e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzésünk: ÁLLAMILAG ELISMERT INTENZÍV KÖZBESZERZÉSIREFERENS-KÉPZÉS
Gyakorlatorinetált képzés a július 1-jétől életbe lépő Kbt. szerint aktualizált tematikával – 2011. ősz (heti 2 nap)
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

A miniszter ellenőrzi a közbeszerzéseket

Április elsejétől a nemzeti fejlesztési miniszter ellenőrzi a költségvetési szervezetek, a többségi állami tulajdonú vállalatok és a kormány közalapítványainak közbeszerzéseit, valamint ezen szervezetek és alapítványaik nem közbeszerzéssel kötött, nettó 50 millió forintot elérő szerződéseit. A kormányrendelet értelmében a szerződések jóváhagyása és ellenőrzése a fejlesztési miniszter feladata, de dönthet helyette a vagyonpolitikáért felelős államtitkára is. A miniszter bármely közbeszerzéshez szakértőt delegálhat, aki vizsgálhatja az eljárás dokumentumait, és részt vehet a bírálóbizottság ülésein. A teljes kontrollt valósítják meg azzal, hogy az eljárások ajánlattételi szakaszának eredményhirdetése előtt az érintett szervezeteknek meg kell küldeniük a minisztériumnak az eljárás eredményéről szóló összegzést, valamint a nyertesként kihirdetni tervezett ajánlattevő közbeszerzésben benyújtott valamennyi iratát. Ezek alapján a fejlesztési miniszter állást foglal a közbeszerzésről, az ajánlatkérő pedig csak ezt követően, ennek figyelembevételével hirdetheti ki az eljárás eredményét (További részletek a lapszemle rovatban.)

Gépjárműbeszerzések: előtérben a zöldszempontok

Április 14-étől kötelező az energetikai és környezetvédelmi jellemzők figyelembevétele a közúti járművek megvásárlására kiírt közbeszerzéseknél és az autóbuszos közszolgáltatók járműbeszerzéseinél. Az ajánlatkérő a beszerzési dokumentációban műszaki alkalmassági kritériumokat írhat elő. Az ajánlatok értékelésekor legalább 10 százalékos arányban bírálati szempontként kezelheti az energetikai és környezeti hatásokat – olvasható a kormányrendeletben, amelynek előírásait az április 14-ei hatálybalépését követően kell alkalmazni. Az új szabályozás nyomán alacsonyabb fogyasztású és kevesebb károsanyag-kibocsátású járművek kerülnek forgalomba. A beszerzési ár esetleges növekedése nem haladja meg az 5-10 százalékot. Alkalmazásuk viszont gazdaságosabb lesz, így a beszerzéskor megfizetett magasabb ár a jármű teljes életciklusa alatt – a mérsékeltebb fenntartási költségek miatt – megtérül.

Csak az közbeszerezzen, akinek pénze van rá

Legyen rendeletalkotási joga a Közbeszerzések Tanácsának, és keret jellegű legyen az új közbeszerzési törvény – javasolja Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke. Azt is szorgalmazza, hogy szigorúan csak a közbeszerzési szabályok jelenjenek meg az új törvényben, mert jelenleg például a körbetartozások kérdése is ebben szerepel. Az MKIK felmérése alapján javasolta, hogy a versenyfeltételek kiszámíthatók legyenek, a jogszabály zárja ki a tisztességtelen versenyt, és helyezze előtérbe a hazai foglalkoztatást. A felhívások a tenderdokumentációval együtt, egy erre szakosított honlapon jelenjenek meg, ahonnan az ajánlattevők ingyen lehívhatják azokat. További javaslat: csak az írhasson ki közbeszerzést, akinek fedezete van a munkára, kötelező legyen előleget adni, és ha meghiúsul az eljárás, akkor az ezért felelő fizesse meg a többi résztvevő költségeit is.

Vége a midibusztendernek

A Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) megalapozatlannak minősítette, ezért visszautasította az Orangeways busztársaság azon kérelmét, amely a BKV személyszállítási tenderének visszavonására vonatkozott. A fővárosi közlekedési társaság tavaly új, midibuszokkal történő szolgáltatásokra írt ki pályázatot, a nyertes az Orangeways lett. A döntést azonban az egyik alulmaradt rivális megtámadta a döntőbizottságnál, mondván: a nyertes irreálisan alacsony árral szállt versenybe. A Közbeszerzési Döntőbizottság az Orangeways győzelmére vonatkozó döntést megsemmisítette, a BKV-t pedig a nyertes ajánlat alaposabb megvizsgálására utasította. A BKV végül eredménytelennek nyilvánította a pályázatot. Az Orangeways e határozat felülvizsgálatát kérte a döntőbizottságtól, amit a hatóság elutasított. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Döntés két nagyberuházási pályázaton

