e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzésünk: ÁLLAMILAG ELISMERT INTENZÍV KÖZBESZERZÉSIREFERENS-KÉPZÉS
Gyakorlatorinetált képzés az új, november 15-től életbe lépő Kbt. szerint aktualizált tematikával - 2011. ősz (heti 2 nap)
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Kockázatok a közbeszerzési törvényjavaslatban

Az új közbeszerzési törvényjavaslat kockázataira hívta fel a figyelmet a Transparency International Magyarország (TI) a parlamenti képviselőkhöz intézett levelében. A korrupcióellenes nemzetközi szervezet a legnagyobb problémát abban látja, hogy a közösségi értékhatár alatti beszerzéseknél az ajánlatkérők szabadon alakíthatják ki eljárásrendjüket, amelyhez nem kapcsolódik majd megfelelő ellenőrzés. Kockázatosnak tartják azt is, hogy kormányhivatal alá rendelték az elsőfokú jogorvoslati fórumot, a Közbeszerzési Döntőbizottságot. A TI hiányolja az elmaradt egyeztetést is a törvényjavaslat kidolgozása során. Álláspontja szerint az évente mintegy 1500 milliárd forint elköltését szabályozó eljárás az érdekellentétek és a korrupciós kockázatok miatt széles körű egyeztetési folyamat megtartását indokolták volna. A törvényjavaslat érdemi egyeztetése azonban elmaradt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a jogalkotásról és a társadalmi egyeztetésről szóló törvény rendelkezéseinek csak formálisan tett eleget.
(További részletek a lapszemle rovatban.)

Előnyben a közfoglalkoztató cégek

Ha a közmunkák új rendszeréről benyújtott törvényjavaslatot jelenlegi formájában fogadja el a parlament, a jövőben nem kaphatna szociális segélyt az, aki elutasítja a neki felkínált és a törvényben előírt feltételeknek megfelelő közmunkát. Ez az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint több mint 182 ezer embert érinthet, jelenleg ugyanis ennyi munkanélküli kap úgynevezett bérpótló juttatást vagy szociális segélyt. A közmunkáknál egyébként nem az általános minimálbért (jelenleg havonta 78 ezer forint) kellene fizetni, hanem a kormány által rendeletben megszabott, úgynevezett közfoglalkoztatási bért. A jövőben tehát vélhetően előnyösebb lesz a vállalkozások számára a közmunka rendszerén keresztül munkaerőt találni, így ugyanis mérsékelhetik bérköltségeiket. A jövőben a közbeszerzési pályázatok elbírálásánál is figyelembe veszik az adott cég közfoglalkoztatásban való részvételét, bár egyelőre még nem világos, milyen előnyt jelent majd mindez a tendereken. Kormánybejelentés szerint várhatóan július elején kísérleti jelleggel elindul néhány olyan nagyberuházás, amelyeken közmunkások is részt vesznek majd.

Kizárhatják a közbeszerzésből a béremelés elmulasztóit

Kormányrendeletben meghatározott, „elvárt mértékű” béremelés váltaná fel az országos bérajánlást, ha a parlament megszavazza azt az egyéni képviselői indítványt, amelyet Rogán Antal és Pálffy István nyújtott be. Eszerint a 300 ezer forint bruttó bérnél kevesebbet keresőknél az elvárt béremelés elmaradása jogsértésnek minősülne, s ezt a munkaügyi ellenőrzés során vizsgálhatnák is a hatóságok. Igaz, a többi munkaügyi jogsértéssel ellentétben emiatt bírságot nem szabnának ki az érintett vállalkozásokra, ám kizárhatnák őket a közbeszerzési eljárásokból, és állami támogatásban sem részesülhetnének. Szakértők szerint a rendelkezés az építőipart érintené leginkább hátrányosan, a közbeszerzések elérhetetlensége megroppantaná az amúgy is nehéz helyzetben lévő cégeket. A béremelés jogszabályi kikényszerítése bérfeszültséget is okozhat több munkahelyen. A vállalkozók nem tartják szerencsésnek az ilyen irányú lépéseket, ez sérti a szabad béralku-mechanizmust – hangsúlyozta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára.

