e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzésünk: ÁLLAMILAG ELISMERT INTENZÍV KÖZBESZERZÉSIREFERENS-KÉPZÉS
Gyakorlatorinetált képzés az új, november 15-től életbe lépő Kbt. szerint aktualizált tematikával - 2011. ősz (heti 2 nap)
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Egyeztetés az új közbeszerzési törvényről

Júniusban beterjeszti a kormány az új közbeszerzési törvényt, amellyel fontos célja, hogy átláthatóbbá és olcsóbbá tegye a közbeszerzést, és helyzetbe hozza a kis- és középvállalkozásokat – jelentette be Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának ülésén. A csomaghoz egyébként június 1-jéig lehetett észrevételeket fűzni. A Transparency International (TI) által a témáról rendezett vitafórumon részt vevők sérelmezték, hogy mindössze egyetlen hét állt a társadalmi vitához rendelkezésre, formális volt az egyeztetés. Azt is kifogásolták, hogy több kulcsfontosságú területtel, például az e-közbeszerzés általánossá tételével nem foglalkozik a tervezet, és ezeket majd a külön jogszabályokból kell kihámozni. A rugalmasság jegyében született változások közül egyesek nem csökkentik, hanem növelik a korrupció veszélyét. Tausz Péter, a TI programvezetője ilyennek nevezte, hogy az úgynevezett "egyedi eljárásrendben" az ajánlatkérő szabadon alakíthatná majd, hogyan folytatja le az eljárást. A TI azért is komoly kockázatot lát ebben, mert idetartozik a meghirdetett közbeszerzések, több mint hetven százaléka. Azt is kifogásolják, hogy már az ajánlatok felbontása előtt kiderülhet, mekkora forrás áll az ajánlatkérő rendelkezésére, így a megismételt eljárásnál előre tudhatják az ajánlattevők, milyen árat jelöljenek meg a nyeréshez. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Javaslatok az építési közbeszerzésekhez

Alapvetéseket hiányol az ÉVOSZ az új közbeszerzési törvényből. Állásfoglalása szerint fontos lenne kinyilvánítani, hogy az építési célú közbeszerzéseknél nem szabad, hogy a legalacsonyabb ár legyen a döntő, hanem az összességében legelőnyösebb ajánlat lehet a releváns értékelési szempont – hívja fel a figyelmet a szövetség a Kbt. szövegtervezetéhez fűzött észrevételeiben. Rámutatnak: a készülő törvénynek ki kellene mondania, hogy a közbeszerzőnek kötelessége költségkalkulációt készíttetnie a beszerzés tárgyát jelentő építési beruházásról (mérnöki ár), s megadott (például 20 százalékos) eltérés esetén az érintett ajánlatokat nem szabad az értékelés során figyelembe venni. Felhívják a figyelmet: ehhez hasonló szabályozás a jelenlegi törvényben szerepel, ám az új tervezet mellőzi ezt. Kiemelten fontosnak tartja az ÉVOSZ a pozitív diszkriminációt, azaz a tisztességesesen adózó, foglalkoztató cégek kapjanak prémiumpontokat. Hangsúlyozzák a szigorúbb törvényi szabályozás fontosságát a közbeszerzési eljárásokban részt vevők intézményi és személyi felelősségének meghatározására, a jogsértések, mulasztások szankcionálására.

Az állam kivásárolja a PPP-projekteket

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az összes PPP-szerződést begyűjtötte a tárcáktól. Átvilágították és értékelték a több mint száz kontraktust, s kiderült, hogy minden kockázatot az állam viselt, miközben a haszon a magánvállalkozóknál csapódik le. Hiányzik a kockázatközösség – tájékoztatott a szakminiszter. A kormány már a Széll Kálmán-terv meghirdetésekor kijelentette, megszüntetik, idő előtt kivásárolják a PPP-szerződéseket, mert azok sok esetben csapdahelyzetet teremtenek. Több mint háromezermilliárd forint terhet jelentene a költségvetésnek, ha minden PPP-szerződést hagyna kifutni a kormány, így azokat idő előtt meg akarják szüntetni, még úgy is, hogy egyes szerződések felmondása perrel végződhet – jelentette be Fellegi Tamás miniszter. Hangsúlyozta: komoly, évente 110-130 milliárd forintos kiadást jelentenek a költségvetésnek a futó PPP-projektek.

