e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzésünk: ÁLLAMILAG ELISMERT INTENZÍV KÖZBESZERZÉSIREFERENS-KÉPZÉS
Gyakorlatorinetált képzés a július 1-jétől életbe lépő Kbt. szerint aktualizált tematikával - 2011. ősz (heti 2 nap)
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

Új néven új profillal

Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) néven, megváltozott feladatkörrel működik május 1-jétől a korábbi Központi Szolgáltatási Főigazgatóság. A szervezet a hatékonyabb és takarékosabb működés érdekében átfogó profiltisztításon esett át – tájékoztatott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A közlemény szerint a KEF a jövőben a minisztériumok és más kormányzati intézmények közbeszerzési és ellátási feladatait végzi, a főigazgatóság profiljába nem illő tevékenységek biztosításáról más állami szervezetek gondoskodnak. Egyes feladatok más szervezetekhez való telepítésével a KFE nagyobb hangsúlyt fektethet alapfeladataira, elsősorban a központosított közbeszerzésekre. Az informatikai üzemeltetési feladatokat a 100 százalékban állami tulajdonban lévő Kopint-Datorg Zrt. veszi át, az állami üdülőingatlanok vagyonkezeléséről a jövőben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gondoskodik, az üdülők üzemeltetési feladatainak ellátását pedig a Humán Jövő 2000 Egészségmegőrző és Oktatási Nonprofit Kft.-n keresztül végzi. Az igazgatóságok és vezetői szintek a megváltozott feladatkörök miatt a KSZF létszáma a korábbi működési gyakorlatához képest csökken majd – olvasható a fejlesztési tárca közleményében.

Iskolaátadásra nem kell közbeszerzés

Nem tartozna a közbeszerzési szabályok hatálya alá a közoktatási intézmény fenntartói jogának más fenntartónak történő átadása a kormánypárti képviselők által az Országgyűlésnek benyújtott javaslata értelmében. A képviselői önálló indítvány szerint a közoktatásról szóló törvény alapján, a helyi önkormányzat közoktatási feladatának és a közoktatási intézmény fenntartói jogának más fenntartónak történő átadása nem tartozna a közbeszerzései szabályok hatálya alá. A javaslat szerint az ilyen megállapodás nem tekinthető szolgáltatás megrendelésének vagy szolgáltatási koncessziónak. Amint a javaslat indoklásában olvasható: a közbeszerzési törvény alkalmazása adminisztrációs és pénzügyi szempontból egyaránt rendkívüli terhet róna az önkormányzatokra. A javaslat elfogadása azt jelentené, hogy minden akadály elhárulna az elől, hogy az önkormányzatok egyházi kézbe adják az iskolákat. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Javaslatcsomag a közbeszerzési törvényhez

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ismét elnöknek választotta Tolnay Lajost, a szövetség eddigi első emberét, aki első nyilatkozatában hangsúlyozta: tizenegy pontos javaslatot készítettek az új közbeszerzési törvényhez, bár annak részleteit még nem ismerik. Hangsúlyozta, hogy az ÉVOSZ szeretné, hogy az ajánlatkérőket kötelezzék a részletes költségkalkulációra, s a beérkező ajánlatok közül szűrjék ki azokat, amelyek akár húsz százalékkal eltérnek a mérnökártól. Az anomáliákra rámutatva kiemelte: kétmilliárd forintos különbség is előfordult már a legalacsonyabb és a legmagasabb árajánlatok között. Változatlanul dagad a lánctartozás, a közintézmények tartozása pedig elérte a 37 milliárd forintot. Mindezek mellett meg kellene szüntetni azt a szabályt, amely lehetőséget ad a bankgarancia feltételek nélküli lehívására, a tisztességesen adózó cégeknek viszont előnyt kellene biztosítani a közbeszerzési tenderek értékelésekor.

Kiírják az új metrókocsitendert?

Tarlós István főpolgármester szerint nagy a valószínűsége annak, hogy új tendert írnak ki a budapesti 2-es és 4-es metró szerelvényeire. Bejelentésére annak kapcsán került sor, hogy a versailles-i bíróság másodfokon meghallgatta a gyártó Alstomot és a BKV-t a metrókocsi-szerződés bankgaranciájának lehívása ügyében. A bíróság döntést nem hozott, az ügyben két kimenetel lehetséges; vagy helybenhagyják az első fokon eljáró nanterre-i bíróság december 21-i döntését, amelyben megtiltotta a szerződés teljesítésére garanciát vállaló bankoknak a 130 millió eurós összeg kifizetését, vagy hatályon kívül helyezik az elsőfokú ítéletet, és ideiglenes intézkedésként a pénz kifizetésére kötelezik a bankokat. A főpolgármester közölte: ha a másodfokú bíróság is az Alstom javára dönt, akkor a francia Semmitőszéknél van jogorvoslati lehetőség, amellyel élni is fognak. Tarlós bejelentette, hogy a héten egyeztet Orbán Viktor miniszterelnökkel az új tender kiírásáról.

