e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzésünk: ÁLLAMILAG ELISMERT INTENZÍV KÖZBESZERZÉSIREFERENS-KÉPZÉS
Gyakorlatorinetált képzés a július 1-jétől életbe lépő Kbt. szerint aktualizált tematikával - 2011. ősz (heti 2 nap)
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

EU: kereskedelem előtti közbeszerzési részvétel

A kis- és középvállalkozások számára elérhető nem banki finanszírozás lehetőségét vitatták meg gödöllői ülésükön az Európai Unió iparpolitikai miniszterei. A versenyképességi tanács informatikai ülésén elnöklő Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár erről így tájékoztatott: a kkv-k támogatására szóba jöhet a kockázati tőke bevonása, a társaságok tulajdonszerzéssel történő tőkemegerősítése, illetve a kereskedelem előtti közbeszerzési részvétel biztosítása. Ez utóbbi módszer lényege, hogy a nyílt közbeszerzési tenderek kiírása előtt a megbízás egy részét elkülönítik, s arra kizárólag innovatív kkv-k pályázhatnak. Az államtitkár közölte: június végére elészül az erről szóló tervezet, és várhatóan a jövő évtől alkalmazzák Magyarországon a rendszert.

Befejezés előtt a PPP-k felülvizsgálata

Körülbelül száz, PPP-konstrukcióban megvalósított beruházás szerződését vizsgálja felül a kormány, feltárva annak lehetőségét, hogyan vásárolhatná ki az állam a magánbefektetőket. A sport-, a felsőoktatási és a börtönlétesítmények jogi felülvizsgálatán már túl vagyunk, és az M6-os autópályáé is a végéhez közeledik – tájékoztatott a vizsgálatot irányító Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Megállapították, hogy ezek a beruházások, ha végigfutnak, összesen háromezermilliárd forint értékben terhelik meg a költségvetést a következő harminc évben. A szaktárcánál kiszámították: ez az összeg más szerződéses konstrukcióban akár harmadára is leszorítható, ezért az a cél, hogy az állam – az autópálya-építések kivételével – az összes ilyen beruházást kiváltja. Egyébként világszerte csökkent az ilyen formációban megvalósuló beruházások száma, mert ez a finanszírozási mód egyike a legdrágábbnak. Kelet-Közép-Európában Magyarországon valósult meg a legtöbb PPP-projekt, és a számítások szerint van olyan szerződés, ahol az évek során az eredeti beruházási összeg hétszeresét fizeti ki a magánbefektetőknek az állam. A tárca most kész peren kívül megegyezni a befektetőkkel.

Regisztráció nélkül nem vállalkozhat

Az illetékes hatóságok és érdekvédelmi szervezetek ismételten figyelmeztetnek: az építőipari cégeknek, valamint azoknak a vállalkozásoknak, amelyek az építőipari kivitelezéshez kapcsolódó tevékenységet végeznek, regisztráltatniuk kell magukat, e nélkül nem vállalhatnak munkát. A kereskedelmi és iparkamara munkatársai arról számolnak be, hogy sok vállalkozó még mindig nem ismeri ezt a jogszabályi kötelezettséget, és csak a szerződéskötés kapcsán vagy ellenőrzéskor derül ki, hogy nem szerepelnek az építőipari regisztrációs listán. Az adatbázist az MKIK kezeli. A regisztráció hiánya miatt az elmúlt hetekben gyakran előfordult, hogy a cég nem tudott szerződést kötni, megrendeléstől, közbeszerzéstől esett el, és hitelügyintézése is meglehetősen hosszadalmassá vált. Az Építőipari Felügyelet helyszíni ellenőrzése bírsággal járhat, ha a regisztrációt a vállalkozás nem tudja igazolni.

Ismét napirenden az e-tikett

A Fővárosi Közgyűlés a napokban döntött: év végéig elkészítteti az elektronikus tarifarendszer bevezetéséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmányt. Ehhez közbeszerzési eljárást kell kiírnia. A téma immár egy évtizede terítéken van; az elektronikus jegyrendszerről 2002-ben született elvi döntés, majd 2004-ben közbeszerzési pályázatot írtak ki, és akkor a beruházás költségeit 15-20 milliárd forintra becsülték. Hat vállalat jelentkezett, és közülük két cégcsoport tehetett ajánlatot. Az EDS Magyarország 57 milliárd, a T-Systems Hungary 64 milliárd forintért vállalta volna a rendszer kiépítését és tíz évre szóló működtetését. Az ajánlatokat túl drágának tartották, és a tendert végül 2006-ban eredménytelennek nyilvánították. Újabb pályázat meghirdetését ígérték, amelynek kiírása azonban alaposan elhúzódik. Pedig a BKV becslése szerint évente legalább tízmilliárdos veszteséget okoznak a bliccelők, és további két-hárommilliárd kiesést a bérlethamisítók. Szakmai berkekben várják az e-tikett tenderének kiírását.

