e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzésünk: ÁLLAMILAG ELISMERT INTENZÍV KÖZBESZERZÉSIREFERENS-KÉPZÉS
Gyakorlatorinetált képzés az új, november 15-től életbe lépő Kbt. szerint aktualizált tematikával - 2011. ősz (heti 2 nap)
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Módosítások a közbeszerzési törvényhez

A közbeszerzésen ajánlatot tett fővállalkozó nem engedményezheti, és nem zálogosíthatja el a neki járó ellenértéknek azt a részét, amelyből az alvállalkozóit kell kifizetnie – egyebek mellett ezt a módosítást fogadta el a parlament gazdasági és informatikai bizottsága. A 400 módosító javaslat zöme pontosítás volt, amellyel elírásokat tettek helyre az eredeti törvényjavaslatban. A kiegészítések, illetve valós módosítások közül említésre méltó: az eredeti szövegben szerepelt, hogy az ajánlattételi határidő lejárta után a közös ajánlattevők személyében – ideértve a gazdasági társaság alakítását is – már nem lehet változás. A gazdasági társaság most kikerült a szövegből, így a közös ajánlattevők az ajánlattételi határidő után is alakíthatnak közös társaságot a vállalt munka elévégzésére. Ugyanez vonatkozik a kétfordulós eljárásokra is, ahol az első forduló után is alapítható társaság. Más: a javaslat felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyek elkövetői nem vehetnek részt a közbeszerzési eljárásokban. Ez egészült ki a hűtlen kezeléssel, a hanyag kezeléssel, valamint a költségvetési csalással. Az eredeti szöveg szerint, ha a teljes munka egyes részeire is lehetett ajánlatot tenni, akkor az eredménytelenség csak az eredménytelenségi okkal érintett részre hat ki, a módosítás szerint viszont az ajánlatkérő kinyilváníthatja azt, hogyha akár egy rész is eredménytelen, akkor az egészet annak tekinti. A módosítás kiveszi a törvényszövegből a pénzügyi és gazdasági alkalmasságot, és így csak a műszaki és szakmai alkalmasság dönt a második fordulóba jutásról.

Megsemmisítették a kiegészítő közbeszerzést

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által, Oracle adatbázis-alapú alkalmazás fejlesztésére kiírt, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzést megsemmisítette a Közbeszerzési Döntőbizottság. A történet: A hivatal még 2009-ben sikeresen pályázott az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében az elektronikus tájékoztatási szolgáltatások fejlesztése című projektre. A 2011. május 31-én esedékes teljesítés előtt a hivatal úgy vélte, hogy a saját költségvetése terhére elvégeztet egy kiegészítő fejlesztést is. Erre zártkörű közbeszerzést írt ki, ám a KD elnöke ezt nem fogadta el, és eljárást kezdeményezett. A közbeszerzési törvény szerint ugyanis hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás csak akkor indítható, ha a beszerzés rendkívül sürgős, ezt az ajánlatkérő nem láthatta előre, és a nyilvános eljárás határidői nem lennének betarthatók, illetve a sürgősség nem az ajánlatkérő mulasztásából ered. Mind a négy feltételnek együtt kell lennie a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzés lefolytatásakor. A döntőbizottság megállapította: a kért fejlesztés az eredeti projektben nem szerepelt, azt a hivatal önként vállalta magára. A rendkívüli sürgősség tehát nem indokolható. A jogsértés viszont egy nyilvános eljárással orvosolható.

KEF: lefújt és megnyert tenderek

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) lefújta a mobiltávközlési szolgáltatások beszerzésére áprilisban kiírt közbeszerzési eljárását, arra hivatkozva, hogy több ajánlattevővel tervezett keretmegállapodást kötni, de az eljárásra csak két ajánlat érkezett. A Vodafone Magyarország Zrt. és a Magyar Telekom Nyrt. pályázott. A kiírás szerint június közepétől másfél évre nettó 1,8–2,25 milliárd forint keretösszegben írt volna alá szerződést a főigazgatóság három ajánlattevővel. A központosított közbeszerzési rendszerhez tartozó szervezetek azonban nem maradnak szolgáltató nélkül. Meghosszabbították ugyanis a korábban kötött, nettó hatmilliárd forintos keretmegállapodás hatályát 2012 májusáig a három mobilszolgáltatóval.
A KEF mobiltelefonok szállítására kiírt, nettó 175 millió forint keretösszegű közbeszerzési eljárását egyedüli ajánlattevőként a RightPhone Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyerte. A nyertes egy évig szállíthat alsó, közepes és felső kategóriás készülékeket a költségvetési szerveknek.