Megint kiírták a miskolci villamostendert

Kiírták az újabb, immár negyedik közbeszerzési eljárást a miskolci villamosokra. Július 8-ig várja a járműgyártó cégek ajánlatait a Zöld Nyíl Villamosprojekt igazgatósága. Ha most sikeres lesz a tender, akkor a tervek szerint augusztusban megkötik a szerződést a járművek gyártására és leszállítására. A sikeres közbeszerzés érdekében több ponton is változtattak az ajánlati dokumentáción, egyszerűbb és áttekinthetőbb lett, így kevesebb a hiba lehetősége a pályázók számára – tájékoztat Csontos Ágnes projektmenedzser. A kiírásban most nincs ajánlati biztosíték, mivel a korábbi eljárásokban általában ezt nem tudták megfelelően benyújtani az ajánlattevők. Pénzügyi és gazdasági alkalmasságként a pályázó korábbi árbevételének nagyságát, míg a műszaki-szakmai alkalmasság esetében kizárólag a referenciákat vizsgálják. A bírálati szempontok közül azonban meghatározó lesz az ár, illetve az energiafogyasztás. Új bírálati szempontként került be a tenderbe a gyártói karbantartás utáni üzemeltetési, karbantartási költségekre tett ajánlat.

37 milliárd útfenntartásra

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. az útüzemeltetési és fenntartási munkáira az idén összesen 37 milliárd forintot tervez elkölteni. A tervekben szerepelnek mellékút-felújítások, kis és nagy felületű burkolatjavítások, hídfelújítások és forgalomtechnikai beruházások. A múlt évi 7,5 milliárd forinttal szemben az idén mintegy 9,4 milliárd forintot fordítanak kátyúzásra. Folytatódik a nagy felületű burkolatjavítási program, külső kivitelezők bevonásával. Az ezzel kapcsolatos 2011. évi teljes költség körülbelül 14 milliárd forintra rúg. A rendkívüli időjárás okozta károk helyreállítási munkáinak tervezésére 160 millió forint a költség-előirányzat. Ezek kivitelezése várhatóan még az idén megkezdődik. Az év során 68 közúti híd felújítására is sor kerül, ezek várható költsége 1,8 milliárd forintot tesz ki. A jelentősebb munkálatok elvégzésére közbeszerzési eljárásokon választják ki a külső kivitelezőket.

Békéscsabán a fejlesztések mellett döntöttek

Kétmilliárd forintos fejlesztési célú hitel felvételéről, valamint ugyancsak kétmilliárd forintos kötvény kibocsátásáról döntött a békéscsabai képviselő-testület Utóbbi feladat lebonyolításával az UniCredit Bank Hungary Zrt.-t bízta meg a város, előbbinél közbeszerzési eljárás lebonyolítása után döntenének a nyertes ajánlattevőről. Békéscsaba közgyűlése korábban elfogadta a város 2011–2014. évekre szóló gazdasági programját. Az ebben szereplő fejlesztési feladatok önereje 4,3 milliárd forint. A hivatalos indoklás szerint a város előtt két lehetőség állt: vagy leállítja szinte valamennyi beruházását és felújítását, s a nyertes pályázatok nagy részét is visszamondja, vagy a fejlesztések megvalósításához külső forrást, kötvényt, illetőleg hitelt vonnak be, vállalva az adósságszolgálati terhek növekedését. A közgyűlés az utóbbi mellett döntött, és négymilliárd forint forrás bevonását tervezi. A programban szerepel az Árpád fürdő fejlesztése, új hőközpont építése, iskolai korszerűsítések, kábelhíd építése, a vasútállomás felújítása és parkoló építése.

Zeneakadémia: a döntőbizottságra várnak

A budapesti Liszt Ferenc Művészeti Egyetem rekonstrukciójának összes költsége (uniós és állami támogatás, önrész) 10,6 milliárd forintra rúg. A több ütemben elvégzendő munkálatok várhatóan júliusban kezdődnek: a csúszás oka a kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárás eredménytelenségében keresendő. A második, immár tárgyalásos eljárásra az összes korábbi pályázót meghívták, és közülük csak egy nem élt a lehetőséggel. A kivitelező kiválasztását nehezítette, hogy időközben hússzor változott a közbeszerzési törvény és tizenháromszor az építési beruházásról szóló jogszabály. Hiába hirdették ki nyertesnek az A-L-S Konzorciumot (Arcadom-Laki-Swietelsky), az egyik vesztes jogorvoslatot kért, és ennek legalább harminc nap az átfutási ideje. Ez az idő június közepén lejár, remélik, ezt követően aláírhatják a szerződést a nyertes pályázóval, és júliusban megkezdődhet a tényleges kivitelezés. Batta András, az egyetem rektora 2012 végére várja a műemlék épület rekonstrukciójának befejezését. A kiegészítő épületek munkálataival már korábban elkészülnek.

