e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzésünk: ÁLLAMILAG ELISMERT INTENZÍV KÖZBESZERZÉSIREFERENS-KÉPZÉS
2011.04.01.-2011.06.11. (heti 2 nap)
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

Uniós konzultáció a közbeszerzésekről

Az Európai Bizottság (EB) nyilvános konzultációt indított annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárásokban való részvétel még egyszerűbbé váljon a vállalkozások, és azon belül is leginkább a kis- és középvállalkozások számára. A módosításokkal kapcsolatos észrevételeket április 18-áig lehet elküldeni az EB-nek (erről információk a Közbeszerzések Tanácsa kozbeszerzes.hu honlapján olvashatók). A témák között szerepel az eljárások egyszerűsítésének lehetősége, különös tekintettel a helyi és regionális ajánlatkérőkre, az innovatív termékek beszerzésének elősegítése, a környezetvédelmi és szociális megfontolások figyelembevétele a közbeszerzés során, továbbá az ajánlattevők közötti piacfelosztás hatékonyabb megvédése, valamint a kkv-kat érintő bürokrácia csökkentése. Az EU tagállamaiban a kkv-k aránya a közbeszerzésekben – a teljes szerződési értéket alapul véve – 31-38 százalék, Magyarországon ez a szám megközelíti a 40 százalékot.

Szigorú eljárási kontroll

A kormány az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, a közalapítványai és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek közbeszerzéseire, az ezek nyomán kötött szerződésekre és a nem közbeszerzéssel megkötött, beszerzést megvalósító szerződésekre vonatkozóan központi ellenőrzést, engedélyezést és nyilvántartást vezet be – derül ki a közbeszerzési törvény módosítási javaslatából, amelyet a nemzeti fejlesztési miniszter nyújtott be. A kormány ezáltal a közbeszerzések indokoltságát és szabályszerű lebonyolítását kívánja biztosítani, olyan kiélezett gazdasági helyzetben, amikor a közpénzek takarékos felhasználása elsődleges szempont – indokolta a szaktárca a kontroll szükségességét. Az új központi ellenőrzési és engedélyezési mechanizmus a jelenleg működő Monitoring Munkacsoport vizsgálati funkcióit bővíti ki újabb, hatékonyabb ellenőrzési jogosítványokkal. Felhatalmazása alapján az eljárások bármely szakaszában ellenőrizhető a szabályok betartása. Az új, központi ellenőrzési és nyilvántartási szabályokról kormányrendelet készül, amely elősegíti a beszerzések széttagoltságának és a pazarlás megszüntetését. Az ellenőrzéssel a beszerzések tisztaságát és objektivitását kívánják biztosítani.

Offshore-mutyi a Posta tenderén?

A Magyar Postán keresztül egy ciprusi céghez vándorol pályázat nélkül 1,8 milliárd forint közpénz – állítja a Lehet Más a Politika, amely nyílt levélben fordult a Közbeszerzések Tanácsa elnökéhez, kérve: állapítsa meg, jogszerű volt-e az ominózus tender? A Magyar Posta ebben a hónapban 1,8 milliárd forintot ítélt oda szoftverbeszerzésre egy verseny nélküli, egyszereplős közbeszerzésen egy offshore tulajdonban lévő társaságnak – írja a párt közleménye, és kifejti: a kormány valóságos védvárat épít az offshore lovagoknak. Mi mással lehetne magyarázni, hogy az Országgyűlésben a kormánytöbbség lesöpörte a LMP módosító javaslatát, amely kizárta volna az ilyen cégeket a közbeszerzésekből? A postai tender éppúgy bűzlik, mint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kétmilliárdos tavalyi tendere, amikor szintén csak egy ajánlattevő tudott indulni, vagy az emlékezetes légifotó-botrány, ahol 5 milliárd forintért végeztek volna el egy olyan munkát, amelyhez hasonlót korábban ennek töredékéért kiviteleztek – olvasható a közleményben.

A Magyar Posta indokol

A fenti hírhez kapcsolódik a Heti Válasz cikke, amelyből az olvasó megtudhatja, hogy az ajánlattételre felkért JeTSol Számítástechnikai Szolgáltató Kft. Nagy Györgyhöz, a Wallis Zrt. volt vezérigazgatójához tartozik, a másik cégtulajdonos pedig egy ciprusi társaság, a West Srand Holdings. A lap a Magyar Posta vezetőségének közleményét is ismerteti, miszerint: a társaság az informatikai beszerzés előtt egyeztetett a Közbeszerzési Döntőbizottsággal, amely nem gördített akadályt az ügylet elé. A postavállalat azért indított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást, mert a szerződéses feltételeket a korábbi években elvégzett fejlesztői munka, a kizárólagos jogok védelme és a műszaki-technikai sajátosságok miatt csak a JeTSOL tudja teljesíteni.