Nagy beszerzéseket tervez a konszolidált MÁV

A tervek szerint július 31-ig megtörténik a MÁV Zrt. adósságkonszolidációja, azaz az állam átvállalja a vasúttársaság mintegy 300 milliárd forintos adósságállományát. A magánnyugdíjpénztárakból befolyó megtakarítások egy részét használja fel a kormány a MÁV és a BKV adósságának rendezésére. Ezzel megnyílik az út a MÁV előtt az eddiginél jelentősebb fejlesztésekre. Az elképzelések szerint a nagy forgalmú főútvonalakon korszerűsítenék a biztosító- és irányítóberendezéseket, a Balaton déli partján központi forgalomirányító rendszert alakítanak ki, és korszerűsítik a járműparkot. Ez uróbbit nagyrészt uniós forrásokból valósítanák meg, és az önrészhez használnák fel saját forrásaikat. A MÁV stratégiájában – a többi között – hetven elővárosi és tíz InterCity motorvonat beszerzése is szerepel.
A MÁV stratégiai szolgáltatót keres nemzetközi járatának továbbításához a Salzburg és München közötti útvonalon, tárgyalásos közbeszerzési eljáráson. Ezenkívül kapcsolódó technológiai és értékesítési szolgáltatás nyújtására kötne szerződést a nyertessel.

Aláírták a szegedi Agora építési szerződését

Kétmilliárd forintos költséggel új tudományos és közművelődési központ épül Szegeden. Az Agora kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárás nyertese, a helyi székhelyű KÉSZ Építő Zrt. vezérigazgatója, Szabados László és Szeged polgármestere, Botka László aláírták az építésről szóló szerződést. A költségeket az 1,65 milliárd forintos uniós támogatás, illetve a 365 millió forintos önerő fedezi. A természettudományos és informatikai kutatásokat bemutató és népszerűsítő új közművelődési intézménynek 440 nap alatt, 2012 szeptemberére kell elkészülnie. Korszerűségére jellemző: környezetbarát energetikai megoldásokat alkalmaznak, hűtését és fűtését hőszivattyúk és napkollektorok biztosítják, a felhasznált villamos energia egy részét is napkollektorok termelik majd. Az Agora négyszintes lesz, itt kap helyet a Százszorszép Gyermekház, az informatikatörténeti gyűjtemény, a biológiai központ látványlaboratóriuma is.

Pannonhalma: megsemmisítették a döntést

A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette a pannonhalmi főmonostori bazilika belső rekonstrukciójára kiírt tenderlezáró döntést. A több mint 400 millió forintos megbízás néhány százezer forinton csúszott el. Indok: az orgona letakarását nem a kívánt áron adta meg a nyertes cég. Történet: a négy ajánlattevő közül ketten maradtak versenyben, és a tendert a Laki Épületszobrász Zrt. nyerte meg 412,3 millió forintos ajánlatával. A második helyezett Reneszánsz Kőfaragó Zrt. 464,9 millió forintos árajánlatot tett. Ez utóbbi cég az eredmény kihirdetése után jogorvoslatot kezdeményezett; több kifogásából egyet fogadott el a Közbeszerzési Döntőbizottság. Megállapította ugyan, hogy a nyertes cég ajánlata nem kirívóan alacsony, ugyanakkor kifogásolta, hogy az orgona pormentes letakarását és karbantartását – erre az ajánlatkérő 1,5 millió forint beállítását kérte a pályázóktól – csak 859,5 ezer forintban állapította meg. A Laki Zrt. védekezését, miszerint a másfél millió forintból fennmaradó összeget a felvonulási költségek közé helyezte, a Közbeszerzési Döntőbizottság nem fogadta el.

Kartellező malmokat bírságoltak

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) három malomipari céget kartellezés miatt összesen 50 millió forintra bírságolt. A GVH megállapítása szerint több közbeszerzésen a háttérben felosztották egymás között a megbízást. A történet évekkel ezelőtt kezdődött: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal még 2006-ban írt ki három fordulóban közbeszerzési eljárást a Magyarország területén található intervenciós raktárakból származó gabona élelmiszersegélyként történő feldolgozására. A versenyhivatal azt vizsgálta, hogy a gabonafeldolgozó vállalkozások előzetesen megállapodtak-e az árakról és a várható nyertesek személyéről. A helyszíni szemléken lefoglalt együttműködési megállapodásból kiderült, hogy az ajánlattételi határidő lejárta előtt megállapodásban rögzítették: bármely fél nyer, a másik féllel a munka 50 százalékának elvégzésére alvállalkozói szerződést köt. A versenyhivatal a jogsértésért a H&T Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t, valamint a vele egy cégcsoportba tartozó Szécsény-Mill Kft.-t összesen 20 millió, a SIKÉR Malomipari Feldolgozó és Kereskedelmi Zrt.-t pedig 30 millió forintra bírságolta.

