e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzések, konferenciák
DVD-n:
ÁLLAMILAG ELISMERT INTENZÍV KÖZBESZERZÉSIREFERENS-KÉPZÉS
2011.04.01.–2011.06.11. (heti 2 nap)
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

Kitiltják a közbeszerzésből az offshore cégeket

A kormány ismertette az egykori sikeres pénzügyminiszterről, Széll Kálmánról elnevezett tervet, amelynek keretében hét területen szerkezeti átalakításokat hajtanak végre. A program fő célja, hogy az államadósság hazai össztermékhez viszonyított szintjét a jelenlegi 80 százaléktól 65-70 százalékra szorítsák vissza. A terv több konkrét eleme közvetlenül vagy közvetve a közbeszerzési szektort is érinti. Így például kimondja: ez év júliusától az offshore cégeket kitiltják a közbeszerzésekből. Tömeges közmunkaprogramok kezdődnek, és újdonság lesz, hogy magánvállalkozások is foglalkoztathatnak közmunkásokat. 2013 januárjától bevezetik a megtett út hosszával arányos elektronikus útdíjrendszert. Az önkormányzatok csak kormányzati engedéllyel vehetnek fel hitelt. A bankadó mértéke 2012-ben is változatlan marad. Befagyasztják a rezsiköltségeket, a szabályozásnak 2011. júliusig el kell készülnie.

Nőtt a közbeszerzések nyilvánossága

Újabb adatok váltak ismertté a 2010. évi közbeszerzésekről. A Közbeszerzések Tanácsának (KT) tájékoztatása szerint növekedett az eljárások nyilvánossága. Az uniós eljárásrendben a közbeszerzések 67 százaléka, a nemzeti rendszerben pedig 66 százaléka volt nyílt. Az értékhez viszonyítva: a teljes közbeszerzési összeg 47 százaléka mögött volt nyílt eljárás, 23 százaléka tárgyalásos, az egyszerű eljárás aránya pedig 25 százalékot tett ki. A legtöbb közbeszerzés tavaly is beruházás volt; értékük a megelőző esztendő 48 százalékával szemben 2010-ben 52 százalékra nőtt. A szolgáltatások adták a beszerzések negyedét, míg árubeszerzésekre 22 százalék jutott. A legtöbb közbeszerzést az önkormányzatok és azok intézményei írták ki. A lezajlott 10 685 közbeszerzés közül 1011 esetben éltek jogorvoslati kérelemmel. Ezek közül a Közbeszerzési Döntőbizottság 450 esetben állapított meg jogsértést. Az elmarasztaltak közül 187-en támadták meg a KD döntését a bíróságon, de a határozatoknak mindössze másfél százalékát semmisítette meg a bíróság. Gajdos Róbert, a KT elnöke arról is tájékoztatott, hogy heteken belül a kormány elé kerül az új közbeszerzési törvény koncepciója, a szöveget ősszel fogadhatja el az Országgyűlés, és a tervek szerint 2012 első napján léphet hatályba.

Kétmilliárdos közbeszerzési per

Az Ugarde Kft. kétmilliárd forintos kártérítési pert indított a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) ellen, azzal az indokkal, hogy az nem a jogszabályoknak megfelelően folytatta le a taszári volt katonai repülőtér közbeszerzési eljárását. Álláspontja szerint a szerződéskötést az hiúsította meg, hogy az MNV felkészületlenül, „trehányul” írta ki a pályázatot. Válaszként az MNV közölte: a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) a repülőtér nyilvános kétfordulós értékesítési pályázatát 2009. november 18-i határozatával érvényesnek és eredményesnek nyilvánította, és felkérte az MNV vezérigazgatóját, hogy 60 napon belül – a fizetési garancia beérkezése esetén – kösse meg a tender nyertesével az adásvételi szerződést. Az Ugarde Kft.-től azonban a jogszabályi határidő leteltéig nem érkezett meg az átutalás. Ezek után az NVT döntött az adásvételi szerződés megkötésének sikertelenségéről. A szerződéskötési határidő meghosszabbítására a jogszabály nem ad lehetőséget, tehát a meghatározott pályázati feltételek hiánya okozta a szerződéskötés meghiúsulását – szögezi le a vagyonkezelő, és hozzáteszi: az MNV szeretné mielőbb hasznosítani a taszári ingatlant, ám mivel egyelőre nem ismeri az Ugarde.Kft. által benyújtott kereset tartalmát, nem tudja megítélni, hogy a kialakult peres helyzet akadályozza-e a bázis értékesítését. Nem kis tételről van szó, hiszen a repülőtér 23,3 milliárd forintos projektje a tendernyertes Ugarde Kft. fejlesztési teveire épült.