Az önkormányzatoknál a legnagyobb a korrupciós kockázat

A helyi önkormányzatoknál a legmagasabbak az eredendő – vagyis a jogállásból és feladatkörökből adódó – korrupciós kockázatok – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) úgynevezett integritásjelentése. A felmérésen a cégeknek megküldött kérdések és a tőlük visszaérkezett vélemények alapján sorolták az intézményeket – nullától százig terjedő skálán – a korrupciós veszélyeztetettség szempontjából. Nos, az önkormányzatok 66-tal a legmagasabb pontszámot kapták. Utánuk az államhatalmi szervezetek (45 ponttal), majd a rendvédelmi és területi igazgatási szervek 43-43 ponttal következnek. Az ÁSZ a Magyarországon működő több mint 14 ezer költségvetési szerv közül választott ki több mint négyezret, amelyektől mintegy 1100 kitöltött kérdőív került vissza. Az érintettek 2238 milliárd forint költségvetési kiadást képviselnek. Az adatszolgáltatás önkéntes volt. Az eredményekből kiderül, hogy a válaszadó intézmények közül a kormányzati szervek 39 százalékát az utóbbi három évben jogerősen elmarasztalta közbeszerzési ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a bíróság. Ugyanez az arány a felsőoktatási intézményeknél 37, illetve az egészségügyieknél 21 százalék.

Újabb döntés előtt a metrókocsi-beszerzés

A Fővárosi Közgyűlés július elején rendkívüli közgyűlést tart az Alstom-kocsik ügyében – jelentette be a főpolgármester. Tarlós István és a francia metrókocsigyártó cég vezetőjének múlt heti budapesti tárgyalása után – bennfentesek szerint – várható a megállapodás a kocsik szállításáról a metró 2-es vonalára. Korábban a közgyűlés döntött a szerződés felmondásáról, így most a testületnek kellene visszaállítania az eredeti állapotot. Illetékesek szerint a probléma megoldására két forgatókönyv létezik. Az egyik szerint az Alstom elvégzi a szerelvényeken azokat a változtatásokat, amelyek után megkaphatja a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól az eddig hiányzó típusengedélyt. Az Alstom ígéretet tett: amennyiben jogos a hatóság igénye, átalakítják a szerelvényeket. Ebben az esetben okafogyottá válna a másik megoldási lehetőség, miszerint a járműgyártó derogációt kapna a hatóságtól. A főváros a jelek szerint szorgalmazza a megegyezést, mert egy újabb közbeszerzési pályázat kiírása esetén csak évek múlva juthatna hozzá az új kocsikhoz, márpedig a meglévők csak jelentős felújítással – vagy azzal sem – maradhatnának forgalomban.

Közbeszerzés autó- és kerékpárparkolókra

A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. nyílt közbeszerzést írt ki 11 vasútállomás mellett 187 autó és 535 kerékpár elhelyezésére alkalmas parkolóra, nettó 328 millió forint értékben. A helyszínek között található többek között Szombathely, Bük, Körmend és Szentgotthárd. A parkolók mellett autóbusz-fordulókat, buszöblöket és egy buszvárót is ki kell alakítani. Az a pályázó tehet ajánlatot, aki referenciaként fel tud mutatni az elmúlt öt évből két közlekedéshálózat-fejlesztést, összesen legalább nettó 400 millió forint értékben, 140 autót befogadó parkoló és legalább egy-egy kerékpártároló, autóbuszöböl és buszváró megépítését. Az ajánlattételi határidő augusztus 1. Az eredményhirdetés tervezett időpontja augusztus 29., a szerződéskötésre az eredményhirdetést követő 11. napon kerül sor.

Az Állami Nyomda nyerte a népszámlálási- tendert

A tíz évvel ezelőtti népszámláláshoz hasonlóan 2011-ben is az Állami Nyomda nyerte a népszámlálás kérdőíveinek gyártására és a kapcsolódó logisztikai feladatok ellátására indított közbeszerzést. A pályázatot a Központi Statisztikai Hivatal írta ki a nagy példányszámú termék nyomdai előállítására, csomagolására és szállítására. A statisztikai hivatallal kötött, 2011. november 8-ig szóló két szerződés együttes értéke 215 millió forint. A nettó 161 millió forint értékű első szerződés alapján az Állami Nyomda készíti el, csomagolja és szállítja le a szükséges kérdőíveket, a másik, nettó 54 millió forint értékű szerződés értelmében a társaság leányvállalatával, a gyomai Kner Nyomda Zrt.-vel közösen végzi a kapcsolódó gyártási és logisztikai feladatokat a népszámlálás segédeszközeire és egyéb nyomtatványaira vonatkozóan.