Mentőkocsi: megtiltották a szerződéskötést

A Közbeszerzési Döntőbizottság megtiltotta a szerződéskötést a mentőszolgálat nettó 679 millió forintos kerettel meghirdetett járműtenderének nyertesével, a lengyelországi W.A.S. Wietmarscher Polska Sp. Zo. o.-val. A szállítási szerződés aláírására csak akkor kerülhet sor, ha a KD engedélyezi azt. A döntőbizottságnál az egyik pályázó, a Scorpio Kft. kezdeményezett jogorvoslatot; összességében a legjobb ajánlatot ő nyújtotta be. Mégsem nyert, mert a mentőszolgálat által kért dokumentumokat nem teljeskörűen adta be, így ajánlata végül érvénytelen lett. A többször módosított és újra kiírt, legalább 32 mentő szállítására vonatkozó közbeszerzésre öt érvényes ajánlat érkezett. Végül a második legjobb ajánlatot tevő W.A.S Polskát hirdették ki győztesnek. A tenderen rajtuk kívül egy másik lengyelországi, egy német és két magyar (Pikosystem Kórházi Technológiai Zrt. és a HM El Zrt.) cég pályázhatott.

Milliárdos kerékpárkölcsönző-projekt

Várhatóan még ebben a hónapban dönt a Fővárosi Közgyűlés a BuBi (közbicikli)-projektről, amelynek révén 1011 kerékpárból álló rendszert építenének ki Budapesten. A projekt összesen 1,1 milliárd forintba kerül, 900 millió forintos uniós támogatással. A Belváros 13 négyzetkilométeres területén összesen 74 állomást hoznak létre. A témához szorosan kapcsolódik, hogy az idén mintegy 16 kilométerrel növelik a kerékpárút-hálózatot, s erre mintegy 800 millió forintot szán a főváros. Jelenleg mintegy 187 kilométer hosszú különböző kialakítású kerékpárosutat tartanak nyilván Budapesten. A fejlesztés több kerületet érint, elsősorban a külvárosi területeken. A rendszer megfelelő használatához szükséges az utak kerékpárosbarát átalakítása is. Az ehhez kapcsolódó többfázisú intézkedési csomag jelentős forgalomtechnikai fejlesztéseket is tartalmaz. Az ehhez szükséges források már elkülönítve szerepelnek a főváros költségvetésében.

Pécsi kutatóközpont: eredményt hirdettek

Eredményt hirdettek a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Science Building tenderén, nyertes a Grabarics Építőipari Kft. A szerződés aláírására ezen a héten kerül sor. Ez az ajánlat volt minden szempontból a legelőnyösebb – nyilatkozta Czibók Balázs projektvezető. Az új kutatóközpont megépítéséről még 2008-ban döntött a PTE vezetősége, s ehhez 6,5 milliárd forintos uniós támogatást nyert. A három épületből álló komplexumot a tervek szerint 2012. március elsején adják át. A tenderre összesen kilenc ajánlat érkezett, ebből négy volt szabályos, az indoklás szerint a nyertes a legrövidebb idő alatt, a legolcsóbban építi fel a tudományos központot. A beruházás évtizedes hiányt pótol a dél-dunántúli régióban: a központban három területen – biotudomány, környezettudomány, információtechnológia – a legmodernebb természettudományi kutatásokra nyílik lehetőség. Emellett egyetemi oktatási célokat is szolgál majd.

Indul a soproni hulladékprojekt

Sopron, illetve a környező települések alkotta társulás az úgynevezett cséri hulladékprojekthez 4,4 milliárd forintos uniós támogatást nyert. A projekt megvalósítására azért van sürgetően szükség, mert a város és a környéki települések legtöbbjében lejártak a hulladéktelepek működtetéséhez szükséges engedélyek. Sopron és további negyven település 2005-ben társulást hozott létre a szilárd hulladékok kezelésének, válogatásának és lerakásának kezelésére. A közbeszerzési eljárások lebonyolítása után várhatóan augusztusban kezdődik a kivitelezés. A teljes beruházás összköltsége 6,230 milliárd forintra rúg. A válogatóüzem, a lerakók, valamint a hulladékudvarok, szigetek a tervek szerint a jövő évben elkészülnek. Sopronban és 13 településen a már bezárt hulladéktelepek rekultivációjára is pályáznak; ez a projekt a számítások szerint 2,6 milliárd forint ráfordítást igényel.

