e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzésünk: ÁLLAMILAG ELISMERT INTENZÍV KÖZBESZERZÉSIREFERENS-KÉPZÉS
Gyakorlatorinetált képzés az új, november 15-től életbe lépő Kbt. szerint aktualizált tematikával - 2011. ősz (heti 2 nap)
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

A BKV nyerte az Alstom-pert

Szabályosan hívta le tavaly december 3-án a BKV Zrt. az Alstom francia céggel októberben felmondott metrókocsi-szerződés több mint 30 milliárd forintos bankgaranciáit – határozott ítéletében a másodfokú bíróság a franciaországi Versailles-ban. E szerint a bíróság megsemmisítette az elsőfokú nanterre-i bíróság tiltását. Így az Alstom két bankjának ki kell fizetnie Budapestnek a felmondott 65 milliárd forintos szerződés előlegként átutalt 50 százalékát, valamint 10 százalékos kötbért. A Budapesti Közlekedési Társaságnak a Bayerische Landesban a bankgarancia összegéből már át is utalt 21 milliárd forintot. Az Alstom közölte: tudomásul veszi a bíróság döntését, de a szerződésbontást továbbra is jogszerűtlennek tartja.
Megfelelő módon és fórumokon folytatják szerződéses jogaik érvényesítését, ugyanakkor továbbra is elkötelezettek aziránt, hogy a Budapestnek gyártott metrókocsikkal kapcsolatos vitás kérdéseket a két fél tárgyalás során megoldja. Tarlós István főpolgármester közölte: ad még egy esélyt a francia cégnek azzal, hogy meghívta elnök-vezérigazgatóját Budapestre. A főpolgármester nyilatkozata szerint a megoldás csak az lehet, ha az Alstom úgy módosítja a járművek műszaki berendezéseit, hogy azok megkapják a magyar hatóságtól a típusengedélyt.

EU-pénzek: gyorsult a kifizetés

A KPMG tíz kelet-közép-európai ország 2007–2010 közötti EU-forrásfelhasználás teljesítményét értékelte, e szerint a 2007–2013 között Magyarország rendelkezésére álló 29,3 milliárd eurós keret 51 százalékos leszerződésével a hetedik, 16 százalékos kifizetési rátával az ötödik helyen végzett 2010 végén. Számszerűleg a középmezőnyben helyezkedünk el. A kormányváltás óta viszont – Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára tájékoztatása szerint – felgyorsultak és megháromszorozódtak a kifizetések. A korábbi havi átlagos 22 milliárd forint kifizetésével szemben 2010 júniusa óta havi átlagban 65 milliárd forint támogatás jutott el a pályázatok nyerteseihez. Júniusig mintegy 3100 fejlesztéshez igényeltek támogatást a pályázók, a kérelmek 73 százalékát kis- és középvállalkozások nyújtották be. Az elmúlt tizenegy hónapban 727 milliárd forintnyi támogatást kaptak kézhez a nyertesek, míg ezt megelőzően negyvenegy hónap alatt összesen 940 milliárd forint volt a kifizetés.

Új tender a belváros főutcájának tervezésére

Újabb nyílt közbeszerzést írt ki a budapesti V. kerületi önkormányzat a Belváros új főutcája kiépítése második ütemének tervezési munkáira. A felhívás szigorította az ajánlattevőkkel szembeni elvárásokat, a beadási határidőt június 22-ére, az eredményhirdetést július 1-jére változtatta. A nyertesnek koncepciótervet, műszaki leírást, építési engedélyezési tervdokumentációt kell készítenie, és beszerezni a jogerős építési és szakhatósági engedélyeket. El kell készítenie a kiviteli tervet, valamint ellátni a művezetést. Ajánlatot az a cég tehet, amelyik az elmúlt három évből fel tud mutatni olyan közlekedéstervezés tárgyú, műemlék környezetben elnyert referenciamunkát, amelynek tervezési értéke legalább 100 millió forint. A belvárosmegújítás második üteme az Erzsébet hídról az Astoriáig ér, kiterjed a Március 15. tér és környéke, valamint a Ferenciek tere és környéke rekonstrukciójára.