Okafogyottá vált a bérkommandó?

Ha valóban biztosítják a jövő évi adóváltozások a nettó bérek szinten tartását, akkor okafogyottá vált Rogán Antal javaslata – közölte Dávid Ferenc a VOSZ főtitkára, reagálva Varga Mihály államtitkár nyilatkozatára. Ő ugyanis arról beszélt, hogy pusztán az adóváltozások miatt senkinek a jövedelme nem csökkenhet, illetve alapvető elvnek tekintik, hogy 2012-ben is csak olyan adómódosítások történhetnek, amelyek miatt nem csökken a nettó bér. Ez esetben nem érthető, mi a kormány szándéka a Rogán-féle törvényjavaslattal, amely szerint a kabinet rendeletben kívánja rögzíteni 300 ezer forintig a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelés elvárható mértékét. Az ezt végre nem hajtó munkaadókat különböző szankciókkal sújtanák. Pénzbüntetést nem kell ugyan fizetniük, de két évre kizárják őket a közbeszerzésekből, ez idő alatt állami támogatásban sem részesülhetnek, és nevük felkerül a munkaügyi hatóság honlapjára. Nincsenek összhangban az államtitkár és a képviselői indítványban foglaltak – vonja le a témáról írt cikkében a következtetést a Népszabadság (2011. június 28.). Amennyiben Varga Mihálynak lesz igaza, akkor a javaslatot vagy vissza kell vonnia Rogánnak, vagy módosítást kell hozzá benyújtania, mert ha jelenlegi formájában fogadják el, akkor a munkaadóknak nem kell tenniük semmit, a bérek tartása közreműködésük nélkül is megvalósul.

Hírek – röviden

Csaknem egymilliárd forintot irányzott elő a Fővárosi Közgyűlés az óbudai gázgyár víz- és kátránytornyának felújítására. A munkálatokra közbeszerzési eljárást írnak ki. • A debreceni 2-es villamos járműbeszerzésére hatodszor kiírt tenderen hat cég nyújtott be ajánlatot. A győztes cégnek 18 klimatizált, alacsony padlós villamost kell gyártania. A projekt teljes költsége 17,6 milliárd forint. • Próbavásárlásokkal tesztel a MÁV; több mint 3000 alkalommal ellenőrzik véletlenszerűen a vasúttársaság szolgáltatásait. A feladat elvégzésére lefolytatott meghívásos közbeszerzésen a Quali-Track Kft. nyert. • Veszprém város önkormányzata 1,02 milliárd és további 484 millió forint hitel felvételére írt ki közbeszerzési pályázatot. • A győri közgyűlés elvi döntést hozott a Dunakapu téren létesülő mélygarázs építéséről. A tervezésre kiírt közbeszerzési eljárás nyertesével, a budapesti IN-GA Konzorciummal aláírták a szerződést. • Sikeres uniós pályázatnak köszönhetően megépülhet Dénesmajor és a romániai Nagyzerénd közötti út, ezzel megszűnik az érintett települések zsákutca jellege. Eredményes közbeszerzési eljárás esetén, akár már augusztusban megindulhatnak a kivitelezési munkálatok. • Folyamatban van a közbeszerzési eljárás előkészítése a Tengelic és Szedres közötti út megépítésére. A költségeket 850-900 millió forintra becsülik. • Elindulhat a Kánya-patak rekonstrukciója. A kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárást a Pharos 95 Kft. nyerte. A beruházás összes költsége 536 millió forintra rúg. • A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. székháza, valamint „saját és kezelt vagyonába tartozó ingatlanok” védelmére kiírt közbeszerzési eljárást – öt pályázó közül – a Civil Biztonsági Szolgálat nyerte. • Hamarosan közbeszerzési eljárás indul Ostoroson a művelődési ház felújítására. • Érvénytelenítették a pécsi közétkeztetés megszervezésére meghirdetett közbeszerzési eljárást. Az új pályázatot szigorúbb feltételekkel írják majd ki. Addig várhatóan az eddigi partnerekkel hosszabbítanak szerződést. • Balassagyarmat: elindult a bölcsőde felújításának második szakaszára vonatkozó közbeszerzési eljárás.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Kötelező versenyképesség-rontás