Támogatást kérnek a hazai buszgyártók

A magyar autóbuszgyártók a legsürgősebb feladatként fogalmazták meg, hogy a Volán-társaságok idei közbeszerzési tenderein érvényesítse a nemzetgazdasági tárca a közbeszerzési törvény alkalmazási elveinek megfelelően a magyar gyártók támogatását. Egy évvel megalakulása után jelentős eredményeket tud felmutatni a Magyar Autóbuszgyártó Klaszter (MAK), amely több egyeztetésen vett részt, és javaslatokat fogalmazott meg a közbeszerzésekre vonatkozó kritériumrendszer kialakítására. Remények szerint a Nemzeti Közlekedési Holding felállásával, illetve a Budapesti Közlekedési Központ működésével, a közszolgáltató vállalatok finanszírozásának megoldásával a buszgyártók számára kiszámíthatóbb piaci környezet jön létre – fogalmazott Fórián István, a MAK elnöke. A várakozások szerint az idén a Volán-vállalatoknál már sor kerül új buszbeszerzésekre, és ezen belül a klaszter aktivitása jelentősen erősödhet – fogalmazott a már tizenkét buszgyártó magyar céget összefogó gazdasági szervezet elnöke.

Eredménytelen a GYSEV-tender

Mindössze egy pályázat érkezett a GYSEV februárban kiírt motorvonattenderére, és eredménytelenül zárult a pályázat. A vasúttársaság hamarosan új tendert indít. A közbeszerzési eljárásról szóló tájékoztatóból kiderül: egyedül a Stadler pályázott a négy – és opcionálisan további négy – motorvonat beszerzését célzó tenderen. A svájci járműgyártó ajánlata azonban túl magas árat tartalmazott, amelyre a GYSEV-nek nincs elegendő forrása. A tervezett új eljárás kiírási időpontjáról még nem közöltek részleteket. Az viszont nem kétséges, hogy a következő években a magyar járműpiacon nagy megrendelések várhatók. A MÁV stratégiája ugyan még kormányjóváhagyásra vár, de az már tudott, hogy a következő tíz évben 4000-5000 milliárd forint értékű járműbeszerzésre lehet számítani. Ezek a lehetőségek egyébként már megmozgatták a potenciális pályázókat. A korábbi tapasztalatoknak megfelelően elsősorban az Alstom, a Bombardier, a Stadler és a Siemens érdeklődése várható.

Az Ericsson nyerte a Telekom pályázatát

Nem hivatalos információk szerint az Ericsson nyerte a Magyar Telekom mobilhálózati infrastruktúrájának felújítására kiírt tendert. A tavaly indított beszállítói pályázaton az összes nagy piaci szereplő, köztük a két kínai, a Huawei és a ZTE is elindult. A Telekom azzal, hogy a svédek javára döntött, minden kétséget kizáróan biztosra ment.. A szolgáltató részére szállított berendezések a modern eszközökkel szemben támasztott követelményeknek megfelelően már I.TE-kompatibilisek lesznek, ilyen eszközöket szállít egyébként a két kínai gyártó a Telenornak (ZTE), illetve a Vodafone-nak (Huawei). A Magyar Telekom vezetői nem erősítették meg, de nem is cáfolták a tender eredményére vonatkozó hírt, ám a végső döntés a Magyar Telekom igazgatótanácsának kompetenciája, a szerződés aláírására csak ezt követően kerülhet sor. Mindenesetre azzal, hogy a Telekom megmaradt korábbi kulcsfontosságú beszállítói partnerénél, a kevesebb kockázatot vállalta mobilhálózata felújításakor.

Négymilliárd közbeszerzés nélkül

A MÁV-nál az elmúlt nyolc évben közbeszerzés nélkül 4,2 milliárd forintos költséggel végeztek takarítási munkákat – állította sajtótájékoztatóján Spaller Endre KDNP-s országgyűlési képviselő. Három takarító cég tevékenységét vizsgálták meg, és kiderült, hogy a VAKO Kft., a Semafor-Clean Kft. és a Tip-Top Kft. egyaránt közbeszerzés nélkül végzett takarítási munkát. Számítások szerint a költségek 10 százalékos, azaz 400 millió forintos megtakarításából két olyan mosófolyosót lehetett volna kialakítani, amivel jelenleg a MÁV nem rendelkezik. A képviselő elmondta: bár a MÁV-nál többször felvetődött, hogy közbeszerzést kellene a takarítási munkákra kiírni, ez csak részben valósult meg. Spaller Endre tájékoztatása szerint az egyik cég tulajdonosa egykori önkormányzati képviselő. A MÁV vizsgálóbizottságába pedig az MSZP olyan embert delegált, akinek pártszervezetében a testület érdeklődésére számot tartó cégek tulajdonosai, ügyvezetői vannak.
(További részletek a lapszemle rovatban.)