M3-as: beton helyett szalagkorlát

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogszerűen utasította az ajánlatkérő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-t arra, hogy az M3-as folytatására kiírt közbeszerzésen a két félpályát ne betonelemek, hanem szalagkorlátok válasszák el egymástól. Így a NIF jogosan ítélte eredménytelennek a közbeszerzést – határozott a Közbeszerzési Döntőbizottság. Előzmények: a tavaly év végén indított közbeszerzésre már megérkeztek az ajánlatok, amikor áprilisban a NIF illetékes helyettes államtitkára arra utasította az ajánlatkérőt, hogy az M0-s autópályától 50 kilométerre távolabb nem építhető az autópályák elválasztására betonsáv, szalagkorlátnak kell elválasztania egymástól a két pályát. A NIF erre hivatkozott, amikor eredménytelennek nyilvánította közbeszerzési eljárást, ez viszont sértette a nyerésre álló A-Híd és Azvi Konzorcium érdekeit. Az ő, 8,4 milliárd forintos ajánlatuk volt ugyanis a legolcsóbb, a többi pályázó árajánlata 10,3 és 12,2 milliárd forint között mozgott. A nyerésre álló pályázó a döntőbizottságnál szerette volna elérni, hogy a NIF Zrt. fejezze be, vagyis értékelje a közbeszerzést. A KD végül arra a következtetésre jutott, hogy a minisztériumi levél elháríthatatlan külső oknak (vis maior) minősül, így a kiíró jogszerűen nyilvánította eredménytelennek a tendert, a 11,9 kilométer hosszú autópálya-szakasz elválasztóit pedig újra kell tervezni, majd építési engedélyt kérni rá.

Nyílt pályázat a békéscsabai Agorára

Eredetileg ez év június végére kellett volna megvalósulnia a békéscsabai Agora Központnak, ehhez képest most írták ki a gyorsított meghívásos közbeszerzési eljárást a kétmilliárd forintba kerülő multifunkcionális közösségi centrum kiviteli terveinek elkészítésére és megépítésére. A projektnek az érvényes szerződés szerint 2012 februárjára kellene elkészülnie, de már folyamatban van a szerződés módosítása, s a felhívásban is 2012. augusztus a befejezési határidő. A beruházás 1,7 milliárd forint uniós támogatást nyert, és már a többedik közbeszerzési körön van túl. Az eddigi eredményeket minden esetben megtámadták. Az új központ kifejezetten kulturális, közművelődési célokat szolgál, hangverseny- és előadótermekkel, kiállítóhelyiséggel. A projekt megvalósításához a támogatáson felül szükséges forrást kötvénykibocsátásból fedezi az önkormányzat.

A Főmterv tervezi a Széll Kálmán teret

Lezárult a Széll Kálmán tér tervezésére kiírt ötletpályázat, a három jelentkező közül a Főmtev Zrt. pályázatát fogadták el, s a társaságot kérik fel a tanulmányterv elkészítésére – tájékoztatott Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes. A hárommilliárd forintra becsült, állami finanszírozású projektben a beépítés mértéke nem haladhatja meg a jelenlegi szintet. Az állami finanszírozással azonban nem nagy léptékű üzleti fejlesztésre kerül sor, hanem a tér közepét, elsősorban a közlekedési kapcsolatokat rendezik. A tanulmányterv készítésénél már a fonódó villamos lehetséges nyomvonalát is figyelembe kell venni. A városvezető tájékoztatása szerint szeptemberben születhet döntés a tanulmánytervről, a jövő év elejére elkészül az engedélyezési terv, s a programot a tervek szerint még 2012-ben meg is valósítják.