Többmilliárdos hulladékprojektek

Huszonnégy lerakót rekultiválnak Mosonmagyaróvár és Csorna környékén 2,5 milliárd forint uniós támogatással. Az új hulladékgazdálkodási rendszer kialakítására 2,8 milliárd forintot nyert a nagytérség, ennek támogatási szerződését április 4-én írják alá. A projekt munkálataival a közbeszerzési eljárás két nyertesét bízták meg (nevüket egyelőre nem közölték); egyikük tizenkilenc, a másik öt lerakó felszámolását végzi el. Egyedül a mosonmagyaróvári szeméthegy rekultivációja mintegy félmilliárd forintba kerül. Az egykori szeméttárolók helyén kis ligeteket alakítanak ki őshonos, tájhoz illő cserjékkel, fákkal.
A társulás másik jelentős projektje a térség hulladékgazdálkodását oldja meg; ennek keretében tíz hulladékudvart, 160 egységes gyűjtőszigetet alakítanak ki. Jánossomorján egymilliárdos beruházással válogatóművet létesítenek. A nagytérségi társulás felhatalmazást kapott, hogy a közbeszerzésen nyertes szolgáltatóval tizenöt évre szóló szerződést kössön 2013 elejétől.

Visszavonta PR-tenderét a MÁV-START

Megszüntette marketing- és PR-kampányok előkészítésére és kivitelezésére februárban kiírt közbeszerzési eljárását a MÁV-StART Vasúti Személyszállító Zrt. A tender visszavonását a vasúttársaság a csoportszintű működésből származó előnyök érvényesítésével indokolta, így a közbeszerzést ismét kiírják, de akkor már nem csak a MÁV Startra vonatkozóan, és a keretösszeget, valamint a szolgáltatási kört is újra meghatározzák. A közbeszerzési felhívásból kiderül, hogy a médiavásárlásra vonatkozó ajánlatot a legnagyobb példányszámú lapokra, országos rádiókra és tévékre, a Budapestre bevezető utak mentén kihelyezett óriásplakátokra, a nagykörúti villamos megállóiban citylightokra és a vasúti pályaudvarok metrólejáróinak felületeire vonatkozóan kellett volna megtenniük az ajánlattevőknek.

EU-elnökségi közbeszerzések

Egyetlen cégcsoport tagjai taroltak az uniós elnökség cateringszolgáltatására kiírt közbeszerzési pályázaton. Ahhoz képest, hogy a kalkulációk szerint az idén mintegy 10 milliárd forint kiadásra lehet számítani, alig néhány közbeszerzési pályázat került nyilvánosságra. Igaz, az elnökséggel kapcsolatos áru- és szolgáltatásbeszerzések esetén a közbeszerzési procedúra mellőzhető, legalábbis az uniós értékhatár alatt. Az ezt meghaladó közbeszerzések közül az egyik legnagyobb tétel a négy- és ötcsillagos szállodáknak meghirdetett, nettó 200 millió forintos, illetve a rendezvények cateringszolgáltatására kiírt 755 milliós tender jelentette, amelyek eredményét nemrég hozták nyilvánosságra. A 15 darabra szabdalt hoteltenderből a Danubius öt, az Accor Pannonia három részt nyert el. A gasztronómiai ellátást illetően a 10 helyszínrendezvény közül nyolcat az Eventrend-csoporthoz tartozó három cég vitt el. Verseny volt, nyilatkozta a Külügyminisztérium sajtóosztálya, a nyílt tenderen 13 cég pályázott, és a legjobb árajánlatot tevő nyerhetett.

Hiányos volt a dokumentum, újra kell értékelni

A nyertes Laki Épületszobrász Zrt. bankgaranciája rövidebb volt a kértnél, környezetirányítási rendszerének az auditja pedig nem a cégre, hanem csak annak műemléki felújítási divíziójára szólt, ezért a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette az ajánlatkérő Eötvös Loránd Tudományegyetem épületfelújítási tenderét lezáró döntését.
A felújításra kiírt nyílt közbeszerzésre öt ajánlat érkezett, és a Laki Zrt. által adott 1 milliárd 28 millió forintos ajánlat nyert. A második helyre szorult közös pályázók előbb előzetes vitarendezést kezdeményeztek, majd – miután nem jártak eredménnyel – jogorvoslati eljárást kértek a Közbeszerzési Döntőbizottságtól. A KD a vesztes cégek két kifogását elfogadta. A bankgaranciának az ajánlat beadásától számított 90 napig kellett szólnia. A beadott bankgarancia viszont nem a 90. nap 24 órájáig, hanem csak a bank nyitva tartásáig szólt. A cég megszerezte ugyan a környezetirányítási minősítést, ám nem azt, hanem a belső egységének a tanúsítványát mellékelte a beadott ajánlathoz. Mivel az ajánlatok újraértékelésével a jogsértés orvosolható, a KD nem bírságolta meg az ajánlatkérőt.