Nagy visszhangot váltott ki a kormány indítványa, miszerint gyakorlatilag kötelező béremelést írna elő a magánszektornak. Az ötletet élesen ellenzik a munkaadók, akiket szinte egy csapásra megfosztottak a béralku terén a beleszólási joguktól. A probléma arra vezethető vissza, hogy a magyar adórendszer az évek során egyre aránytalanabbá vált, az átlagkereset körül olyan magas marginális adókulcs alakult ki, amely a béremelés ellen ösztönzött. Ez azt jelenti, hogy 100 forintnyi bruttó béremelés eredményeként a nettó kereset alig valamivel 30 százalék felett növekedett, vagyis ilyenformán igen költséges a munkaerő ösztönzése.
A 2000-es években az adókulcsokhoz tartozó sávok ugyanis nem emelkedtek együtt a fizetésekkel, nem csoda, hogy a béren kívüli juttatások így elburjánoztak, mivel azokat adómentesen lehetett adni. Kialakult az a helyzet, miszerint a minimálbér környékén keresők alig fizettek adót, míg a nem sokkal magasabb átlagbér már a felső kulcs szerint adózott. Az adórendszer átalakítása ezért szükségszerűen abba az irányba mutatott, hogy az adókülönbségek csökkenjenek, vagyis a magasabb keresetűek járjanak jobban – amit az egykulcsos adó eredményezett. Ezt a konfliktust azonban a kormány nem akarta felvállalni, ezért útjára indította a bérkommandó néven elhíresült kezdeményezést, ami jövőre kötelező béremelésben intézményesülhet.
Több jel is arra utal, hogy már viszonylag rövid távon sem tud lényeges mértékben elszakadni a bérezés a gazdasági teljesítménytől. 2000 óta nálunk az átlagos nettó bérnövekedési ütem alig 6 százalék feletti, miközben például a cseheknél és a szlovákoknál a tízet közelítette. Forintban kifejezve itthon is két számjegyű béremelkedés volt a legtöbb évben, de ezt a gazdaság nem tudta kitermelni, ezért a fizetés jó része elinflálódott. A mostani esetben is inkább a kötelező béremelés ellen szólnak az érvek. Minden ilyen esetben óhatatlanul nehezebb helyzetbe kerülnek egyes vállalkozások, és a szociális feszültség látszólagos megoldása helyett hosszabb távon a pénz romlása lesz magasabb. Az elmúlt években régiós összehasonlításban ismét aránylag olcsó lett a magyar munkaerő, bár már nem csak a lengyelekkel és a szlovákokkal, de a román és bizonyos mértékig a bolgár munkaerővel is versenyben vagyunk e téren.

(Világgazdaság, 2011. június 27.)

Az EVOSZ legfontosabb javaslatai kimaradtak

Nagyot lépett az egyszerűsítés felé az új közbeszerzési törvény, rövidebbé, egyszerűbbé, átláthatóbbá vált, a korábbinál kevesebb bürokratikus elemet tartalmaz – sorolta az új szabályozás pozitív elemeit Wéber László, a Magyar Építő Zrt. vállalkozási és marketingigazgatója, de hozzátette: az ÉVOSZ által megfogalmazott javaslatok zömét a jogalkotó nem jelenítette meg a paragrafusokban. Egyetlen reményt jelent az az utalás, amely szerint az építési beruházásokra külön kormányrendelet készül.
A lánctartozás egyik gerjesztője az irreálisan alacsony vállalási ár, ezért a szakma hosszú ideje hangoztatja, hogy ezeknél a beruházásoknál a közbeszerzéseken ne a legalacsonyabb ár legyen az értékelés legfontosabb eleme, ám az új jogszabály értékelési szempontjai között továbbra is megmaradt a legalacsonyabb ár, bár kétségtelenül megjelent az összességében legelőnyösebb ajánlat is.
A jelenlegi, még hatályos törvényben az ajánlatok átlagárától 15 százalékban eltérő ajánlat tartalmát vizsgálni kell, ez a megkötés az új verzióból teljesen kimaradt – fűzi hozzá Wéber László. Tovább rontja a lánctartozással sújtott szektor helyzetét, hogy eddig nemfizetés esetén a kivitelező beszedési megbízást nyújthatott be a megbízó bankjához, az új Kbt.-ben ez a passzus nem szerepel. Bekerült ugyanakkor, hogy 500 ezer forint fölött a megrendelőnek direkt kell kifizetnie az alvállalkozókat, azonban Wéber szerint ez nem helyettesíti a korábbi lehetőséget. Nagyon hiányzik az új törvényből a létesítménymérnök árának kötelező kalkulációja, és nyoma sincs a rezsióradíj kötelező előírásának. A szövetség fontosnak tartotta volna, ha a tisztességesen adózó vállalkozások pozitív diszkriminációként pluszpontokat kaptak volna a közbeszerzéseken, a jogalkotó azonban ezt is kihagyta az új verzióból.

(Napi Gazdaság, 2011. június 28.).