Hiteltenderek buszvásárláshoz

Újabb öt Volán-társaság, ezúttal 2,52 milliárd forint hitelfelvételre hirdetett meg közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank közösségi közlekedési hitelprogramjának keretében autóbusz vásárlásához. Legutóbb a Volánbusz ugyanebben a programban 6,6 milliárd forint, öt másik Volán-társaság pedig 4,45 milliárd forint összeg felvételére írt ki tendert. Az MFB 50 milliárd forintos hitelkerete olyan vállalkozásoknak szól, amelyek közszolgáltatási szerződéssel rendelkeznek, s ebből csak autóbuszt lehet vásárolni. A mostani pályázat keretében tízéves futamidővel, türelmi idő nélkül a Kisalföldi Volán, a Bakony Volán, a Balaton Volán, a Somló Volán és a Vasi Volán vesz fel kölcsönt. A nyertes banknak vagy bankoknak a hitelkeretet két évig kell rendelkezésre tartaniuk.
A Volán Egyesülés tájékoztatása szerint a 24 Volán-társaság 6275 autóbuszának átlagos életkora 11,2 év, a járművek 75 százaléka magyar gyártmányú. Tavaly 162 új autóbuszt vásároltak, valamennyi magyar gyártmányú volt.

Hatodszor pályáznak Debrecenben

Három új pályázóval bővült a debreceni 2-es villamos új közbeszerzési eljárására jelentkezők száma, és számuk így hatra növekedett. Július elejére várhatóan eldől, melyikük gyárthatja a 18 új, alacsony padlós járművet. A spanyol CAF, az olasz AnsaldoBreda, valamint a német Stadler mellett a Ganz-Škoda is jelentkezett, és pályázatot nyújtott be az aradi SC Astra Vagone Calatori, valamint a lengyel Solaris. A debreceni polgármesteri hivatal közlése szerint a június 6-án lejárt, immár hatodik pályázat dokumentációját egyébként tíz érdeklődő vásárolta meg, s az említett hat társaság nyújtott be ajánlatot. Ezeket a helyi bírálat előtt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen belül működő Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály, valamint a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. – mint közreműködő szervezet – is véleményezni fogja. Az immár harmadik éve folyó közbeszerzés öt alkalommal eredménytelenül zárult.

Hackerek akadályozták a licitet

Számítógépkalózok akadályoztak meg több céget, köztük a magyarországi Pénzjegynyomda Zrt.-t abban, hogy megtegye ajánlatát a szlovák kulturális minisztérium elektronikus közbeszerzési pályázatán. Ennek ellenére a tárca a tendert érvényesnek minősítette. Az egyik vesztes társaság a pozsonyi legfőbb ügyészhez fordult, hogy érvénytelenítse az eredményt, és rendelje el új pályázat kiírását. A szlovák kormány a korrupció visszaszorítása érdekében áprilisban határozott arról, hogy minden állami cég és intézmény kizárólag elektronikus úton hirdethet közbeszerzési pályázatot. A szóban forgó tendert iskolai kulturális utalványok elkészítésére és terítésére írták ki. A licitálás alatt egy pozsonyi pályázó és a Pénzjegynyomda Zrt. internetes oldala hirtelen befagyott, mert ismeretlen feladótól származó, nagy mennyiségű elektronikus levél árasztotta el a rendszert. Mire újra beindult, az elektronikus licitálás véget ért, s így a hackerek által akadályozott cégek nem tudtak bekapcsolódni az árversenybe. Ennek ellenére a kiíró érvényesnek minősítette az eljárást. A pozsonyi főügyészség még vizsgálja a történteket.