Hírek – röviden

Az állami egészségügyi intézmények felügyeletére létrehozták az Állami Egészségszervezési Központot, amelynek keretében egységesítik a közbeszerzéseket is. • Kerecsenden az óvoda felújítására kiírt közbeszerzési eljárást a debreceni székhelyű PRO-FA ST Kft. nyerte. A beruházás értéke 160 millió forint. • Száz (plusz-mínusz 20) személykocsit szerez be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Az autók számával azonos nagyságrendben selejteznek, illetve értékesítenek a hatóság összesen több mint 1200 darabból álló flottájából. • Lovasberény: féléves halasztást kért a község, miután a Diósi-árok rekultivációjára irányuló közbeszerzési eljárást eredménytelennek nyilvánította. Indok: érvényes ajánlat volt ugyan, de a pályázók a munkálatok elvégzését csak a megadott határidőn túl teljesítették volna. • Vácon indul a főutca-főtér program második üteme. Teljesen átépítik a közterületeket, és sor kerül a közművek rekonstrukciójára is. A Jávorszky Ödön Kórház korszerűsítésével kapcsolatosan megjelent a nyílt közbeszerzési eljárás felhívása. A nyertes ajánlattevővel július elején kötnének szerződést. • A BKV Zrt. trolibusztenderét a Barnimer Busgesellschaft GmbH nyerte: 15 darab MAN típusú használt trolibuszt szállít a Budapesti Közlekedési Vállalatnak, darabonként 10 millió forintért. A BKV összesen mintegy 100 darab villamos és ugyanennyi trolibusz beszerzését tűzte célul, használt autóbuszok vásárlására kiírt tendere pedig hamarosan lezárul. • Az Európai Unió plusz egy évet adott Debrecennek a 2003-ban indult csatornázási program befejezési határidejére. Kétszer már módosították a határidőt. • A Hévíz és Alsópáhok közötti kerékpárút megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást a Magyar Aszfalt Kft. nyerte. • A vésztői önkormányzat elfogadta a város jelentősebb beruházásait összegező közbeszerzési tervét. • Egy fillér sincs az erdélyi autópálya építésének folytatásához – jelentette be a román szaktárca minisztere. A 415 kilométeres autópálya átadását hét évvel ezelőtt, az induláskor 2012-re tervezték, eddig azonban alig 40 kilométer készült el. A kivitelező amerikai Bechtel céggel pénzügyi egyeztetés folyik, ha a megállapodást felmondja a román kormány, akkor akár évek is eltelhetnek egy új közbeszerzési eljárás lebonyolításával. Addig pedig a már elkészült tereptárgyak is tönkremennek.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Sürgető feladat a közbeszerzés zöldítése

Hazánkban ugyan még mindig nincs elfogadott nemzeti cselekvési terv arra, hogyan tegyük környezetbaráttá a közbeszerzéseket, de számos információs anyag segítheti azokat a megrendelőket, akik zöld útra szeretnének lépni. Jó példák is vannak már – hangsúlyozza cikkében dr. Bakonyi József, a Közbeszerzések Tanácsa mb. főtitkára.
Az Európai Unióban általánosan elfogadott definíció szerint zöld közbeszerzésnek nevezzük az olyan közbeszerzést, amelynek során az ajánlatkérők a beszerzési folyamat minden szakaszában figyelembe veszik a környezetvédelem szempontjait, és az életciklusok során a környezetre a lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével és előnyben részesítésével ösztönzik a környezetbarát technológiák terjedését és a környezetbarát termékek előállítását.
A közbeszerzési eljárások ajánlatkérői nagy befolyással bíró fogyasztók Európa-szerte. A közbeszerzések értéke az EU bruttó hazai termékének mintegy 15-16 százaléka. Ha tehát a lefolytatott közbeszerzési eljárásokban a környezetbarát termékeket és szolgáltatásokat rendelnek meg, az jelentős mértékben hozzájárulhat a fenntartható fejlődéshez. Ez a fejlődés azonban csak akkor valósulhat meg, ha abba a kormányzat minden szintjét bevonják, ha a környezetvédelmi szempontokat a közbeszerzési politikába is integrálják úgy, ahogyan azt az EU megfogalmazta.
Az Európai Unió számos lépést tett mindezek érdekében. A szerző felsorolja a különböző döntéseket, hangsúlyozva, hogy már 2004 januárjában cselekvési tervet fogadtak el a környezetbarát technológiákért, amiben kiemelték a zöld közbeszerzések jelentőségét. Az ugyanebben az évben elfogadott új közösségi irányelvek biztosítják annak jogi lehetőségét, hogy az ajánlatkérők érvényesítsék a környezetvédelmi megfontolásokat a közbeszerzési eljárásokban. A hazai Közbeszerzések Tanácsa már 2006 óta kiemelt feladatának tekinti a „zöldesítést”, ezért „Zöld közbeszerzést” elősegítő dokumentumokat tett közzé. Több munkacsoport bevonásával megjelent a Zöld közbeszerzési eljárás bevezetésével kapcsolatos gazdasági-társadalmi hatáselemzés. Elengedhetetlen, hogy Magyarország is megtegye a szükséges lépéseket, hogy minden ajánlatkérő megismerje a környezetbarát közbeszerzések jelentőségét, és kiaknázza az abban rejlő lehetőségeket.

