e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzésünk: ÁLLAMILAG ELISMERT INTENZÍV KÖZBESZERZÉSIREFERENS-KÉPZÉS
Gyakorlatorinetált képzés a július 1-jétől életbe lépő Kbt. szerint aktualizált tematikával - 2011. ősz (heti 2 nap)
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

Új szabályozás a közbeszerzések ellenőrzéséről

Kihirdették a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló kormányrendeletet. Az új eljárásrend a közbeszerzések és szerződések indokoltságának egységes elvek szerinti mérlegelését és a szabályszerű bonyolítás folyamatos vizsgálatát teszi lehetővé. 2011. április 1-jétől nem indítható közbeszerzési eljárás a nemzeti fejlesztési miniszter jóváhagyása nélkül a kormányzati költségvetési szerveknél, illetve többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezeteknél, valamint a közalapítványok és alapítványok állami forrásból megvalósuló beszerzéseinél. A miniszter jogosult bármely eljárásba megfigyelőt delegálni, aki az eljárás bármely szakaszában a szabályszerűség érdekében beavatkozhat. Az új szabályozás értelmében a közbeszerzést indító szervezetek kötelesek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium számára éves közbeszerzési terveiket megküldeni, negyedévenként pedig statisztikai adatszolgáltatást kell benyújtaniuk a lebonyolított és még folyamatban lévő közbeszerzéseikről.

Nevet változtat a központosított közbeszerző

Májustól Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság néven működik tovább a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság. Az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlöny legutóbbi számában jelent meg. Az új szervezet működteti technikailag a minisztériumokat – a honvédelmi tárca és a Külügyminisztérium alá tartozó külképviseletek kivételével – , és kezeli a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től átvett vagyont. Emellett továbbra is kiírja a központosított közbeszerzéseket. Az új szervezetet a nemzeti fejlesztési miniszter irányítja. A főigazgatót a miniszter nevezi ki, előtte viszont pályázaton választják ki a vezetőt.

Eredmény a metró URH-tenderén

A Sagemcom Magyarország Elektronikai Kft. nettó 432,1 millió forintért építi ki a 3-as metró vonalán az URH rádióhálózatot – tájékoztatott a Budapesti Közlekedési (BKV) Zrt. az általa kiírt egyszerű közbeszerzési eljárás eredményéről. A felhívásra négy ajánlat érkezett. A legolcsóbb 421,8 millió, a legdrágább 499,9 millió forint volt. A nyertesen kívül ajánlatot tett még a Fercom Kommunikációs Kft., a MultiCom Kft. és az ITK Holding Zrt. Valamennyi budapesti.

Dombóvár: aláírták a nyertesekkel a szerződést

Aláírták a Dombóvár szennyvízcsatorna-rendszerének kiépítésére vonatkozó szerződést a pályázaton nyertes Szabadics Zrt. és az Alisca Bau Zrt. képviselőivel. A projekt összes költsége 2,9 milliárd forint, ebből 2,474 milliárd az uniós támogatás. Várhatóan a jövő hónapban megindul a kivitelezés, és 2013 júliusában befejeződik az építkezés. Összesen mintegy 32 kilométernyi gerincvezetéket építenek ki. Attalán, a projektben részt vevő másik településen viszont több hónapot csúszik a program, mert az általuk indított közbeszerzési eljárást újból ki kell írni

Négymilliárdos autótender

A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KFSZ) a márciusban meghirdetett hárommilliárd forint keretösszegű gépjárműtendert követően újabb, ezúttal négymilliárd forintos autóbeszerzésre írt ki eljárást. A napokban meghirdetett tenderen alsó, alsó közép- és középkategóriás, valamint hibrid középkategóriás, kombi és négyajtós szedán autók szállítására kötnek másfél évre keretmegállapodásokat. Kategóriánként három-öt nyertessel szerződnek. A vásárlásokat a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó költségvetési szervezetek fizetik ki, saját büdzséből, vagy esetenként uniós támogatás igénybevételével. Az új, nyílt közbeszerzési eljáráson május 24-ig nyújthatnak be ajánlatot az autókereskedők. A nyertesekkel a tervek szerint július elején kötnek szerződést.