Hírek – röviden

Budapesten, Debrecenben és Baján finanszíroz augusztus 20-i tűzijátékot a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft., az erre fordítható keret bruttó 160 millió forint. A gyorsított tárgyalásos közbeszerzési felhívás szerint a nyertes cég feladata a rendezvények logisztikájának ellátása is. Ajánlattétellel június 14-ig lehet jelentkezni. • Csak azok a cégek végezhetnek építőipari kivitelezői tevékenységet, amelyek regisztráltatták magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál. A regisztrált adatokat az építőipari felügyelet helyszíni vizsgálata során ellenőrzi. • A budapesti fogaskerekű vasút komplett felújítása, illetve a Széll Kálmán térig való meghosszabbítása napirenden van, pályázatot azonban még nem írtak ki rá. • A Fővárosi Önkormányzat kétszer ötmilliárd forint hitelt vesz fel, hogy az összegből tartalékot képezzen; Atkári János főtanácsadó tájékoztatása szerint összesen 55 milliárd forint hitelfelvétel és lehívás szerepel Budapest idei költségvetésében. • A vállalkozások adminisztrációs kötelezettségeinek jelentős csökkentésével 400 milliárd forintot takarítanak meg a cégek – jelentette be Cséfalvay Zoltán államtitkár. Tájékoztatása szerint mérséklődnek a közbeszerzési folyamat költségei is. • Az EU Élelmiszersegély Program keretében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal (MVH) szerződött segélyszervezetek elkezdik az élelmiszerek eljuttatását a rászorulók részére. Az élelmiszereket előállító vállalkozásokat az MVH közbeszerzés útján választotta ki. • Az Iparművészei Múzeum életveszélyesnek minősített tetőszerkezetét a közbeszerzési eljáráson nyertes ICM Kft. munkatársai távolítják el. A múzeum teljes felújítása mintegy 14 milliárd forintba kerülne, egyelőre azonban erről nincs kormánydöntés. • Több mint 300 millió forint uniós támogatást nyert Dunaföldvár önkormányzata partfal-megerősítésre. A munkálatok elvégzésére kiírt közbeszerzési eljárást az Alisca Bau Zrt. nyerte.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Közbeszerzési útkeresés: nyilvánosság felsőfokon

A világon mindenhol vita van arról, hogyan kell a közbeszerzésekről tájékoztatni a sajtót, az állampolgárt, az ellenőrző hatóságot. Van olyan EU-tagállam, ahol minden szerződés legfontosabb adatai nyilvánosak, van olyan önkormányzat, például az Egyedül Államokban, ahol csak engedély és térítés ellenében lehet fénymásolatot kérni egy közbeszerzés eredményeként kötött szerződésről. Az orosz közbeszerzési szerződéseket nem érdemes keresni, a kínai kollégák ugyanakkor nagyon érdeklődnek az Európai Unió tagállamainak korrupcióellenes és nyilvánosságot ösztönző jogi megoldásai iránt. A spektrum tehát igen széles, tökéletes megoldás azonban nem létezik – szögezi le a cikk írója, Tátrai Tünde egyetemi tanár, közbeszerzési szakértő. Minden egyes jogalkotónak szembesülnie kell azzal, hogy a korrupcióellenes küzdelemben fel kell áldoznia olyan célokat, amelyek például a hatékonyságot, a rugalmasságot segítik elő annak érdekében, hogy minél jobban adminisztrált és ellenőrizhető, átlátható legyen a közbeszerzés.
A hazai közbeszerzésben a minél nagyobb nyilvánosság biztosítása tűnt célszerű eszköznek. Ennek eredményeként az ajánlatkérők az összes szerződés és ajánlat elektronikus közzétételére kényszerültek. Az ellenőrzés azonban elmaradt, az össznépi játék eredménye a be nem tartott szabályozás lett. A közbeszerzési piac jelenleg újabb módosításra vár, amelynek során kérdésként vetődik fel, vajon tovább nő-e az elektronikusan közzéteendő adatok köre, vagy a standard adatszolgáltatás mellett a központi adatbázis értelmes fejlesztése lesz a prioritás. A közbeszerzési nyilvánosság nemcsak a szakmát érinti, hanem az állampolgárokat, az érdekvédelmi szervezeteket, ajánlatkérőket, ajánlattevőket egyaránt. Tehát több célcsoport, rendkívül heterogén és strukturálatlan adathalmaz s a nyilvánosság nyomása az, amellyel ma szembesülni kell. A szakma ismert közbeszerzési jogásza, Steven Schooner amerikai professzor fogalmazása szerint a közbeszerzés elsősorban kulturális kérdés. A hazai alakuló szabályozásnak a hazai közállapotokból kell kiindulnia és kultúrát teremtenie. Amennyiben csak újabb adminisztratív kötelezettségeket írunk elő, olyan közbeszerzővé válunk, mint amilyen adófizetők vagyunk.