Lemondott a szlovák Közbeszerzési Hivatal vezetője

Lemondott posztjáról Roman Sípos, a szlovák Közbeszerzési Hivatal vezetője. Indoka szerint olyan szituációba került, ami nem engedi meg, hogy lelkiismeretével összhangban végezze munkáját. Az után mondott le, hogy Iveta Radicova miniszterelnök bírálta a hivatal munkáját, mert álláspontja szerint sok tendert állított le, blokkolja a nagy projektek indítását és az európai uniós pénzek merítését. A kormányfő szerint Marek Vladár, a hivatal alelnöke kapcsán érdekkonfliktus gyanúja is felmerült, Vladár ugyanis a Fico-kormány idején a közbeszerzéseket vezette a belügyminisztériumban. A következőket illetően: minden parlamenti pártnak joga van jelöltet állítani a posztra, s a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az ellenzék ismét elfoglalhatja az állást, erről hajlandó megbeszélést folytatni Robert Ficóval is. A parlament elnökének tájékoztatása szerint a május 17-én kezdődő ülésszakon dönthetnek a szlovák Közbeszerzési Hivatal vezetőjéről.

Hírek – röviden

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tenderén az 1,63 milliárd forintos megbízást a Z.I.B. Consulting Zrt. nyerte. Lapinformációk szerint a társaság az egyetlen ajánlattevő volt a tervezett közutak, illetve vasúti vonalszakaszok „terület-előkészítési feladatainak irányítására” kiírt közbeszerzésen. • Uniós forrásból százmilliárd forintot meghaladó összegért vásárolna új trolikat és villamosokat a BKV – erősítette meg Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója. A tendereket várhatóan 2013-ban írják ki. • Közbeszerzési felhívást tett közzé Salgótarján önkormányzata hatvan darab napelemes parkolóautomatára. Az órák beszerelését és a hozzá tartozó szolgáltatások értékét 120 millió forintra becsülik. • Szombathelyen kilenc helyszínen kezdenek útépítésbe, felújításba. Az erre vonatkozó közbeszerzési eljárást még ebben a hónapban indítják. • 290 millió forintot ítélt oda a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a táborszállási löszpart rekonstrukciójának első ütemére. Az ezzel kapcsolatos közbeszerzés előkészítése megkezdődött. • Projektcéget alapít Debrecen városa az új stadion megépítésére. A befejezés határidejét a közbeszerzési eljárás eredményétől teszik függővé. Kósa Lajos polgármester tájékoztatása szerint az állam 12,5 milliárd forinttal száll be a beruházásba, a város apportként a telket és a felújítandó stadiont adja. • Egervár: a település félmilliárd forintot nyert a Nádasdy–Széchényi-várkastély felújítására. A tervezett látogatóközpont kivitelezésére heteken belül kiírják a közbeszerzési eljárást. • A szegedi trolibusz-beszerzésekre kiírt közbeszerzés kapcsán a Szegedi Közlekedési Kft. vezetése gyanús összejátszásokra bukkant. Ennek alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Fülünkig ér a korrupció

Magyarországon kritikus méreteket öltött a korrupció. A szükséges jogszabályok vagy nem készülnek el, vagy tele vannak kiskapukkal. Hiányzik a számonkérés; a korrupciós ügyek alig tíz százalékánál történik feljelentés, ám a kivizsgálás és az elmarasztaló ítélet ilyenkor is gyakran elmarad. Minderre Pintér Zoltán, az Ernst & Young visszaélési és kockázatkezelési üzletágának menedzsere hívta fel a figyelmet. Leszögezte: Magyarországon a felmérések szerint a korrupció leküzdése vagy akár csak az ország méretéhez és geográfiai elhelyezkedéséhez viszonyítottan elfogadható szintre csökkentése még mindig várat magára.
Megrendelések elnyerésében – lett légyen az állami vagy üzleti – a megfelelő kapcsolati tőke elengedhetetlen. Ritka ma Magyarországon az a helyzet, amikor egy szállító csak a megfelelő referenciái és kompetenciái alapján jut megrendeléshez – állítja a szakértő.
Átláthatóvá kellene végre tenni a közbeszerzést, és meg kellene fontolni, hogy csak a valódi tulajdonosi hátterüket nyíltan felvállalni hajlandó cégek vehessenek részt egy-egy közbeszerzési pályázaton. A szakértő további problémaként említette a székhelyszolgáltatást, amelynek igénybevétele esetén különösen nehéz felkutatni a korrupciós ügyekben érintett cégeket és azok tulajdonosi körét. Nincs megoldás a fiktív csődök megfelelő kezelésére sem. Szinte gyakorlat, hogy miközben az érintett milliókhoz juthat, rövid időn belül új céget alapíthat.