Hírek – röviden

A Diákhitel Központ a finanszírozás biztonsága érdekében készenlétihitel-nyújtásról írt alá szerződést két bankkal. A pályázaton nyertes Erste Bank 2,8 milliárd, az UniCredit Bank pedig 4,7 milliárd forint hitelkerettel szerepel. • A Magyar Energia Hivatal visszavonta az okos mérés bevezetéséhez szükséges pályázati kiírást. A feladat fogyasztóoldali hatásvizsgálat, valamint mintaprojektek feltétel- és követelményrendszerének kidolgozása lett volna. • Bonyhádon a strandfürdő építésére indított közbeszerzési eljáráson hat cég tett ajánlatot, a legkedvezőbbet benyújtó Tempero Építőipari és Uszodatechnikai Zrt. lett a befutó, 361,5 millió forintért vállalta a munkát. • Ismét eredménytelenül zárult Lenti városközpontjának rehabilitációjára kiírt közbeszerzési eljárás; a város tovább keresi a kivitelezőt. • Az olcsóbb gázbeszerzést teszi lehetővé az a szindikátusi szerződést, amelyhez a Békés megyei önkormányzat 56 települése, 12 intézménye és 4 többcélú kistérségi társulása csatlakozott. Közbeszerzési eljáráson közösen szereznek be mintegy 16 millió köbméter gázt. • Gádoros 1,707 milliárd forintot nyert szennyvízberuházásra: ez az összes költségnek 83 százalékát jelenti. A közbeszerzési eljárás lebonyolítása után összesen 35 kilométer csatornahálózat, tisztítómű és öt átemelő épül a településen. • A Vidékfejlesztési Minisztérium a kertészet fejlesztéséhez benyújtott 113 kérelemre 10,2 milliárd forint kötelezettségvállalási összegről döntött. • Dorogon a bölcsődebővítés kivitelezésére indított tender nyertese a leányvári Samo Bt. lett.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Zavaros közbeszerzések hazánkban

Az eddigi rossz közbeszerzési szabályozás miatt a kiírt pályázatoknak csupán negyven százalékát nyerték el a hazai vállalatok. Az elavult és túlbonyolított törvény felesleges terheket rótt a felekre, és gátolta a tisztességes versenyfeltételek megvalósítását is. Ezért egy teljesen új, szerkezetében is megváltozott közbeszerzési törvény megalkotásán dolgozik a fejlesztési tárca. Az új törvény 2011. július elsején lép életbe – jelentette be Jánosi Andrea közbeszerzési helyettes államtitkár. Elmondása szerint az új törvény, szakítva a hagyományokkal, nem részletező, hanem az alapelveket hangsúlyozó kerettörvény lesz. Az új jogszabállyal szemben támasztott legfőbb elvárás az értékállóság, az érthetőség, az átlátható szerkezet és a kevesebb adminisztráció. A kerettörvény-koncepció hangsúlyosabb szerepet szán a jogorvoslati fórumoknak is.
Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általános elnökhelyettese szerint az új törvénynek elő kell írnia, hogy közbeszerzési eljárás csak biztos anyagi fedezettel legyen elindítható, valamint előleg kifizetését is kötelezővé kellene tenni. A kamara rendeletalkotási joggal bővítené a Közbeszerzések Tanácsa jogkörét. Vereczkey Zoltán az MKIK alelnöke: olyan eljárások kiírására van szükség, amelyek nem egy előre kiválasztott külföldi ajánlatra készülnek, hanem esélyt adnak a hazai vállalkozóknak is a sikeres szereplésre. A jelenlegi törvény a konzorciumi fantázianév alatt közösen pályázó vállalkozások esetében súlyos problémákat vett fel – hangsúlyozta Kurucsai Margit, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke, és javasolta: az új törvény egyértelműen határozza meg a konzorciumokra vonatkozó szabályokat.

(Magyar Hírlap, 2011. március 24.)

Mire jó a közbeszerzés?

