e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzésünk: ÁLLAMILAG ELISMERT INTENZÍV KÖZBESZERZÉSIREFERENS-KÉPZÉS
Gyakorlatorinetált képzés a július 1-jétől életbe lépő Kbt. szerint aktualizált tematikával - 2011. ősz (heti 2 nap)
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Elkészült a közbeszerzési törvény tervezete

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elkészítette az új közbeszerzési törvény tervezetét; főbb elemei november 15-én lépnének hatályba. Az új jogszabály a meglévő törvény 400 paragrafusa helyett 239 paragrafusból áll. A teljesen új törvény nagy hangsúlyt fektet a korrupció és a visszaélések visszaszorítására, így például megakadályozza, hogy a közszolgáltatók a közbeszerzési kötelezettséget leányvállalataikon keresztül megkerülhessék. A törvénytervezet szövegéből kiderül: bővítik a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazási lehetőségét, ám legalább három ajánlattevőt kell felhívni ajánlattételre, méghozzá „lehetőleg olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek”. A nemzeti eljárásrendben továbbra is fennmaradnak a kkv-knak fenntartott beszerzések, bár a szabállyal kapcsolatban a Transparency International Magyarország és az Alapítvány a Korszerű Közbeszerzésért állásfoglalása szerint ez torzítja a piaci versenyt, uniós források felhasználásánál pedig szabálytalan lehet. Az új törvény korábbi változata a kormány alá rendelte volna a Közbeszerzések Tanácsát, és így a Közbeszerzési Döntőbizottságot is, de a kormány honlapján megjelent változat az Országgyűlés felügyelete alatt hagyja a tanácsot és a döntőbizottságot. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Újabb korrupciós elmarasztalás

A múlt heti hírlevelünkben számoltunk be arról, hogy az Ernst & Young 25 országra kiterjedő felmérése szerint csak Oroszországban nagyobb méretű a korrupció, mint nálunk. A magyarok 75 százalékának véleménye szerint a vesztegetés széleskörűen elterjedt a gazdasági életben. Sajnos, a Transparency International (TI) legújabb besorolása is a legrosszabb kategóriába helyez bennünket. Összesen 37 országot vizsgált a TI, és Magyarországról megállapította: a jogi szabályozás általánosságban megfelelő, azonban a több mint tíz korrupcióellenes intézmény munkájának hatékonyabb összehangolására, és a bejelentők megfelelő védelmére lenne szükség. A jelentés elmarasztalóan említést tesz például a sukorói telekcsereügyletről, az Alstom és a BKV közötti szerződés visszásságairól, hiányosságként említi a Magyar Telekom macedóniai és montenegrói szerződéskötéseit, illetve az INA horvát olajipari cég Mol általi felvásárlásával kapcsolatos vizsgálatok elhúzódását. Az Állami Számvevőszék szakemberei azt várták, hogy a korrupcióellenes szervezet üdvözli az új ÁSZ-törvényt, ehhez képest a TI nem valós, téves jogértelmezésen alapuló megállapításokkal támadja a törvényjavaslatot – áll a jelentést kommentáló ÁSZ-közleményben.

Minimálárat vezetnének be a közbeszerzésekben

A lánctartozások visszaszorítására a megoldás az irreálisan alacsony vállalási árak megszüntetése lehetne. Az erre vonatkozó javaslatot már elkészítette az ÉVOSZ – jelentette be Koji László, a szakszövetség alelnöke. Tájékoztatása szerint az ÉVOSZ kezdeményezi, hogy mindazok, akik közbeszerzéseknél a szakmai szervezetek által meghatározott minimális vállalási ár alatt adnak ki megrendelést, személy szerint is legyenek felelősségre vonhatók. A számítások szerint ma ez a minimális összeg 1930 forint/fő/óra. Az ezzel kapcsolatos törvénytervezet államtitkári egyeztetésen van, hamarosan a kormány elé kerül.
Koji László tájékoztatása szerint a mintegy 400 milliárdos építőipari lánctartozásnak mintegy tíz százaléka az állam lelkén szárad. Körülbelül 37 milliárd forintnyi számla kifizetésével vannak az állami szervezetek legalább hatvannapos késedelemben. Az esetek jó részében ez 100-120 napon túli tartozást jelent, de a vállalkozók a jó kapcsolat megőrzése érdekében nem látják értelmét az állammal pereskedni.