Makó: kiírták a 14 milliárdos pályázatot

A Makó és Térsége Szennyvíztársulás Tanácsa döntött a csatornázási munkák közbeszerzéseinek jóváhagyásáról. Kiírták a tervezési és kivitelezési pályázatokat. Ez azt jelenti, hogy megjelenhetnek az ajánlati felhívások az Európai Unió közbeszerzési honlapján és a hazai Közbeszerzési Értesítőben. Két eljárásban összesen négy szerződés megkötésére várják az ajánlatokat május 22-éig. Makó és a tőle műszakilag elválaszthatatlan Apátfalva és Magyarcsanád csatornázásának a becsült értéke nettó 7,2 milliárd forint, Földeák 1,25 milliárd, Kiszombor 1,3 milliárd és Maroslelle 1,09 milliárd forint beruházási előirányzattal szerepel. A térség legnagyobb beruházásának összes ráfordítása meghaladja a 14 milliárd forintot. Ha mind a négy kivitelezői szerződést sikerül megkötni, a több mint 14 ezer lakást érintő építési munka az év második felében megkezdődhet.

Közbeszerzés kommunikációra

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁAK) Zrt az állampapírok kibocsátását és értékesítését támogató kommunikációs tevékenység ellátására keres vállalkozót. A két évre rendelkezésre álló keretösszeg 900 millió forint, ami a teljesítés alatt másfélszeresével emelkedhet, azaz elérheti a 2,25 milliárd forintot – derül ki a társaság közbeszerzési hirdetményéből. A nyílt közbeszerzési eljárást az ÁAK számára a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság bonyolítja. Az ajánlattétel feltétele a többi között az, hogy a pályázó és a tíz százaléknál nagyobb mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója rendelkezzen 2009-ben és 2010-ben évi legalább nettó egymilliárd forintos árbevétellel, a közbeszerzés tárgya szerinti tevékenységből pedig 900 milliós bevétellel. Az ajánlattételi határidő május 16-án jár le, a szerződéskötést június végére tervezik.

Megsemmisítették a diszkriminatív flottatendert

A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) 2010 decemberében meghirdetett nyílt közbeszerzési eljárását, amelyet gépjárműflotta beszerzésére írtak ki. Az ajánlati felhívást négyszer módosították, és a pályázat műszaki előírásainak csak két márka felelt meg. A KD döntésének indoklása szerint a részekre történő ajánlattétel lehetőségét nem biztosította az FCSM. Feltétel volt, hogy a pályázók valamennyi kategóriában ajánlatot tegyenek, mégpedig kategóriánként azonos gyártmányúakkal. A később jogorvoslati eljárást kezdeményező Duna Autó Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. kétszer is előzetes vitarendezéssel próbálkozott a műszaki paraméterekre és a részajánlattételre vonatkozóan. A KD a túlzó műszaki előírásokra vonatkozó kérelmét helybenhagyta, és megállapította: az FCSM megsértette a közbeszerzési törvényt, nem biztosította az ajánlattevők számára az egyenlő bánásmódot. A döntőbizottság álláspontja szerint a műszaki követelményeknek valamennyi kategóriában csak az Opel és a Ford márkák tudnak megfelelni. A testület ezért megsemmisítette az FCSM ajánlati felhívását és az eljárásban hozott valamennyi döntését, bírságot azonban nem szabott ki, mivel a jogsértés még helyrehozható.

Előny a hazai vállalkozóknak?

A közpénzből megvalósuló megbízások kiírása esetén a hazai vállalkozások előnyben részesítését szorgalmazza az osztrák építőipari szakszervezet, és az ehhez rendelkezésre álló jogi lehetőségekre is felhívja a figyelmet. A kezdeményezést azért tartják fontosnak, mert májusban megnyílik az eddig bizonyos korlátozásokkal védett munkaerőpiac. A szakszervezet szerint a hazai vállalkozások előnyben részesítése nem ellentétes a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlásának uniós elvével. „Léteznek olyan praktikák, amelyekkel számos uniós tagállam él, a közbeszerzéseknél olyan feltételeket támasztanak, olyan referenciákat kérnek, amelyeknek aligha felelhet meg más nemzetbeli vállalkozás. Franciaországban és Németországban a közbeszerzések több mint nyolcvan százalékát a hazaiak nyerik. A honi érdekek előtérbe helyezése nálunk is kívánatos lenne, szerencsére az erre irányuló szándékait már kinyilvánította a kormány. Nem szabad gátolni a vállalkozások szabad áramlását, de lehet olyan helyzetet teremteni, hogy szinte csak hazai nyerjen” – mondta Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke.