Két nagy vasúti beruházás közbeszerzési eljárásán hirdetett eredményt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. E szerint a Budapest–Kelenföld–Tárnok vasútvonal építési munkáira meghirdetett pályázatot a DSE Konzorcium nyerte (vezetője a Doprastav a. s., tagjai a Subterra a. s. és az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft.). A kivitelezési munka szerződéses összege 31 milliárd forint. A 22 kilométeres vonalszakasz építésének várható befejezése 2013. december. A másik nagyberuházás a Záhony térségében megvalósuló infrastruktúra-fejlesztés (szélesnyomtávú hálózat) második üteme, amelynek kivitelezői versenyét az Eurokapu 2011 Konzorcium nyerte. (Vezető tagja a Swietelsky Vasúttechnika Kft., tagjai a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. és a Szentesi Vasútépítő Kft.) A kivitelezési munka szerződéses összege nettó 14,6 milliárd forint. A beruházások az Európai Unió támogatásával valósulnak meg, a Közlekedés Operatív Program keretében.

Az állam kivásárolja a PPP-objektumokat

A kormány száz, PPP-konstrukcióban épült beruházást vizsgált át, s mindegyiket szeretné kiváltani, azaz állami tulajdonba venni. A számítások szerint évente mintegy 120 milliárdba, 15-30 év alatt pedig 3000 milliárd forintjába kerülnek a költségvetésnek a PPP-konstrukcióban megvalósult fejlesztések. A program azzal számol, hogy az idén mintegy 200 milliárd forintot költenek az ilyen építmények visszavásárlására. A vizsgálatot vezető Hegmanné Nemes Sára államtitkár tájékoztatása szerint az említett mintegy 3000 milliárd forint fizetési kötelezettséggel szemben a beruházások valós értéke körülbelül 1000 milliárd forintra tehetők. A felülvizsgálat célja az, hogy a kötelezettségek hosszú távon ne növeljék az államháztartás hiányát. Anomália, közbeszerzési szabálytalanság, nem megfelelően teljesített szerződés, kihasználatlan út és épület, feltérképezhetetlen vállalkozói háló, offshore cég – ezek a jelzők hangzottak el az államtitkár tájékoztatóján. Kiderült: az autópályák ügye a legnehezebben megoldható a bonyolult finanszírozás miatt, és annyi pénze sincs az államnak, hogy kifizesse ezeket a beruházókat. A „visszavásárlásnál” a beruházás és a szolgáltatás valódi költségét vennék figyelembe, amit független szakértők állapítanának meg. Az autópályák kivételével megkezdték az egyeztetéseket. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Zöld út a pécsi 25 milliárdos fejlesztésnek

Megjelent a pécsi 400 ágyas klinika felújítására vonatkozó közbeszerzési pályázat, amelyre a program szerint 11 milliárd forintot költenek. A jelentkezéseket április közepéig várják. Az átadás várható időpontja 2013 nyara – tájékoztatott dr. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora. A nagyarányú rekonstrukció magában foglalja a klinikaépület felújítását-bővítését, valamint orvostechnológiai fejlesztését, s itt alakítanak ki egy sürgősségi betegellátó központot is. Az épület új hőszigetelést és burkolatot kap, és a kétágyas szobák komfortosak lesznek. Bár a közbeszerzési eljáráson nem lehet a pécsiséget külön díjazni, azaz nem élvezhet előnyt az a pályázó, aki helyi munkaerőt alkalmazna, az biztos, hogy a város életére ebből a szempontból is hatással lesz a rekonstrukció – közölte a rektor. Az egyetem a Science Building programmal együtt – beleértve a nagyarányú kollégiumi beruházásokat is – a következő években összesen mintegy 25 milliárd forintot költ fejlesztésekre.

Áprilisban győztest hirdetnek az M3-ason

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. többször érvénytelenített, majd újból meghirdetett közbeszerzési pályázatán várhatóan még ebben a hónapban győztest hirdetnek, megnevezik, melyik kivitelezői konzorcium építheti meg az M3-as autópálya Őr és Vásárosnamény közötti szakaszát. Ha minden a program szerint halad, a nyertes már a nyáron megkezdheti az építkezést, és 2012 végére a Tisza beregi szakaszáig érhet a most még Nyíregyházánál végződő autópálya. A beruházás első, Nyíregyháza és Őr közötti szakaszának építésére már tavaly sikerült megkötni a szerződést a nyertes konzorciummal. Az utolsó, Vásárosnamény és az ukrán határ közötti szakasz még csak az előkészítés stádiumában van. Az ukrán határig tartó résszel válik az M3-as nemzetközivé, kapcsolódhat be a Budapestet Kijevvel összekötő V. számú európai közúti folyosó forgalmába. Az ukrán oldalon azonban gyakorlatilag áll a program: a 2008-ban kiírt közbeszerzést megsemmisítették, újat pedig azóta sem hirdettek.