Újra kell értékelni az FKF tenderét

Miután a nyertes cégtől nem kért hiánypótlást a Nagytétényi úti hulladékudvar építési tenderén, a Közbeszerzési Döntőbizottság állásfoglalásának megfelelően újra kell értékelnie az erre kiírt közbeszerzést a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-nek. A társaság az idén februárban tette közzé az ajánlattételi felhívást, amelyre tizenegy ajánlat érkezett. A nyertes Bridge Kft. tette a legolcsóbb ajánlatot, a második helyen a Magyar Aszfalt Kft. végzett. Az utóbbi cég kezdeményezte a jogorvoslati eljárást, mivel véleménye szerint a tendergyőztes referenciája nem volt megfelelő. A kiírás szerint ugyanis az ajánlattevőnek egy legalább 150 millió forintos építési beruházást kellett volna igazolnia, a Bridge viszont a PMG Építőipari Kft.-vel közös munkáját jelölte meg referenciának, amelynek értéke 300 millió forint volt. A KD szerint a referenciák valóságtartalmát ellenőriznie kell az ajánlatkérőnek, és jogot sértett, amikor elfogadta a közösen végzett munkát referenciaként. Viszont megtehette volna, hogy hiánypótlást rendel el, és akkor az ajánlattevő egy kisebb értékű, de egymaga által végzett munkát igazolhatott volna a vitatott helyébe. A KD az eljárást lezáró döntést megsemmisítette, az ajánlatkérőnek hiánypótlást kell kérnie, és miután a jogsértés reparálható, a döntőbizottság nem szabott ki bírságot.

Új pályázat a midibuszokra

A korábbi sikertelen midibusztenderek után újra nekifut a BKV Zrt.-t is felügyelő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a járműbeszerzésnek. A kiírás várhatóan a harmadik negyedévben jelenik meg. A BKV Zrt. két éve próbálkozik a jelenlegi gazdaságtalan járművek cseréjével, ám különböző – részben a közbeszerzéssel kapcsolatos – kifogások miatt mindig meghiúsult. Legutóbb márciusban döntött úgy a cég, hogy nem köt szerződést a pályázat nyertesével, az Orangeways Zrt.-vel. A társaság bizonyította, hogy „verhetetlen” ár/érték arányban – kommentálta az új tender hírét a cég vezérigazgatója, aki hozzátette: természetesen ismét készen állnak az újabb megmérettetésre. A Vértes Volán álláspontja: a kiírási feltételek ismeretében döntenek az indulásról. A korábbi tenderen szintén indult VT-Transman Kft. véleménye: ha elfogadhatók és teljesíthetők a feltételek, indulnak. A BKK tájékoztatója nem tért ki arra, hogy milyen konstrukcióban kívánja a Vár tömegközlekedését szolgáló buszokat beszerezni és üzemeltetni.

Négymilliárdos csatornatender

Történetének legnagyobb beruházásába vág Derecske, miután a második fordulóban is nyert a szennyvízcsatorna megépítését célzó pályázata. Új szennyvíztisztító és mintegy 76 kilométernyi csatornahálózat épülhet uniós támogatással. Így, miután 2763 ingatlan kapcsolódhat a rendszerre, a mostani 15 százalékról 90 százalékra nő a város csatornázottsága. A beruházás összes költsége 3,731 milliárd forint, ebből 3,126 milliárd a támogatás. Az önerőt részben az önkormányzat biztosítja, ingatlannal, illetve a pályázat első fordulójában előkészített kivitelezési tervekkel. A magas belvíz az utóbbi években többször sújtotta a települést. A csatornázás mellett szóló komoly érv a terület vízbázisvédelme is. A tervek szerint a kivitelező kiválasztására hamarosan közbeszerzési eljárás kezdődik, a program várhatóan 2012 tavaszán indul, és 2014 végén fejeződik be.

Győr: közbeszerzési vita

A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata szerint a győri önkormányzat a Dunakapu tér tervezésére kiírt tender során több ponton is megsértette a közbeszerzési törvényt. Emiatt újra kell bírálni az ajánlatokat. Négy ajánlat érkezett határidőre. A városháza a döntést március végén meghozta, de szerződést azóta sem kötött a nyertessel, mert az egyik vesztes, a miskolci Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft. előbb vitarendezést kezdeményezett, majd április közepén a döntőbizottsághoz fordult, nehezményezve, hogy kizárták az eljárásból. Az utóbbi lépést és a végeredményt a város – a vitarendezést lezárva – április 20-án megerősítette. A döntőbizottság május 23-án meghozott határozata szerint ezzel több ponton is törvényt sértett. A KD 26 oldalas dokumentumából kiderül: a tenderen az IN-GA Konzorcium pályázatát találták a legjobbnak, a miskolci kft. ajánlatát pedig a bírálók kirívóan alacsony árnak minősítették, a nem megfelelőnek ítélt referencia mellett. A társaság mindkét megállapítást vitatta. A közbeszerzési vita egyelőre nem késlelteti a beruházás megvalósítását, mert a kivitelezés csak jövőre kezdődne.

