugyanis korábban elnyerte az amerikai légierő 18 gép leszállítására szóló 3,5 milliárdos tenderét. A mostani döntés egy évtizede tartó rivalizálásnak vetett végett, amelynek tétje az volt, ki építheti meg az amerikai légierő új utántöltőflottáját. A Boeing egyértelműen győzött – kommentálta a hírt William Lynn amerikai védelmiminiszter-helyettes. A vesztes 10 napon belül megóvhatja a döntést, bár a Pentagon vezetése szerint nincs ok a tiltakozásra. Az EADS egyelőre nem jelezte, hogy szándékozna-e jogorvoslattal élni.

Takarékos közbeszerzés Oroszországban

Oroszországban megreformálják a közbeszerzési rendszert: a versenyhivatal javaslata szerint arra fogják ösztönözni az állami szerveket, hogy takarékoskodjanak a beszerzésekkel, a megtakarított összegnek a fele pedig a hivatalnál marad, és akár béremelésre is felhasználhatja. Az orosz közbeszerzések híresek arról, hogy a hivatalnokok luxusholmikat vásárolnak. Most a közbeszerzési törvény módosítására Dmitrij Medvegyev elnök szólított fel, erre reagálva terjesztette elő javaslatait a versenyhivatal. E szerint a főhatóságoknál vonnák össze a beszerzéseket, ám a minisztériumok számára is meghatároznák az egyes árucikkekre és szolgáltatásokra fordítható összegek kereteit, illetve a megkövetelt minőséget vagy például a vásárolható autók márkáját, osztályát. A leglényegesebb változás az lenne, hogy az eddigiektől eltérően a megtakarított összegek felét meghagynák szabad felhasználásra főhatóságnál. Egyes szervek, például a gazdaságfejlesztési minisztérium teljesen új közbeszerzési törvényen dolgozik. Az orosz versenyhivatal a változásoktól évi 200-300 milliárd rubel megtakarítást remél.

Hírek – röviden

Nem várta ki az előzetes vitarendezés miatti szerződéskötési moratóriumot, ezért egymillió forintra bírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.-t. • A Generali-Providencia Biztosító nyerte az Országos Mentőszolgálat által – átlagosan évi 530 ezer esemény alapulvételével – egészségügyi felelősségbiztosításra kiírt tendert. Az OMSZ három biztosítót kért fel ajánlatra, de csak kettő adott be ajánlatot. A másik pályázó az Allianz Hungária Biztosító volt. • Vajszló: a nagyközségben működő Kodolányi János Iskola és Óvoda felújítására és bővítésére több mint 400 millió forintot nyert. A kivitelezésre kiírt tendert az O és R Kft. nyerte. • Szilárd útburkolatot kap Ásotthalom község több utcája, a kivitelező kiválasztására kiírták a közbeszerzési eljárást. • A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. nyílt közbeszerzésen vásárol négy villamos motorvonatot. A szállítónak harminc évre kell vállalnia az alkatrész-utánpótlást. • A Sopron–Szeged közötti M9-es gyorsforgalmi út forgalmának alakulását valószínűsítő szakvéleményre kiírt nyílt közbeszerzést a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. nyerte. • Európai uniós támogatással, több mint 775 millió forint értékű turisztikai fejlesztést valósít meg Gorsiumban a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága. A projekt munkálatainak kivitelezésére közbeszerzési eljárást írnak ki. • Magyarbánhegyes: bővítik a Humán Szolgáltató Központ épületét. A kivitelezésre közbeszerzést indítanak. • Második fordulóba érkezett Drégelypalánk és Hont községek szennyvízprogramja, amelyhez mintegy 815 millió forinttal járul hozzá az Unió. Közbeszerzési eljáráson választották ki a menedzsmentet, amely felelős a beruházások lebonyolításáért. A projekt kivitelezője a gödöllői székhelyű Penta Általános Építőipari Kft. lett.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Az ajánlatkérésnél kezdődik a korrupció

Annak, hogy 2010-ben csökkent a közbeszerzések értéke, számos magyarázata van. Gajdos Róbert szerint elsősorban a szűkös hazai forrásokkal magyarázható. Jellemző erre, hogy míg 2009-ben 25 darab 10 milliárd forint érték feletti közbeszerzés valósult meg, addig tavaly csak 15 darab. A közbeszerzések piaca tavaly összességében mintegy 300 milliárd forinttal szűkült, ebből 200 milliárd abból adódik, hogy a közszolgáltatók nem közbeszerzésben költik el a pénzüket. Jól mutatja ezt a statisztika: 2006-ban a közszolgáltatók 605,8 milliárd forintot költöttek el közbeszerzéseken, 2009-ben már csak 481,8 milliárdot, tavaly pedig mindössze 256,3 milliárd forintot. Gyakran figyelmen kívül hagyják, hogy az EU rendszerében azoknak a kizárólagos szolgáltatási joggal rendelkező ajánlatkérőknek is közbeszerezniük kell, amelyek egyébként magántulajdonban vannak.
A várható intézkedésekről szólva a Közbeszerzések Tanácsának elnöke kifejtette: a kormány azt tervezi, hogy a közbeszerzési törvényt egy az egyben kidobja, és 2012-től egy teljesen újat léptet életbe. A jogszabály koncepciója hamarosan a kabinet elé kerül, és az az alapján elkészítendő törvény egyszerűbb, átfogóbb, rövidebb lesz, mint a mostani. Arra a kérdésre pedig, hogy a közbeszerzésekben tapasztalható korrupció visszaszorítására próbát tesz-e majd az új jogszabály, az KT elnöke azt mondta: igazából nem lehet megfogni azt a pillanatot, amikor megjelenik a folyamatban a korrupció. Egyébként pedig nem a KT vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság tehet valamit az ügyben, mert a visszaélések nélküli eljárás alapvetően az ajánlatkérők felelőssége.