Hírek – röviden

A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság mobiltelefonok szállítására írt ki nyílt közbeszerzési eljárást egy évre, nettó 175 millió forint keretösszegben. Az ajánlattételi határidő április 22-én jár le. Azok a cégek indulhatnak az eljáráson, amelyek rendelkeznek 2010-ben legalább nettó 100 millió forintos árbevétellel, a mobiltelefonokat illetően pedig 50 milliós bevétellel. • Egy helyi vállalkozó, Horváth József cége nyerte az előszállási általános iskola felújítására kiírt közbeszerzési eljárást. • A Századvég Gazdaságkutató Zrt. készíthet hat gazdaságpolitikai elemzést a Fidesz képviselőcsoportjának; a megbízás hirdetmény nélküli tárgyalásos egyszerű közbeszerzési eljárás eredménye. A nyertesen kívül még két cég pályázott. • Aláírták a szoftvervásárlási szerződést, amelynek eredményeképpen gyorsulhatnak a bíróságokon zajló csőd- és felszámolási eljárások. A közbeszerzési eljárást a FreeSoft Nyrt. nyerte: 262,5 millió forintért vállalta a feladatot. • Több közbeszerzési eljárás indítását tervezi a tamási önkormányzat. Csapadékvíz-elvezetési projektre, orvostechnológiai eszközök beszerzésére, kerékpárútra írnak ki tendereket. • A tervek szerint a nyár közepén indul a nagymágocsi szennyvízcsatorna és -tisztító építkezése; a beruházás 1,143 milliárd forintba kerül. Két-három hónapon belül közbeszerzési eljáráson szeretnék kiválasztani a nyertes kivitelezőt. • Több mint 100 millió forintos ráfordítással új díszkivilágítást kap az Országház épülete. Közbeszerzésen keresnek kivitelezőt. • Határon átnyúló kerékpárúttal kötik össze Berettyóújfalut és Nagyváradot. Az 5,8 millió euró összértékű projekt munkálatai az idén elkezdődnek. • Kerecsenden a napközi otthonos óvoda felújítására kiírt pályázatot a Profa St. Kft. nyerte. • Pécsett két új mélygarázs épül, összesen 750 férőhellyel, összefüggésben a Magasház tervezett fejlesztésével.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Közvetlen miniszteri kontroll valósul meg a közbeszerzéseknél

Április elsejétől a nemzeti fejlesztési miniszter ellenőrzi a költségvetési szervezetek, a többségi állami tulajdonú vállalatok és a kormány közalapítványainak közbeszerzéseit. A kontroll kiterjed az államtitkot, szolgálati titkot és nemzetbiztonsági érdeket érintő beszerzésekre is, de nem vonatkozik a Magyar Nemzeti Bank és a Külügyminisztérium külképviseleteinek beszerzéseire, továbbá védelmi célú katonai, rendvédelmi, és rendészeti beszerzésekre. A rendelet hatálybalépésével érvényét veszti a jelentős értékű beszerzések monitoringjáról szóló 2009-es kormányhatározat. Ezzel a döntéssel Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter – a piacgazdaságban szokatlanul kiterjedt – teljhatalmat kap.
Magyarországon a közbeszerzési piacról a menekülés 2006 óta zajlik, melyet a törvényi változások ugyan érintettek, és 2009-ben több beszerzést sikerült beterelni a piacra, azonban az igazán nagy szereplők döntése csak hosszú távon érezteti hatását. A piacra való visszatérésnek feltétele a jogbiztonság, és annak garantálása, hogy a válság hatásait az aktuális kormányzatok ne a közbeszerzés akadályozásával kívánják tompítani.
A közbeszerzések jóváhagyása és a beszerzési szerződések ellenőrzése – a törvény értelmében – a fejlesztési miniszter feladata, de lehetőség van arra, hogy helyette a fejlesztési tárca vagyongazdálkodásért felelős államtitkára döntsön. A költségvetési szervezeteknél a miniszter 15 napon belül döntést hoz, meghatározhatja azokat a módosításokat is, amelyekkel kiírható a közbeszerzés. Jóváhagyás hiányában nem indítható eljárás. A miniszter bármely közbeszerzéshez szakértőt delegálhat, aki vizsgálhatja az eljárás dokumentumait, és részt vehet a bírálóbizottsági üléseken. A teljes kontrollt jelzi, hogy az eljárások ajánlattételi szakaszának eredményhirdetése előtt öt nappal a szervezeteknek meg kell küldeniük a fejlesztési tárcának az eljárás eredményéről szóló összegzést, valamint a nyertesnek kihirdetni tervezett ajánlattevő valamennyi iratát. Ezt követően a nemzeti fejlesztési miniszter három munkanapon belül állást foglal a közbeszerzésről, az ajánlatkérő pedig csak ezt követően hirdetheti ki az eljárás eredményét.