Milliárdok a Posta beszerzéseire

Több milliárd forintot költ a Magyar Posta (MP) Zrt. a közeljövőben különböző beszerzésekre. Megújítja például a társaság a szkennerparkját, és a postások új egyenruhát kapnak. A Posta közbeszerzési eljárás keretében és azon kívül is vásárol, mivel kettős alanyisággal rendelkezik, vagyis a tevékenységtől függően az általános alanyi körben és a különös ajánlatkérői körben is bonyolíthat beszerzéseket. Információk szerint a társaság várhatóan 1,6 milliárd forintot költ a bizonylatfeldolgozó rendszer felújítására, csaknem kétmilliárd forintot pedig a hálózati rendszer szoftvertámogatására. Ezek mellett 450 millió forintot szán nyomtatók vásárlására, nyomtatási kellékanyagokra 237 millió, irodai papírokra 266 millió forintot költenek. A postások ruházatának felújítására 360 millió forint az előirányzat. Hüse Marianna, az MP szóvivője arról tájékoztatott, hogy ezek a beszerzések már részét képezik a felkészülésnek a 2013. évi postai liberalizációra, másrészt pedig jogszabályi előírások miatt szükségesek a vásárlások.

Félmilliárdos tender hatfelé bontva

Tanulságos történet a következő: a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága közbeszerzést írt ki az M85-86-os autóút ásatásainak nyomvonalán található hat régészeti lelőhely gépi, illetve kézi földmunkáira. Az intézmény a munkálatok értékét egyenként 79,9 millió forintra becsülte. Ez azért lényeges, mert 80 millió forinttól nyílt eljárást kellett volna hirdetni, amelyen bármely cég indulhatott volna. Ennél kisebb összeg esetében viszont meghívásos eljárás tartható, amikor a megrendelő dönti el, melyik három vállalkozást kéri fel ajánlattételre. A hat tender közül kettőt az akkor győri, azóta Rábapatonára átjelentkezett Lekri Group Kft., négyet pedig a győri Archeogép Kft. nyert meg. A két cég tulajdonosi köre azonos. A Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatot indított az ügyben. Azt vizsgálta, hogy jogszerűen bontotta-e hat részre a feladatot a múzeumi igazgatóság, s kerülte el ezzel a nyílt közbeszerzést. A napokban meghozott határozatból kiderül: nem. A testület leszögezte azt is, hogy a feladatot már csak amiatt is egybe kellett volna számítani, mert ugyanazon költségvetési évre vonatkozó, ugyanazon az útszakaszon teljesítendő, azonos típusú munkálatokról van szó. KD az általa súlyosnak nevezett jogsértés miatt kétmillió forint bírságot szabott ki.

Hírek – röviden

A Belügyminisztérium az építési hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer megteremtésére tárgyalásos közbeszerzési felhívást tett közzé. A nettó 391 millió forintos fejlesztés eredményeként az ország egész területén elektronikus úton lehet majd benyújtani az engedélyek iránti kérelmet, és a szakhatóság is így intézi az ügyeket. • A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az elmúlt fél évben összesen 21,8 milliárd forint összegű hitel felvételére irányuló közbeszerzés megindítását hagyta jóvá a Volán-társaságok számára. A közlekedésfejlesztési hitelkeret teljes összege 50 milliárd forint, és a programban tizenhárom pénzintézet vesz részt. • A kormányváltás óta eltelt egy esztendőben több mint hatvan nagy értékű uniós pályázat miatt tettek feljelentést a beruházásokat felügyelő állami szervezetek – derül ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közleményéből. A legtöbbször figyelmen kívül hagyták az Unió közbeszerzési szabályait. • Az Új Széchenyi Terv keretében mintegy kétmilliárd forint ráfordítással szennyvízprogramot kíván megvalósítani a Győr környéki Gönyű és Nagyszentjános. A KEOP-pályázat támogatási összege 1,64 milliárd forint, az önerő 328 millió forint. • A múlt évihez képest több mint 400 millió forintot takarítanak meg a Békés megyei önkormányzatok azzal, hogy a földgázt közösen szerzik be. A konzorciumba tömörült ötvenhat település erre vonatkozó közbeszerzési pályázatát a DgF SUEZ Energia Magyarország nyerte meg. • Csaknem 1,1 milliárd forint támogatást kap Békéscsaba az 1,9 milliárd forintos belvárosi rehabilitációjára. Augusztusban hirdetik meg a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásokat. • A program szerint a jövő év szeptemberére kell elkészülnie a Pécsi Tudományegyetem nagyberuházásának, a Science Buildingnek. A kivitelezésre meghirdetett tendert a Grabarics Építőipari Kft. nyerte. A rektor tájékoztatása szerint a következő három évre biztosított az objektum működtetése, ám 2015-ig magánbefektetőket kell bevonni fenntartásához. • Kisláng: tendert készítenek elő a község szennyvízhálózatának és -tisztítójának kiépítésére, a beruházás összköltsége 1,192 milliárd forint.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Jó-e az új közbeszerzési törvény tervezete?