Ennek az írásnak nem az a célja, hogy fondorlatos módon a közbeszerzési jog útvesztőire csalja az olvasót, hanem a közpénzek elköltésének rendezetlenségére szeretné felhívni a figyelmet, annak kapcsán, hogy a Széll Kálmán nevét viselő program új közbeszerzési törvény kidolgozását írta elő. Az idő rövid, ez év július elsejéig a parlamentnek döntenie kell a jogalkotói elképzelésekről – vezeti be gondolatmenetét a cikk szerzője, Gadó Gábor, aki így folytatja:
– Figyelemre méltó volt a program bejelentését követő napon a VOSZ főtitkárának reakciója, aki kiemelte, hogy a „kkv-k már régóta szorgalmaznak egy olyan törvényt, amely az ő esélyeiket javítja”. Gondot jelent azonban, hogy tapasztalataim szerint Magyarországon mást értenek a politika formálói a kis- és középvállalatok megsegítésén, mint azok a brüsszeli szakértők, akik azért felelősek, hogy Európa-szerte betartsák az uniós irányelvekben előírtakat. Nálunk az „előnyben részesítés” fogalmának hallatán általában a nyerési esélyek jogszabállyal való manipulációja rémlik fel, amely a kedvezményezni kívántak számára akkor is biztosítja a közpénz legális megszerzésének lehetőségét, ha ajánlatuk elfogadása az állam szempontjából egyértelműen ráfizetéssel jár. A versenyben alulmaradók számára a közbeszerzés ismételt szabályozása alkalmat ad arra, hogy a szolgáltatásaik szembeötlő fogyatékosságait próbálják meg feledtetni. Üzenetük szerint a visszaélések oka, kiváltója a közbeszerzési törvény.
Alapvető félreértés, ha az állam a nemzeti piac védelmére, a versenytársak kirekesztésére rendezkedik be, ahelyett hogy kísérletet tenne a honos cégek felkészítésére, arra, miként legyenek képesek élni az uniós közbeszerzési piac kínálta lehetőségekkel. Ha a kormány az ajánlatok közötti verseny korlátozásától várná a magyar gazdaság fellendülését, az a korrekt megoldásokban érdekelt társaságok és befektetők körében egyaránt csalódást keltene. Fontos ezért, hogy az új közbeszerzési törvény kidolgozását elfogulatlan elemzés előzze meg.

(Világgazdaság, 2011. március 24.)

Szigorral enyhítené az építőipari recessziót az ÉVOSZ

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által a közbeszerzési törvény módosításához benyújtott javaslat a többi között rámutat: a közbeszerzési piacon belül, az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél az ajánlatadók számára komoly problémát okoz, hogy az adott létesítmény műszaki tartalma és pénzügyi fedezete között nincs összhang. Különösen megtévesztő az elmúlt évek irreálisan alacsony vállalkozási áraiból kiinduló előirányzat meghatározása. Gondot jelent, ha a megpályázott, megítélt támogatási összeg nem változtatható, a műszaki tartalom pedig nem korrigálható a rendelkezésre álló fedezethez. A kötelezően elfogadó szerződéstervezetek a megrendelői erőfölényt táplálják, és a vállalkozókat olyan vállalásokra kényszerítik, amiket a későbbikben nem képesek teljesíteni.
A megoldás érdekében a kbt. egyszerűsítését, közérthetővé és egzakttá tételét, az építési törvénnyel történő összhangba hozását javasolja a szövetség. Hangsúlyozza: a részletes költségkalkulációhoz iránymutató költségbecslési segédletek alkalmazásával meg kell határozni a létesítmény mérnöki árát, és az ettől plusz-mínusz több mint 20 százalékkal eltérő ajánlatokat kötelezően ki kell zárni a versenyből. Kiemeli: a legjobb ár-érték arány kiválasztásának elvét kell kötelezően elrendelni, ennek meghatározását egy, az építőipari tevékenységekkel kapcsolatos kézikönyv segíthetné. Pluszpontok járnának az ágazatot meghaladó bértarifák alkalmazása és rendezett munkaügyi viszonyok mellett. A szövetség bevezetné a kötelező utóellenőrzést. Úgy vélik, a feltételekhez kötött bankgarancia kiadása célravezetőbb, mint a feltétel nélküli bankgarancia intézménye, amely számos esetben a megrendelői erőfölénnyel való visszaélés eszköze. Az elhúzódó ágazati recesszió oldására átmeneti rendelkezésként bevezetnék a beszerzési összeg legalább 30 százaléka erejéig a kötelező előlegnyújtást, az ellenérték kifizetésére pedig maximum 45 napot tartanak elfogadhatónak.

(Napi Gazdaság, 2011. március 25.)