Bírsággal végződött a sóbeszerzés

A Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) egymillió forintra bírságolta a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-t, mert egy tendert jogsértő módon bonyolított le. A társaság nettó 555 millió forint becsült értékben nyílt közbeszerzésen akart útszóró sót beszerezni. A kiírásra négy pályázat érkezett, a legolcsóbb ajánlat nyert, amelyet – 18 300 forint tonnánkénti áron – az Optopus Kft. nyújtott be. Az ajánlatkérő azonban január 19-én közölte: képtelenné vált az ellenszolgáltatásra, ezért nem hirdet győztest. Másnap viszont hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést indított 10 ezer tonna útszóró sóra, és már 21-én nyertest is hirdetett a Medcar Gyógyszer- és Gyógyászati Kereskedelmi Kft. személyében. A szerződést nyomban meg is kötötték nettó 17 600 forintos áron. A Közbeszerzési Döntőbizottság jogsértőnek ítélte a második eljárást, és jogorvoslatot kezdeményezett, amely még tart. Az első tender eredménytelen lezárása miatt viszont az Optopus kezdeményezett eljárást KD-nél, mivel a második tender bizonyította, hogy az ajánlattevőnek volt pénze. Erre a következtetésre jutott a döntőbizottság is, ezért megsemmisítette az FKF eljárást lezáró döntését, és 1 millió forint bírságot szabott ki a társaságra.

Lezárás után is folytatódik a midibusztender

Még mindig nem ért véget a BKV Zrt. két éve futó midibusztendere. A társaság hosszú pályáztatás után, tavaly novemberben az Orangeways Zrt.-t hirdette ki győztesnek, ám a harmadik helyezett Vértes Volán az eredményt megtámadta a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt, mondván: a nyertes irreálisan alacsony ajánlati árral pályázott. A KD részben helyt adott a panasznak, és új értékelési eljárást írt elő a kiíró számára. Ezt követően azonban nem új nyertest, hanem az eljárás eredménytelenségét hirdette ki a BKV. Az ügy azonban ezzel nem jutott végpontjára, mert a korábbi győztesként kihirdetett Orangeways jogorvoslati kérelmet nyújtott be a KD-hez. Ebben annak megállapítását kéri, hogy a közlekedési társaság valós indok nélkül minősítette eredménytelennek a midibusztendert. A két éve tartó huzavona tehát tovább folytatódik.

Hódmezővásárhelyi közbeszerzések – futószalagon

A hódmezővásárhelyi közgyűlés másfél milliárd forint értékű közbeszerzések indítását javasolta. Közbeszerzést írnak ki a főcsatorna belterületen belüli felújítására, amelynek becsült értéke mintegy 312 millió forint, a várost elkerülő út építéséhez szükséges tanulmányok elkészítésére pedig 102 millió forintot szánnak. Az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet sürgősségi osztályának fejlesztésére új eljárást kell kiírni, várhatóan 131 millió forint értékben, a közösségi közlekedés fejlesztésére pedig 132 millió forintot szánnak. A város a program szerint 484 millió forint értékben írna ki közbeszerzési eljárást villamos energia beszerzésére. Tervezik, hogy a földgázvásárlást is hasonlóan szervezik meg, ennek értékét még számolják. Közbeszerzési eljárás indítását javasolja a közgyűlés bizottsága két iskola energiakorszerűsítésére, mintegy 130 millió forint értékben. Ezekről, és további közbeszerzések indításáról a közgyűlés hoz döntést.

Bedőlt az illemhelytender

Tavaly októberben indított közbeszerzési eljárást a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. húsz automata köztéri illemhely szállítására. Két cég adott be ajánlatot, az egyik nettó 205 millió, a másik 390 millió forintért vállalta volna a megbízást. A pályázatot az ár alapján bírálták el, és ennek figyelembevételével a B&K Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t hirdették ki nyertesnek. Csakhogy a Hofeka Elektromos Ipari és Kereskedelmi Kft. jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál azzal az indokkal, hogy az FCSM érvénytelen ajánlatot benyújtó céget hirdetett ki győztesnek. A KD a kérelmezőnek adott igazat, a nyertes ajánlata nem felelt meg a felhívásban kért alkalmassági követelményeknek, mert nem rendelkezett az elmúlt három év mindegyikében pozitív mérleg szerinti eredménnyel. A nullaforintos eredmény nem minősül pozitívnak – indokolta döntését a testület, és megsemmisítette a csatornázási művek eljárást lezáró döntését. Az FCSM rövidesen dönt arról, hogy kiír-e, és mikor új közbeszerzést.