A múlt héten kezdte tárgyalni az Országgyűlés az új közbeszerzési törvény javaslatát, és a terek szerint még a nyári ülésszakon el is fogadhatják azt. A közbeszerzési szakértők egyetértenek abban, hogy a mostani törvény, de legalábbis a jogalkotás javításra szorul. Arról azonban nagyobb a vita, hogy az új indítvány nem vezet-e rendezetlenséghez. A körkérdésre a szakértők válaszoltak.
Dezső Attila ügyvéd:
– Nem az volt eddig a baj, hogy a törvény rossz lett volna. Az értelmezés nyomán kialakult joggyakorlat volt a borzalmas. Például miért kellett kizárni valakit a közbeszerzésből, mert a referenciaigazolásokat nem egy, hanem három kötetbe köttette be? A bírák eddig azt mondhatták, nincs jogszabályuk arra, hogy engedményeket tegyenek. Az új törvény viszont nevesíti, hogy az alapelveket kell figyelembe venni a jogalkalmazásnál. Paradigmaváltás történt: eddig felsoroltak egy csomó pontot, mi minősül törvényellenesnek, most pedig annyit mondanak, hogy nem szabad lopni, és bíznak a bíróságok józan ítéletében.
Gajdos Róbert, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke:
– Az új törvény lényegesen rövidebb és átláthatóbb szabályrendszert alakít ki. A közbeszerzési eljárások résztvevői könnyebben igazodhatnak majd el az egyes rendelkezések között, minek következtében a jogsértések száma is csökkenhet. A tervezet számos ponton engedi, hogy a nem szabályozott kérdésekben a jogalkalmazók a törvény céljaival és alapelveivel összhangban maguk döntsenek. Az új törvény a jelenleginél sokkal hatékonyabban lesz képes támogatni a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzésekben való részvételét és a fenntartható fejlődést.
Tátrai Tünde, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa:
– Túl sok célt fogalmaz meg a tervezet, amelyek egyenként mind akceptálhatók. Ilyen például a körbetartozások csökkentése, az adómorál javítása, a feketemunka elleni küzdelem. De a célrendszer túlburjánzása összevisszasághoz vezet, s így félő, hogy ezek előbb vagy utóbb kioltják egymást. A lényeg persze az, hogy a javaslat megszületett. A mostani törvénynél előbbre mutató ez, nagyon sok csiszolnivalóval. Most pedig várjuk a végrehajtási rendeleteket.
A szakértő viszont attól óvja a jogalkotókat, hogy törvényi szint helyett mindent rendeleti szinten túlszabályozzanak.
Tausz Péter, a Transparency International Magyarország fejlesztési és kommunikációs vezetője:
– Többször szorgalmaztuk, hogy a hatályos szabályozást tegyék rugalmasabbá, az új törvény azonban több szempontból annyira rugalmas lesz, hogy már nem is szabályoz. A legnagyobb probléma az, hogy közbeszerzések kétharmadát nem szabályozzák, minden ajánlatkérő kialakíthatja majd a saját egyedi eljárásrendjét. Nem jók azok a rendelkezések sem, amelyek úgy szolgálnának indokolható gazdaságpolitikai célt, hogy ezzel eközben a versenyt torzítják.
Látszanak olyan elemek is, ahol a kormány nem jogszabályban dönt, hanem gyakorlatilag előírhatja, kiket kell kizárni. A javaslat leginkább pozitív pontja az, hogy szigorítják a közzétételi kötelezettségeket.

(Világgazdaság, 2011. június 24.)