A kiíró saját dokumentumát fogadta el referenciának

Furcsa történet, amelynek részleteivel több sajtóorgánum is részletesen foglalkozott. A BKV a 3-as metró vonalának URH-rendszerére kiírt csaknem félmilliárd forint értékű közbeszerzés során egy saját maga által kibocsátott dokumentumot fogadott el referenciaként.
Ráadásul a tenderen induló és az eljárást megtámadó Fercom Kft. szerint még ez az igazolás is helytelen adatokat tartalmazott. A Sagemcom Kft. által referenciaként megjelölt munkát ugyanis alvállalkozóként éppen ők végezték el. A döntést megtámadó érvelésnek azonban semmilyen következménye nem lett, mert a Fercom visszavonta jogorvoslati kérelmét. A Közbeszerzési Döntőbizottság viszont arra hivatkozva utasította el érdemi vizsgálat nélkül az ügy tárgyalását, hogy a Fercom nem csatolta az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást. További furcsaság, hogy bár a 432 millió forintos eljárás ugyan eredménytelen lett, a hivatalos dokumentumokban – így a Közbeszerzési Értesítő internetes felületén is – a Sagemcom volt nyertesként megjelölve. Arra a véleményre pedig, hogy az analóg rádiós rendszer elavult, és jobban megfelel az igényeknek a digitális készenléti hírközlő rendszer, a BKV közleménye reagált, hangsúlyozva: ha újra kiírják a tendert, a társaság ismét áttekinti a műszaki lehetőségeket, és a gazdaságossági-hatékonysági szempontokat figyelembe véve fog dönteni a megfelelő technológia mellett.

Hírek – röviden

Információk szerint a különböző állami szervezetek kezelésében lévő sportcélú ingatlanokat a jövőben egységesen a Beruházási, Műszaki, Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési (BMSK) Zrt. kezelné, illetve működtetné. Ennek köszönhetően a többi között – a közüzemi szolgáltatások közbeszerzési eljárásai révén évi csaknem 200 millió forintot takaríthatnak meg. • A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. nyílt közbeszerzést írt ki tervezési és egyéb fejlesztési tanácsadói feladat ellátására, négymilliárd forint keretösszeg erejéig. Az ajánlatokat június 16-ig lehet beadni, az eredményhirdetés várható időpontja július 29. • Csaknem 800 millió forint támogatást kap a mosonmagyaróvári Karolina Kórház egy újabb korszerűsítésre A beruházás a korábbi rekonstrukciókból kimaradt egységeket érinti, jelentős technikai fejlesztéseket is tartalmaz. A kivitelezőket közbeszerzési eljárásokon választják ki. • Székesfehérvár: a város buszközlekedésének újratervezéséhez új menetrend készítésére közbeszerzést írt ki az önkormányzat. • Újra indul a Vértes Agora projekt – jelentette be a tatabányai polgármester. A beruházás összértéke 1,8 milliárd forint. Az önkormányzatnak új eljárást kell lefolytatnia a kivitelező kiválasztására. • Továbbra is a Fókusz-Pókusz Kft. dokumentálhatja Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos programjait. A fotós céget egyszerű közbeszerzési eljárással választották ki. • Bóly: megtartották az új buszpályaudvar építésének elő-közbeszerzési bejárását a vállalkozók és az önkormányzat illetékesei. Szeretnének készen állni a várt időpontra, amikor a pályázati pénz megérkezik. Az új pályaudvar tervei már elkészültek. • Csanádpalotán 1,29 milliárd forint uniós támogatással szennyvízprogram indul. Hamarosan kiírják a közbeszerzési eljárást a kivitelező kiválasztására. • Négy ajánlattevő közül, nettó 412,3 millió forintos árral a Laki Épületszobrász Zrt. nyerte a Pannonhalmi Főapátság által a bazilika felújítására kiírt közbeszerzést. • A nagyváradi önkormányzat újra kiírja a versenytárgyalást az emeletes parkolóház megépítésére.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Vasútfejlesztés. A vesztesek bundagyanút emlegetnek