(Népszava, 2011. március 28.)

Véglegesen érvénytelen a midibusztender

A Közbeszerzési Döntőbizottság elutasította az Orangeways jogorvoslati kérelmét. A cég annak megállapítását kérte, hogy a BKV Zrt. indok nélkül minősítette eredménytelennek a midibusztendert, s így, bár megnyerte az eljárást, elesett a megbízástól. A BKV Zrt.-t is felügyelő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerint a pályázat eredménytelenné nyilvánításának több oka is volt. Egyrészt a BKV-nak 2012 tavaszán lejár a közszolgáltatási szerződése, tehát nem írhat alá olyan szerződést, amely túlnyúlik a jövő év tavaszi időponton, azaz a midibuszszerződést alig egy évre tudná megkötni. Emellett volt a tenderben egy, a 40 leszállítandó buszon felüli 150 százalékos opció, amit nemcsak midibuszra, hanem nagyobb buszokra is le lehetett volna hívni. Ez a lehetőség viszont árazatlan volt. A BKK szerint később a verseny megkerülésével lehetett volna az árat kialakítani, ami aggályos, és igencsak megkérdőjelezhetővé tette volna a verseny eredményét.
A Közbeszerzési Döntőbizottság is magyarázatot fűzött az ítélethez. E szerint az ajánlatkérő akkor nem köteles elbírálni az ajánlatokat, ha általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetve a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. A KD döntésével a labda a BKV-hoz, illetve a BKK-hoz került, nekik kell eldönteni, hogy az eredménytelenné nyilvánított pályázat után hogyan és mikor folytatódik a midibuszbeszerzés. Ez lassan elodázhatatlan, mivel a régi járművek megértek a cserére. A buszok beszerzése évek óta napirenden van, de a közbeszerzések – különböző kifogások miatt – eddig mindig meghiúsultak.

(Napi Gazdaság, 2011. március 29.).

Államosítanák a Művészetek Palotáját

Évente mintegy 120 milliárdba, 15-30 éve alatt háromezermilliárd forintba kerülnek a költségvetésnek a PPP-konstrukciókban épült fejlesztések. A kormány száz beruházást vizsgált át, s mindegyiket szeretné kiváltani, azaz állami tulajdonba venni. Hegymanné Nemes Sára államtitkár tájékoztatójából kiderül: az autópályák ügye a legbonyolultabb, ám lépni kell, mert évente 50 milliárd forint bevétele van az államnak az autópályadíjakból, miközben az M5-ös, M6-os és M60-as beruházása évente mintegy 100 milliárdot visz el. A Művészetek Palotája évente 9,8 milliárd forintjába kerül a központi büdzsének. Elégedetlen a tárca a börtönberuházásokkal is. A Szombathelyen PPP-ben épült börtön nettó beruházási értéke 7,3 milliárd forint, miközben 2023-ig 45,7 milliárd forint szolgáltatási díjat kell fizetni érte. A tiszalöki intézmény esetében 6,1 milliárd forinttal szemben 55 milliárd áll. A két börtön annyiba kerül a költségvetésnek, mint az összes többi együttvéve. Arról nem szólva, hogy az egyik 90, a másik pedig 100 százalékban banki finanszírozásból valósult meg. 34 sportlétesítménynél az állam és az önkormányzatok nem a beruházás, hanem a szolgáltatás díjára kötötték a megállapodást a befektetővel, és a díj a futamidő végére többszöröse lesz a reálisnak. Ibrány és Iváncsa például háromszorosát fizeti ki 2023-ig a reális összegnek. Emellett 21 olyan önkormányzat is beszállt a PPP-konstrukcióba, amely saját működési költségeit sem tudja fedezni. A felsőoktatási PPP-beruházások ugyancsak túl drágák, és nem illeszkednek a hallgatói létszámhoz – állítja Hegmanné Nemes Sára. De nem csak ez a gond, a Gödöllői Szent István Egyetem 5,7 milliárd forintos fejlesztését például azért állították le, mert uniós forrásból is megvalósítható. A bajai Eötvös József Főiskola esetében annyira „jól” elő volt készítve a projekt, hogy a két új szárny felépítése után derült ki: a régi épület nem újítható fel, le kell bontani.
A szaktárca egyelőre nem kezdeményezett büntetőjogi eljárásokat a visszásságok miatt, ugyanakkor várható, hogy néhány esetben a Kehihez fordul

(Népszabadság, 2011. március 30.)