(Népszabadság, 2011. február 24.)

A rabmunka hasznáról

Látszólagos lesz a megtakarítás azt követően, hogy az Országgyűlés az elítéltek által előállított termékek állami átvételét írta elő – összegzi Gadó Gábor cikkében. Miért jelent gondot ez, hiszen ezáltal mérsékelni lehet a rabokat foglalkoztató cégek veszteségét, és úgymond a költségvetés is jól jár azáltal, hogy nem magáncégek részére teljesít kifizetéseket? – teszi fel a kérdést, és válasza: Véleményem eltér ettől a sokak által népszerű nézettől, az új szabályok alkalmazása ugyanis végső soron valamennyi érintett számára kedvezőtlen következményekkel jár. A közigazgatási szervek kénytelenek lesznek tudomásul venni, hogy nem vásárolhatják meg azt a szolgáltatást (árut), amely a versenyben a legolcsóbbnak vagy összességében a legszínvonalasabbnak bizonyulna. A rabmunkával készül áru viszont távolról sem biztos, hogy alkalmas a beszerzési cél teljesítésére. Ezért még ha ingyen is adnák, lehet, hogy végül – például a javításra fordított költségek miatt – számszaki szempontból is ráfizetéses lesz az „üzlet.”
A közbeszerzési törvény mellőzése az elítélteket foglalkoztató cég ésszerű működtetése szempontjából is vitatható. Ha ugyanis a szervezet nem juthatna a közbeszerzési eljárás szabályainak a félretételével a törvényhozó által számára mintegy kijelölt vevőkörhöz, legalább tudni lehetne, hogy mikor, mely esetben képes a társaság üzleti értelemben is sikeresen tevékenykedni. Ez azért is hasznos volna, mert az állam információt kaphatna arról, hogy mibe kerül a szabadságvesztésüket töltők munkához való jogának biztosítása. A rabfoglalkoztatás lényege ugyanis nem elsősorban a versenyképes áru előállításának a megszervezése, az üzleti siker, hanem a munkavégzés maga, amely esélyt ad az elítélt képzésére, segít elviselni a hétköznapok monotóniáját, és megkönnyíti a felkészülést a szabadulás utáni időre. Az államnak ezért kell finanszíroznia az elítéltek foglalkoztatását, tekintet nélkül arra, hogy ami a munka eredményeként létrejön, alkalmas-e a versenyben való megmérettetésre. A kényszervevők törvényi kijelölése viszont a rabmunka vétlen vevőit bünteti meg.

(Világgazdaság, 2011. február 25.)

Sebes tender

Uniós auditorok fogják vizsgálni a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tanácsadói tenderét. A ritka méretes, kétmilliárd forintos közbeszerzést az egyedüli jelentkező PD Konzorcium nyerte meg. A HVG értesülése szerint a munkában 10 százalék feletti alvállalkozóként közreműködik a CEU Tender Kft., 10 százalék alatti mértékben részesül a megbízásból a Lucsik és Társai Kft., valamint ügyvédi irodák, pontosabban azok alkalmazottjai. Utóbbiak között van a Kardkovács és Társai Ügyvédi Iroda is, amelynek egykori irodavezető ügyvédje, Kardkovács Kolos jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára.
Külső szakértőt közbeszerzési eljárások minőségbiztosításához, szabályossági ellenőrzéséhez korábban is – bár nagyságrendekkel kisebb értékben – igénybe vett az NFÜ, mivel 10 fős csapata nem birkózott meg ezekkel az ügyekkel. Az uniós társfinanszírozású közbeszerzések az ügynökség szerint a következő években felpörögnek, így akár évi 2300 ilyen ügy kívánhat külső szakértőt. Elsősorban ezzel indokolta az NFÜ a négy évre szóló megbízás kétmilliárdos összegét.
Szakértők szerint a nyertes konzorciumon kívül még négy társaság is megfelelt volna a referenciakövetelményeknek. S bár az eljárás nyílt volt, különös módon a PD Konzorciumon kívül senki sem adott be ajánlatot a három hét alatt lezavart pályázatra. Eddig a Közbeszerzési Döntőbizottságot sem ostromolták a versenytársak, holott a tender több sebtől vérzik. Például: a kiírás tanácsadásról szólt, amelybe nem tartozik bele a jogi képviselet. Ennél is súlyosabb, hogy az NFÜ-nek csak 24 hónapra van fedezete, ám a szerződés automatikusan 48 hónapra hosszabbodik. Vagyis újabb közbeszerzés nélkül, a verseny és a nyilvánosság kizárásával adnak megbízást a most kiválasztott konzorciumnak.
Az egyszereplős tendereket az uniós revizorok előszeretettel vizsgálják. A HVG értesülése szerint ez az eset is felkeltette a brüsszeli auditorok figyelmét. Ha a pályázat az ellenőrzésen megbukik, Brüsszel visszavonhatja a támogatást, ahogy a csepeli szennyvíztisztítónak és a 4-es metrónak szánt pénz egy részével is történt.

(HVG, 2011. február 26.)