(Világgazdaság, 2011. április 11.)

Tart a beszerzési dömping a KSZF-nél

Újabb három nagy értékű közbeszerzési eljárást hirdetett meg a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF). Az adatbázis-kezelő szoftverek, az IT biztonságtechnikai eszközök és megoldások, valamint a mobil távközlési szolgáltatások beszerzésére összesen nettó 16-20 milliárd forint keretösszegben kötnek majd keretmegállapodásokat. E beszerzések mellett jelenleg folyamatban van a KSZF hárommilliárd forint keretösszegű, terepjárók és haszongépjárművek, valamint a négymilliárdos, személyautók szállításárára vonatkozó eljárásai is. Továbbá a főigazgatóság pályázatot írt ki – négymilliárd forint keretösszegben – nyomtatók és kellékanyagok szállítására, 25 milliárd forint becsült értékben számítógéprendszerek és kilencmilliárdért hálózati eszközök, 4,5 milliárdért irodabútorok, 1,8 milliárdért nyomtatópapírok beszerzésére is.
A most kiírt IT biztonságtechnikai megoldások és kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére szóló közbeszerzés becsült értéke – két évre vonatkozóan – 6-7,5 milliárd forint. A tárgyalásos eljárásra az érdekelt cégek május 12-ig jelezhetik részvételi szándékukat. Az eljárás nyomán legfeljebb 37 ajánlattevővel kötnek majd keretmegállapodást. Várhatóan négy nyertessel kötnek szerződést az Oracle vagy azzal egyenértékű fejlesztőplatform szerinti adatbázis-kezelő szoftverlicencek és fejlesztőeszközeik beszerzésére, illetve bővítésére. A pályázatból kiderül, hogy a beszerzés értékét 28 hónapra vonatkozóan nettó 8-10 milliárd forintra taksálják. A nyílt eljárási formában bonyolított eljárás pályázati határideje május 27-én jár le. A harmadik, új központosított közbeszerzés mobil távközlési szolgáltatások teljesítésére szól, másfél évre 1,8–2,25 milliárd forint keretösszegben. A nyílt eljáráson május 26-ig lehet ajánlatot benyújtani.

(Napi Gazdaság, 2011. április 14.)

Közbeszerzés nélkül fizettek milliárdokat

A MÁV vizsgálóbizottságában 2002 és 2010 között három cég tevékenységét vizsgálták, s kiderült: a Vako Kft., a Szemafor-Clean Kft. és a Tip-Top Kft. közbeszerzés nélkül végzett takarítást. A Vako Kft. tevékenységének egy részét 2006-ban meghirdették, s a cég akkor azt el is veszítette. Spaller Endre KDNP-s képviselő adatai szerint 2006-ban a Vako több mint 300 milliós szerződéssel rendelkezett, ám miután a közbeszerzési pályázaton elbukott, megrendelésének értéke 150 millió forint alá esett. „Ki tudja, mekkora megtakarítást lehetett volna elérni, ha az összes ilyen munkát közbeszerzésre bocsátják?” – tette fel a kérdést a képviselő.
Arra a kérdésre, hogy a nevezett cégek jelenleg is szerződéses szolgáltatói-e a vasúttársaságnak, azt válaszolta: a vizsgálóbizottság a 2002–2010 közötti időszakot tekinti át, így érdemben nem rendelkezik az érdeklődésre vonatkozó információval. A vasúttársaságnál viszont közölték, hogy az érintett szerződéseket – nem közbeszerzési eljárás alapján – a MÁV Rt. Gépészeti Szakigazgatósága 1998-ban kötötte, s azok ma is érvényesek. A múlt évben a Tip-Top Kft. 149,9, a Vako Kft. 168, a Szemafor-Clean pedig 94,6 millió forintért végzett szolgáltatásokat a vasútnak. A dokumentumok szerint e három cégen kívül nyolc másik, vasút- és épülettakarítással foglalkozó vállalkozást foglalkoztat a MÁV, ezekkel – egy kivételével – ugyancsak határozatlan idejű szerződést kötöttek. A Vako Kft. például, amely a 90-es évek közepe óta van jelen a vasút-takarítási üzletben, jelenleg az ország nyolc megyéjében 76 telephelyen, éves szinten több százezer kocsi tisztaságáért felel. Az utazók pedig leggyakrabban a piszkos vasúti kocsik miatt panaszkodnak a MÁV-ra.

(Magyar Nemzet, 2011. április 15.)