Pályázat pénzügyi reklámfilmekre

Közbeszerzési pályázatot írt ki a PSZÁF tizenhat darab, a pénzügyi tájékozottságot növelő tematikus rövidfilm elkészítésére. Ezeket a pénzügyi felügyelet a televíziókban, internetes oldalakon és saját honlapján mutatja majd be. Ettől azt várja, hogy több millió tévénéző bővítheti pénzügyi ismereteit, növelheti a pénzügyi kultúrát. A filmek elkészítésének költségeit kizárólag a pénzügyi felügyelet által korábban egyes pénzügyi intézményekre kivetett fogyasztóvédelmi bírságok összegéből fedezik. Az ismeretterjesztő s egyben szórakoztató produkciókat a pályázati kiírás szerint HD minőségű 3D animációs kisfilmekként kell elkészíteni, a kreatív tervezéstől az utómunkákig. Csak olyan cég pályázhat, amely legalább két, rendezetten lezárt üzleti évvel rendelkezik, s referenciaként fel tud mutatni az ajánlattételt megelőző másfél évből legalább öt darab reklámfilmet, tévészpotot.

Hírek – röviden

A Budapesti Közlekedési Zrt. által előzetesen becsült 7,2 milliárd forint helyett 4,2 milliárd forintért vállalta a 4-es metróvonal beruházásához kapcsolódó Baross téri rendezést a nyílt közbeszerzés nyertese, a STRA-MASZ 2011 Konzorcium. A konzorciumnak 80 hét alatt kell elvégeznie a munkát, amelynek része többek között a meglévő aluljárók bontása, majd az új közlekedési utak építése. • A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által a kormánytagok iPadjeinek beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárást a Bravogorup Rendszerház Kft. nyerte. A tenderre három cég adott be pályázatot, győztes a legjobb árajánlatot tevő lett. • Története legnagyobb járműbeszerzésére készül a Pannon Volán Zrt.; két év alatt összesen nyolcvan autóbuszt vásárol. Még ebben az esztendőben megjelenik a közbeszerzési felhívás. • A kormányzat döntött a negyedik generációs mobiladat-átvitel hazai fejlesztéséről, és hamarosan kiírják a 900 megahertzes frekvenciasávra a pályázatot. • Az eredetileg becsült 96,2 millió forint helyett 116,2 millió forintért építi meg a Szob és Zebegény közötti kerékpárutat a közbeszerzés nyertese, a Tiefbau Magyarország Kft. A tenderen ajánlatot tett a Swietelsky Magyarország Kft. és a Colas Út Zrt. is. • Veszprém önkormányzata 1,02 milliárd forint és további 484 millió forint hitel felvételére írt ki közbeszerzési pályázatot. • Aláírták a debreceni Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft. megalapításáról szóló szerződést. A társaság tulajdonosa  51 százalékban a magyar állam. Zökkenőmentes közbeszerzés esetén ez év őszén kezdődhet a kivitelezés, és 2013-ra épülhet meg a 20 ezer nézőt befogadó stadion. A beruházás összköltsége 12 milliárd forint. • Indul a győri kórházprojekt, aláírták a szerződést a bontásra, építésre és költöztetésre kiírt közbeszerzési eljárás győztesével, az eszközbeszerzésekre a nyáron jelenik meg a pályázat. • Bakonycsernye: hatályba lépett a község második nyertes vízrendezési pályázatának támogatási szerződése: folyamatban van a kivitelező kiválasztására vonatkozó közbeszerzési eljárás. • Várhatóan július végéig eredményt hirdetnek Maroslelén a szennyvízprogram megvalósítására kiírt tenderen. • A Semmelweis Terv keretében térségi egységekre épülő egészségszervezési rendszert hoznak létre: arra számítanak, hogy így a csoportos közbeszerzésekkel évente 10-20 milliárd forint takarítható majd meg. • A román kormány tíz prioritást állított fel, köztük a közbeszerzések tisztaságára vonatkozót. Jelenleg több mint negyvenezer befejezetlen beruházás van az országban.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Túl rugalmas az új közbeszerzési törvény?