(Tiszta tér technológia, 2011. április 30.)

Másodszor is közbeszerzési bírság

Furcsa és tanulságos jogorvoslati döntés a következő, amely háromévi jogi vitát zárt le. A történet: A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) Schönherz Zoltán Kollégiumának felújítására és húszévi üzemeltetésére kiírt PPP-tenderét a Hérosz Zrt. és a MINOS 2002 Kft. nyerte, s ők ketten hozták létre a feladat elvégzésére a H-Host-Build nevű projektcéget. Közös ajánlatukban 10 százalék fölötti alvállalkozóként szerepeltették a Medicatus Egészségügyi Szolgáltató Kft.-t, amely az ajánlat üzemeltetési részét dolgozta ki, és a későbbiekben az üzemeltetést is végezte volna. Csakhogy a felújítás befejezése után a nyertes konzorcium pályázatot írt ki az üzemeltetésre, amit a Medicatus kifogásolt, mert álláspontja szerint mint 10 százalék feletti alvállalkozó részese az eredeti szerződésnek, és őt illeti meg a kollégium üzemeltetésének a joga. Ezt nem megfelelő ajánlatnak minősítette a nyertes konzorcium, és az üzemeltetésre pályázatot írt ki, amelyen a HÉROSZ FM-Kft.-t hirdette ki nyertesnek, s vele kötött szerződést. Ezt átvezették az eredeti közbeszerzési szerződésben is, s így ez a cég lépett a Medicatus Kft. helyére. Mindezt az ajánlatkérő egyetem elfogadta.
A pórul járt Medicatus viszont nem, jogorvoslati eljárást kezdeményezett, s a KD neki adott igazat, a konzorcium két tagját és a projektcéget egyetemlegesen 15 millió forintra bírságolta. Az elmarasztaltak a Fővárosi Bírósághoz fordultak, az felülbírálta a KD döntését, és megszüntette a bírságot. A Medicatus nem hagyta magát, és a KD-vel együtt fellebbezett a Fővárosi Ítélőtáblához, amely új eljárásra kötelezte az elsőfokú bíróságot. A megismételt eljárásban a Fővárosi Bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottságot kötelezte új eljárásra. Ez ellen viszont a megbírságoltak kértek felülvizsgálatot a Legfelsőbb Bíróságtól, amely elutasította kérelmüket. Így az ügy három év után visszakerült a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, amely ismét 15 millió forintra bírságolta a három jogsértőt.

(Napi Gazdaság, 2011. május 2.)

Könnyebb iskolaátadás

Gyakorlatilag minden elhárulna az elől, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő önkormányzatok jogi nehézségek nélkül átadják iskoláikat az egyháznak. A törvénymódosítási javaslat elvenné azt a lehetőséget, hogy a közbeszerzési törvény megkerülésére hivatkozva megtámadják az átadást, erre ugyanis az előterjesztők szerint is megvolt mindeddig a lehetőség a jogértelmezési viták miatt. Most azonban a hasonló megegyezéseket szeretnék kivenni a közbeszerzési törvény hatálya alól.
Azok a helyhatóságok, amelyek az elmúlt hetekben-hónapokban átadták más szervezeteknek iskoláikat –döntő többségükben egyházaknak – , szabadon értelmezték a közbeszerzési törvényt, szerintük az intézményfenntartói jog átadása nem tekinthető sem szolgáltatás megrendelésének, sem szolgáltatási koncessziónak. Ez esetben valóban nem kell közbeszerzési eljárást kiírni. Ezzel a véleménnyel értenek egyet a javaslat benyújtói is, azonban szeretnék elkerülni azt, hogy a későbbiekben bárki is megtámadja az iskolaátadások szabályszerűségét.
A javaslat elfogadása azt jelentené, hogy minden akadály elhárulna az elől, hogy az önkormányzatok egyházi kézbe adják iskoláikat. Ez most azért is lehet különösen fontos, mert a legtöbb intézménynél ezekben a hetekben érnek az átadásról szóló tárgyalások az utolsó szakaszba. Márpedig egy tavalyi törvénymódosítás alapján, ha egy önkormányzat átadja iskoláját valamelyik egyháznak, akkor az arra jutó kiegészítő támogatást nem a városi, hanem az állami büdzsé állja. Az önkormányzatok az iskolák átadásával komoly tehertől szabadulnak meg, ám a legtöbb helyen az épületek is átkerülnek az átvevők tulajdonába.

(Világgazdaság, 2011. május 4.)