(Világgazdaság, 2011. június 7.)

A 3000 milliárd nyomában

A kormány hónapok óta vizsgálja azokat a beruházásokat, amelyek az úgynevezett PPP-program keretében valósultak meg. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium becslése szerint az érvényes szerződésekben rejlő állami kötelezettség vállalás nagysága 3000 milliárd forintra tehető. A felülvizsgálat időszerűségéhez és fontosságához kétség sem férhet. A PPP- konstrukció azonban nem eleve ördögtől való, inkább az alkalmazása megy időnként kétségbeejtően rosszul. Ennek illusztrálásaként áttekintjük a Művészetek Palotája projekt történetét, és az azzal kapcsolatos értékelési nehézségeket is.
A PPP-szerződések felülvizsgálata során arra a kérdésre érdemes fókuszálni, hogy az állam vajon túlfizeti-e a magánszereplőket, és ha igen, mennyire; ha nagyon, mit lehet ez ellen tenni. Az is érdekes kérdés: mit kezdjünk a már meglévő szerződésekkel, és még fontosabb, hogyan viszonyuljunk a PPP-szeződésekhez a jövőben.
A Művészetek Palotája történetét a 2007-ben megjelent állami számvevőszéki jelentés alapján próbálja konstruálni a szerző. Az eredeti megállapodás szerint a beruházási összeget a magyar állam bérletidíj-fizetéssel és az üzletrészek megvásárlásával törlesztette volna. Az ingatlanfejlesztés ellenértékeként az államnak 2004-től kezdve 10 éven keresztül fix forintdíjat kellett fizetnie. Az első három évben évi kb. 7 milliárd, az utolsó hét évben évi kb. 3 milliárd forintot. Ha csak egyszerűen összeadjuk a fenti összegeket, körülbelül 44 milliárd forintot kapunk eredményül. Ennek a számnak azonban semmi értelme nincs, hiszen minél hosszabb a futamidő, annál elképesztőbb számokat kapunk, ezek azonban semmi másra nem jók, mint egymás ijesztgetésére. Ha azt szeretnénk tudni, hogy mennyi volt az ingatlanfejlesztés összköltsége, akkor az előirányzott pénzeket diszkontálnunk kell a 2004. év végére, és a jelenértékeket össze kell adnunk. Az Állami Számvevőszék, amikor meg akarta állapítani a MüPa jelenértékét, elbizonytalanodott: jelentésében négyfajta hozammal (10, 8, 5,25 és 0 százalékkal) is elvégezte az értékelést, ennek megfelelően a végeredmény 32–44 milliárd forint közötti sávban szóródott. 2000 és 2004 között lényegében megtörtént az ingatlanfejlesztés, a magánbefektető megvásárolta a telket és az építőanyagokat, kifizette a tervezőket és az építőmunkásokat stb. 2004-től viszont szó sincs ingatlanfejlesztésről, a magánszereplő egyszerűen hitelezi a magyar államot. Ha helyesen végezzük el a számítást, akkor azt kapjuk, hogy az államnak kb. 34,5 milliárd forintjába került az ingatlan 2004. év végi pénzben kifejezve. Hogy ez sok vagy kevés, nehéz megállapítani, csak az gyanítható, hogy megfelelő versenyeztetéssel ezt az árat valószínűleg csökkenteni lehetett volna.
Mi a tanulság? A cikk írója, Berlinger Edina így következtet: az állam képviselői legyenek szívesek, és a jövőben jobban figyeljenek oda, hogy milyen szerződést kötnek, legyen szó privatizációról, közbeszerzésről vagy akár PPP-ről. És hozzáteszi: legyen verseny és transzparencia.

(Magyar Narancs, 2011. június 9.)