Hírek – röviden

Megháromszorozódott a havonta kifizetett uniós pályázati pénzek összege – közölte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. 2007-től 2010 májusáig havi 22 milliárd forintra rúgtak, ez most 65 milliárd forintot tesz ki. A miniszter megerősítette: még a nyárra elkészül az új közbeszerzési törvény, a támogatási folyamatot a korábbi 24 jogszabály helyett egyetlen kormányrendelet szabályozza. • Az Európai Bizottság a jövőben is közbeszerzési eljárás nélkül tenné a Microsoft Windows operációs rendszert több tízezer számítógépére. Az idén május 31-ével lejár a Windows rendszerének licencére kötött szerződés, az EB nyílt pályázat kiírása helyett csak a Microsofttal kezdett tárgyalásokba a szerződések megújításáról. • A KPMG Tanácsadó Kft. végzi el a kormányzati postapiaci stratégia megalkotásához kapcsolódó gazdasági, stratégiai modellezői és jogi feladatokat. A cég öt ajánlattevő közül nyerte meg a közbeszerzési eljárást. • A Józsefvárosi Önkormányzat pályázatot hirdetett a Teleki téri piac egy részének eladására. A meghirdetett csaknem 4000 négyzetméteres telek forgalmi értéke a hivatalos értékbecslés szerint 297,7 millió forint. A Teleki téri piacot az önkormányzat lebontja, az új megvalósítására közbeszerzési eljárást írnak ki. • Eredményesen lezárult a Mecsek–Dráva Hulladékgazdálkodási Program rekultivációs tevékenységére kiírt három közbeszerzési pályázat. • Bakonycsernye 200 millió forintot nyert csapadékvíz elvezetésének megoldására. A munkálatok elvégzésére kiírták a közbeszerzést. • Ásotthalom: közbeszerzési eljárást indítottak a belterületi utcák burkolatépítésére. A beruházás értéke mintegy 110 millió forint. • Rekultiválják Békéscsaba tizenöt éve bezárt hulladéktelepét. A 12 hektáros terület felújítóját közbeszerzési eljáráson választják ki. A beruházás becsült értéke 980 millió forint. • Közüzemi fogyasztást csökkentő, úgynevezett okos mérők informatikai rendszereinek beszerzésére ír ki pályázatot az E.On, az Elmű és az Edf Démász. Ezeknek a mérőknek a bevezetése uniós elvárás. • Hatmilliárd forinttal, 14,3 milliárdra nőtt a vörösiszap-katasztrófában elöntött külterületek mentesítésének költsége. • Nagykanizsán a közgyűlés megvitatta a kórházi fejlesztés közbeszerzési eljárásáról készült vizsgálati jelentést, és várható, hogy az eljárás feltételrendszeréről hamarosan döntés születik.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Újra pályán a járműgyártók

Akár 20-30 százalékos árelőnyt is el lehetne érni a vasúti járművek beszerzésénél, ha a hazai üzemekben magyar szakemberek bevonásával készülnének az új szerelvények – hangzott el a Magyar Pályára Magyar Járműveket konferencián. A beszámolókból kiderült, hogy már formálódik egy magyar vasúti klaszter, amelynek jelenlegi tagjai 60 milliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkeznek, és több mint 1600 főt foglalkoztatnak. A szakemberek szerint nem elég a külföldi járművek hazai összeszerelésére koncentrálni, mivel az minimális hozzáadott értéket képvisel. A cél, hogy hazai mérnökök tervei alapján, magyar szakmunkások közreműködésével készüljenek az új járművek. Az ágazatban dolgozó magyar cégek rendelkeznek azokkal a képességekkel, amelyek szükségesek a vasútipar újraélesztéséhez, ehhez azonban meg kell teremteni a feltételeket. Fontosnak ítélték a stabil megrendelői hátteret és az állami támogatást. A beszámolók szerint egy jármű árából 10 százalék körüli értéket képvisel a védett tudás, 20 százalékot az összeszerelés és 70 százalékot az alkatrészek. Magyarországon azonban egyelőre nincs meg az a jogi környezet, amely helyzetbe hozná a hazai cégeket a közbeszerzési pályázatokon. Pedig a MÁV gördülőállományának átlagéletkora meghaladja a 30 évet, és a következő esztendőkben több százmilliárd forintot kell cseréjükre, felújításukra költeni. Politikai kérdés, hogy a tendereket úgy írjuk ki, hogy évente 100-150 járművek szerezzünk be – hangsúlyozta Molnár Béla, az Országgyűlés közlekedési szakbizottságnak elnöke. Ebben az esetben a magyar vállalkozások is eséllyel indulhatnak a közbeszerzéseken, ha összefognak.