Egyeduralkodóvá vált a vasútépítésben a Közgép Zrt. Konzorciumi partnereivel kezdhet munkához a Szajol–Püspökladány vasútvonalon, miután megjelent a kormányhatározat, miszerint a beruházásra fordítható keretösszeget 24,3 milliárd forinttal megemelték. Az év elején kiírt verseny kihirdetett eredménye azonban az érdekeltek szerint bundagyanús. A Swietelskyvel párost alkotó Közgép (Sz-K 2011 Konzorcium néven) a Szajolt Kisújszállással összekötő szakasz korszerűsítését 49,6 milliárd forintért vállalta, majdnem 10,5 milliárd forinttal többért a projekt előzetesen kalkulált mérnökáránál. Vagyis ha a kormány nem rendeli el a Szajol–Püspökladány vasútvonal költségkeretének megemelését 161,7 milliárd forintra, a Közgép konzorciuma labdába sem rúghatott volna. Hasonló a helyzet a Kisújszállást Püspökladánnyal összekötő szakaszon is. Itt a NIF döntése szerint a Közgép vezette K-P 2011 Konzorcium kezdhet a vasútépítésbe. A konzorcium 49,97 milliárd forintot kért munkájáért, 8,5 milliárddal többet a mérnökárnál. Ami azt jelenti, hogy a sajátos kormányzati beavatkozás nélkül ez a csapat sem vehetett volna részt a játékban. A helyzetet érdekesebbé teszi, hogy a közgépes konzorciumok árajánlatai eredetileg mindkét szakaszon csak a harmadik helyre voltak jók, vagyis volt a győztesnél olcsóbb ajánlat is. Azonban, a közepes konzorciumok kivételével minden pályázó ajánlatát érvénytelennek minősítették, és kizárták a versenyből. Ezzel pedig annak is vállalták a kockázatát, hogy az uniós vasútépítési beruházás története a Közbeszerzési Döntőbizottságon, majd a bíróságon folytatódik. Valószínű ugyanis, hogy a kizárt cégek a döntést nem fogadják el vita nélkül. Ha így lesz, a NIF kénytelen lesz bebizonyítani, hogy okkal költött az előzetesen számítottnál majdnem 20 milliárd forinttal többet a Szajol–Püspökladány vonal korszerűsítésére, elsősorban uniós pénzből. Ehhez azonban el kell fogadtatnia azt is, hogy erre a beruházásra csak egyetlen pályázó tudott érvényes ajánlatot adni.

(Népszabadság, 2011. május 21.).

Az ajánlatkérő szabhatja meg az eljárási szabályokat

Elindult az új közbeszerzési törvény tervezetének társadalmi vitája. A tervezetből kiderül, hogy a közbeszerzési eljárásokat két eljárásrendben, az uniós értékhatárt elérő, illetve a nemzeti értékhatárt elérő beszerzésekre meghatározott szabályok szerint kell lebonyolítani. A törvény elfogadásával jelentősen változnának a nemzeti eljárásrendben alkalmazható eljárások szabályai. A nemzeti eljárásrend szerint kell lebonyolítani az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzetit elérő közbeszerzéseket, emellett a szolgáltatási koncesszióra és bizonyos, a törvényben meghatározott szolgáltatások megrendelésére is alkalmazható. Az ajánlatkérő alkalmazhatja – építési beruházás esetén kötelezően – az uniós eljárásfajtát, azokkal a könnyítésekkel, rövidebb határidőkkel, amelyeket a kisebb értékre tekintettel a törvény lehetővé tesz. Árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén azonban az ajánlatkérő maga dönthet az alkalmazott eljárás szabályairól.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy kizárja az eljárásból azt a gazdasági szereplőt, amely a hasonló szerződésben vállalt kötelezettségét az elmúlt három évben nem vagy hibásan teljesítette. Ilyen kizáró ok lehet például a lejárt adótartozás, a jogerős eltiltás, munkaügyi bírság és hamis adatszolgáltatás mellett az alvállalkozói tartozás is. Kizárható az eljárásból az, akinek 2010. szeptember 15-ét követően 10 százalékot meghaladó tartozása van alvállalkozója felé, vagy a fizetési késedelme meghaladja a fizetési határidőt követő 15 napot. Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás – a korábbi speciális, indokolt esetek helyett – akkor is indítható, ha az árubeszerzés, szolgáltatás becsült értéke nem éri el a 25 millió forintot, az építési beruházásnál pedig a 150 millió forintot. A hirdetmény nélküli eljárás indításáról már a Közbeszerzési Döntőbizottságot sem kellene értesíteni. Ajánlattételre legalább három ajánlattevőt kell felkérni. A kis- és középvállalkozások számára fenntartható beszerzések megmaradnak; ezt a szabályt tavaly vezette be a kormány. Így az ajánlatkérő az eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja árubeszerzés és szolgáltatás esetén 100 millió, építési beruházásnál pedig egymilliárd forint nettó árbevételt el nem érő vállalkozások számára.

(Napi Gazdaság, 2011. május 26.)