Variációk a debreceni stadionra

Rövidesen elkészül az új debreceni futballstadion mérnöki programja, és még ebben a hónapban eldől, milyen jellegű pályázatot írnak ki a tervezésére – nyilatkozott Kósa Lajos, Debrecen polgármestere. Arra a felvetésre, hogy nyílt vagy meghívásos pályázatot írnak-e ki, a polgármester három lehetőséget sorolt fel. E szerint az egyik verzió, hogy tervpályázatot írnak ki, a második lehetőség szerint közbeszerzési eljárást indítanak a tervek elkészítésére, a harmadik opció esetén pedig magára a kivitelezésre írnak ki közbeszerzést. Ha az utóbbit választják, akkor a majdani kivitelezőnek kell majd gondoskodni a terv elkészítéséről is. A projekt megvalósítására közös céget hoz létre a magyar állam és a debreceni önkormányzat, s a társaságnak zárt tulajdonosi köre lesz. A finanszírozási döntés értelmében az állam bruttó 12,5 milliárd forint támogatást ad a beruházáshoz, az önkormányzat pedig a mintegy másfél milliárd forint értékű Nagyerdei stadionnal és annak területével „száll” be a beruházásba.

Dunakapu tér: harmadszor

A győri önkormányzat március közepéig várja az ajánlatokat a Dunakapu tér és környezete felújításának, átépítésének tervezésére kiírt közbeszerzési eljáráson. Ez már a harmadik dátum, korábban ugyanis először január 31., másodszor pedig február 14. volt a határidő, de az eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként felfüggesztette. A Magyar Építész Kamara ugyanis a kiírás több elemét kifogásolta, és jogorvoslati kérelmet nyújtott be. Túl rövidnek tartotta a pályázat megjelenése és a beadási határidő közötti időt, és a többi között sérelmezte azt is, hogy a hirdetményből nem derül ki, milyen szempontokat vesz majd figyelembe a szakmai bírálatra létrehozandó szakértői bizottság. A döntőbizottság valamennyi kifogást elutasította. A szervezet a törvénnyel összhangban lévőnek ítélte meg a bírálati módszert, a referencia előírását és a megszabott határidőt is. Így most eredményesen lezárulhat a közbeszerzési eljárás.

Hírek – röviden

A tervezett árvízvédelmi beruházások gyorsítása érdekében veszélyhelyzetet hirdetett a kormány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében; így egyszerűsített formában lehet kiadni az építési engedélyeket, és felgyorsul a közbeszerzési pályáztatás. • Közbeszerzési eljárást követően három céggel kötött keretmegállapodást a békéscsabai önkormányzat főként oktatási intézményeinek felújítási munkáira. Nyolc pályázat közül választottak. • 2015-ig el kell készülni a 83-as főút felújításával, és a településeket elkerül új szakaszok megépítésével – jelentette be Völner Pál államtitkár. A beruházás értékét 10-12 milliárd forintra becsülik. • Kétegyháza testvértelepülésével a romániai Székudvarral közösen csaknem egymillió eurót nyert a határon átnyúló úthálózat felújítására. A kivitelezés közbeszerzési pályázatának eredményét április elején hirdetik ki. • Az eredményes közbeszerzési eljárást követően az ERAG Konzorciummal írt alá szerződést a nagykanizsai szennyvíztársulás; a nyertes az EU által támogatott megaberuházás mérnöki és műszaki feladatait látja el. • A zalaegerszegi önkormányzat tavaly 52 közbeszerzési eljárást bonyolított le, kilenccel többet, mint egy évvel korábban. A kiírások háromnegyedét a helyi kötődésű cégek nyerték. • A Fővárosi Ügyészség vizsgálja a budapesti metrókocsi-beszerzést. Az új városvezetés az elszámoltatási kormánybiztosnak is átadta a 65 milliárd forintos, felerészben már kifizetett ügylet dokumentumait. • Szeged önkormányzata nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett a Szeged Agora Pólus projekt kivitelezésére. Az ajánlattételi határidő április 13. • Veszprém önkormányzata ismét gyorsított meghívásos közbeszerzési eljáráson állapodott meg, és kötött szerződést az Aditus Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.-vel. • A MÁV-START Zrt. minimálisan három mobilszolgáltató ügyfeleinek lehetővé akarja tenni a telefonnal történő jegyvásárlást. A tárgyalásos közbeszerzési eljárásra március 16-ig lehet jelentkezni.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Siklásveszélyes GYSEV-tender