(Világgazdaság, 2011. április 4.)

Európai szemmel

Az Európai Bizottság megjelentette azt a tanulmányát, amely a tagállamok e-kormányzati fejlődését számszerűsítve összehasonlítja. E szerint a 27 tagállam és az öt tagjelölt indikátora 2010-ben 90 százalék volt, azaz az egy évvel korábbihoz képest 7 százalékponttal javult. A teljes online elérhetőségi index esetében 82 százalékon állnak az előző évi 69 százalékkal szemben. Ez az index húsz különböző szolgáltatás elérhetőségét vizsgálja. Nálunk ez az érték egy év alatt több mint 25 százalékot javult ugyan, de még így sem érte el a hetven százalékot. Mindez azt jelenti, hogy a vizsgált 32 ország között a 26. helyen állunk.
A tanulmány kiemelten kezeli az e-közbeszerzés kérdését, hiszen a közigazgatás évről évre óriási összegeket költ beszerzésekre. Ha az Európai Unió egységes piacként tud fellépni, akkor itt jelentős megtakarításokat lehet elérni. A kisvállalkozások is olcsóbban jutnának hozzá a szükséges termékekhez, illetve hatékonyan, átláthatóan működne az egész rendszer. Az EU célkitűzése az volt, hogy 2010-re a közbeszerzések 100 százaléka elektronikusan valósuljon meg, ám ezt nem sikerült elérni. Az e-közbeszerzés indexe a vizsgált 32 országnál 71 százalékon áll, Magyarország pedig egyelőre az utolsók között található 41 százalékos aránnyal. Pedig az elérhető megtakarítások jelentősek lehetnek. Angliában és Skóciában például négy év alatt 800 millió fontot takarítottak meg. Svédországban 10-30 százalékkal csökkentek az árak az e-közbeszerzési rendszer kialakításának hatására.

(Számítástechnika, 2011. április 5.)

Rendszerhiba: uniós pénzek veszélyben

Eddig háromszáz uniós pénzből megvalósuló hazai pályázatnál derült ki, hogy az előző kormányzati ciklusokban súlyosan megsértették a magyar közbeszerzési szabályokat. A kétes ügyletek miatt harmincmilliárd forint EU-s forrás sorsa vált bizonytalanná.
Február végéig 3900 szabálytalansági eljárás indult – tájékoztatott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; mostanáig 1200 ügyben állapították meg a szabályok megsértését. Ebből háromszáz esetben a közbeszerzési eljárások durva áthágására bukkantak, s emiatt kérdésessé vált e beruházásokra kapott pénzek sorsa is. A körülbelül 30 milliárd forintos összegtől egyelőre nem esett el Magyarország, ezt a pénzt akkor vonja el Brüsszel, ha az uniós ellenőrzés további, nem orvosolható szabályszegéseket tár fel. Az Unió ezért fokozott ellenőrzéseket végez a magyar eljárásoknál, s bizonyos esetekben szankciót is alkalmaz.
Brüsszel például korábban a 4-es metrónál tapasztalt közbeszerzési anomáliák miatt felfüggesztette a hazai közlekedési operatív programot, s el is vont hatvanmilliárd forintot. A munkaerőpiac fellendítését célul tűző, 2007-ben indult program megvalósulását most vizsgálják az EU szakemberei, s már több problémát találtak.
A fejlesztési minisztérium az uniós pályázatok tapasztalatait is felhasználja a most készülő új közbeszerzési törvény kialakításánál. A tárca korábban már véghezvitte azokat a szervezeti átalakításokat, amelyek lehetővé teszik a szabálytalanságok elkerülését. Így például létrehozta a közbeszerzési felügyeleti főosztályt. Az új egység teljeskörűen megvizsgálja az összes közbeszerzést még azok befejezése előtt, így a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – az idejében lefolytatott ellenőrzéseknek köszönhetően – szabálysértés gyanúja esetén azonnal intézkedhet.

(Magyar Nemzet, 2011. április 5.)