Átesett a kormány a ló túlsó oldalára, olyan rugalmas lesz az új közbeszerzési törvény, hogy már átláthatatlan – ez az egyik legnagyobb hibája a Transparency International (TI) Magyarország szerint a nemrég kiadott jogszabálytervezetnek. A javaslat véleményezési határideje ma jár le, a korrupcióellenes szervezet pedig vitafórumon mutatta be fenntartásait.
Szükséges volt lazítani a korábbi szabályozás rugalmatlanságán, de az eljárásrend túlzottan is szabadon alakítható lett – mondta el Tausz Péter a TI részéről. Elképzelhető például, hogy szélsőséges esetben az ajánlattevő alkalmasságát sem kell megvizsgálni. A hasonló példák között említette azt, hogy a cégen belüli vagy saját tulajdonú társaságtól történő beszerzés lehetséges leghosszabb időtartamát háromról öt évre emelnék, s hogy már nem lenne kötelező háromévente hatáselemzést végezni ott, ahol meg lehet kerülni a közbeszerzési procedúrát.
Az eljárás legkomolyabb problémái között szól arról is, hogy nem lehetne a pályázaton módosítani, amennyiben ezzel más ajánlattevő nyerhetne.
Több olyan pontja is van a tervezetnek, amelyet a korrupcióellenes szervezet arra hivatkozva kritizál, hogy sértené a szabad versenyt és az üzleti titok védelmét. Ilyen például az a kitétel, amely azzal szorítaná vissza a korrupciót, hogy az ajánlatkérőt arra kötelezi, ismertesse a pályázatok felbontása előtt, neki mennyit érne meg a szerződés. Így ugyanis, ha meg kell ismételni a közbeszerzés kiírását, semmi nem gátolja a pályázókat, hogy ezt az összeget jelöljék meg. A szabad versenyt túlzottan korlátozónak tartják; a TI szerint nem azzal kell jobb helyzetbe hozni a kis- és középvállalkozásokat, hogy az ellenfeleiket kizárják a közbeszerzésekből.
Problémát jelentenek az értékhatár alatti beszerzések is. A vitafórum megszólalói szerint sok cég megtalálja a kiskaput ahhoz, hogy ezekkel kerüljék ki a pályázatok kiírását, s ezen a helyzeten nem javítana az új törvény sem. Pedig nem kis körről van szó: 2010-ben a közbeszerzések 26,4 százaléka értékhatár alatti volt, az új szabályozás szerint pedig mintegy háromnegyedükben teljesen szabadon kialakítható lesz az eljárásrend.

(Világgazdaság, 2011. június 1.)

Minden versenyhatóság él a rajtaütéssel

Minden nemzeti versenyhatóság él a rajtaütéssel. Ilyenkor megvizsgálhatja az adatokat, lefoglalhatja a dokumentumokat, lepecsételheti a helyiségeket és kényszerítő eszközöket, szankciókat alkalmazhat.
Ugyanakkor vannak nemzeti különbségek például a bírói engedélyezésben, az adatszolgáltatás megtagadásakor, és abban, hogy miképpen kell kezelni egy másik jogsértést bizonyító, véletlenül talált adatokat. Ez utóbbival kapcsolatban Kovács András, a Legfelsőbb Bíróság bírája elmondta: előfordul olyan eset, amikor a rajtaütéskor olyan bizonyítékot találnak, amelynek megszerzésére nem terjedt ki a bírói engedély. Kérdés, hogy ez felhasználható-e a további eljárásban.
A másik különbözőség a nemzeti versenyhatóságoknál a nem vállalati helyszíneken való rajtaütés. Általában különbözik a vállalati és nem vállalati helyszínek jogi megítélése, de még kevés a tapasztalat – mondta Dorothe Dalheimer, az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának munkatársa. David McFadden, az ír versenyhatóság jogi tanácsadója elmondta: náluk egy külön rendőrnyomozó áll készenlétben arra, hogy közreműködjön a versenyhatóság kartellügyeiben. Írországban a helyszíni vizsgálatok előzetes értesítés nélkül zajlanak. Így nem rejthetők el bizonyítékok, amelyeket le is lehet foglalni. A helyszíni vizsgálatot a bíróság engedélyezi, ez vonatkozik a nem vállalati, tehát privát helyiségekre is. Az előadó külön kiemelte a kert végében álló fészerek átvizsgálását, mivel a korábbi tapasztalatok szerint ezekben is leltek fontos bizonyítékokat. A rendőrség a helyszínen segíti a hivatal munkatársait. A bírósági engedélyhez kell a jogsértés alapos gyanúja, de a nem gyanúsított személyek helyiségei is átkutathatók.
Dennis Hesseling, a holland versenyhatóság főosztályvezetője felvetette, hogy a lehallgatás miképpen alkalmazható a kartelleljárásokban. Példájában a holland rendőrség lehallgatott egy építési vállalatot, és a felvett anyag közbeszerzési kartell létezésére utalt. A versenyhatóság felhasználta az anyagot, ám ezt az eljárás során a cég megtámadta. A bíróság viszont a hatóság javára döntött. Franciaországban a hangfelvételek nem bírnak bizonyító erővel, a polgári eljárásjog nem ismeri el, a versenyjogi eljárásokban nem is használják – tájékoztatott előadásában Bruno Lasserre, a francia versenyhatóság elnöke. A két eset is arra mutat, hogy a versenyjogi eljárási szabályok mennyire különböznek az egyes uniós országokban.

(Napi Gazdaság, 2011. június 3.)