Kedvet kaphatott a MÁV hat évvel ezelőtt lezárult botrányos motorvonattenderének megismétléséhez a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. A magyar-osztrák cég összesen nyolc vonat vásárlását tervezi. Közbeszerzési eljárásának kiírásában azonban elrejtettek néhány csapdát, ami miatt a lehetséges szállítók akár a bíróságon is egymás torkának ugorhatnak majd – ahogyan tették azt fél évtizeddel ezelőtt.
A vasútvonal korszerűsítéséhez négy regionális villamos motorvonat, valamint további négy opciós szerelvény beszerzésére írt ki pályázatot a GYSEV. A szállítóknak gondoskodniuk kell a járművek működtetéséhez, karbantartásához szükséges szoftverekről, diagnosztikai rendszerekről és a vasutasok oktatásáról. Vállalniuk kell az alkatrész-utánpótlás biztosítását is, a beszerzést követő harminc évre.
A lehetséges versenytársak most is ugyanazok, mint korában a MÁV-nál. Feltehetően versenybe száll majd a német Siemens és a Bombardier, a francia Alstom, valamint a hazánkban vasúti járműgyárat létesítő svájci Stadler. A pályázati kiírás szerint a referenciaszerelvényeknek legalább egy éve szolgálatban kell lenniük, rendelkezésre állásuknak el kell érnie a 94 százalékot. A MÁV korábbi tenderéhez hasonlóan a versengést az a járműgyártó nyeri, akinek – az április 4-i határidőre beadott – ajánlata „összességében a legelőnyösebb” lesz. A legtöbb pont a vonatok és a hozzájuk kapcsolódó különböző szolgáltatások áráért jár. A szempontok között szerepelnek olyanok is, amelyeket a vasútvállalat szakértői kénytelenek lesznek a szállító bemondása alapján elfogadni, például a vonatok kilométerre vetített megbízhatóságát. Az értékelés során külön pontozzák, hogy a már előkészített járművek átalakítását melyik gyártó mekkora ellenszolgáltatásért vállalná. Az előreláthatóan mintegy 10-15 milliárd forintos járműbeszerzést a használatukhoz szükséges hatósági engedélyek kiadása után fizetnék ki. Az opciós járművek esetében a lehetőségek között szerepel a szerelvények lízingelése is.

(Népszabadság, 2011. március 1.)

Szabálytalan eljárás 3800 pályázatnál…

Az Európai Bizottság illetékesei napi vendégnek számítanak hazánkban. Több mint 3800 pályázat esetében indult szabálytalansági eljárás, az érintett összeg a február végi kimutatások szerint meghaladta a harmincmilliárd forintot. Ezek miatt kellett korábban felfüggeszteni a közlekedési operatív programot is – mondja Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, aki szerint ezer sebtől véreznek a korábbi közbeszerzések. Az egymilliárd forint alatti támogatásoknál például semmiféle előzetes ellenőrzés nem volt. Csak utólag, szúrópróbaszerűen működött a kontroll, ezért a szaktárca létrehozott egy közbeszerzési főosztályt a fejlesztési ügynökségen belül, s minden egyes beruházást ellenőrizni fognak. Molnár Ágnes elmondta: óriási káoszt örököltek, ráadásul elődeik az uniós pénzeket mindenféle stratégia nélkül költötték el. Például úgy ment el 26 milliárd forint 26 járóbetegközpontra, hogy azok jószerével a mai napig nem működnek.
A fejlesztési forrásokat az új kormány gazdaságpolitikai stratégia mentén költi el az Új Széchenyi Tervben megjelölt kitörési pontokhoz hangolva. Korábban 24 jogszabály rögzítette az uniós pénzek elköltését, most egy kormányrendelet határozza meg. Eddig a pályázók jogorvoslati lehetőséggel sem élhettek, ma igen. Megkezdődött a közreműködő szervezetek összevonása, s egységesítették az eljárásrendeket. A kifizetések felgyorsultak: 2007 és 2010 között három év kellett ahhoz, hogy 950 milliárd forintnyi támogatást kifizessenek, most három hónap alatt utaltak át 540 milliárdot – hangsúlyozta az államtitkár, és bejelentette, hogy a jövő évi költségvetésben már egy helyen szerepelnek az uniós és a hazai fejlesztési források.

(Magyar Hírlap, 2011. március 4.)