e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzésünk: ÁLLAMILAG ELISMERT INTENZÍV KÖZBESZERZÉSIREFERENS-KÉPZÉS
Gyakorlatorinetált képzés az új, november 15-től életbe lépő Kbt. szerint aktualizált tematikával - 2011. ősz (heti 2 nap)
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Új közbeszerzési törvény januártól

Az Országgyűlés elfogadta az új, a jelenleginél rövidebb, a résszabályokat mellőző, 2012. január elsejétől hatályba lépő közbeszerzési törvényt. A törvény kimondja: a közbeszerzés értékének vagy az uniós, vagy pedig a nemzeti értékhatárt kell elérnie, ezalatt nem kötelező ajánlati felhívás közzététele. Az előbbit az Európai Bizottság teszi közzé, míg a nemzeti értékhatárt a mindenkori költségvetési törvény tartalmazza. Nem lehet ajánlattevő az, aki 2010. szeptember 15. után kötött szerződés alapján az alvállalkozójának a szerződött díj több mint 10 százalékával tartozik, vagy a fizetési késedelme meghaladja a 15 napot. Kizárt az ajánlattevők sorában az, aki a korábbi közbeszerzésen hamis adatot szolgáltatott. A Közbeszerzések Tanácsának neve Közbeszerzési Hatóságra változik, és azt az Országgyűlés felügyelete alá rendelik. A jogorvoslati beadványokat továbbra is a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) bírálja el, határozatai ellen a bíróságnál lehet jogorvoslattal élni. A törvény bírálói leginkább azt kifogásolják, hogy a parlament most csak egy kerettörvényt fogadott el, és számos kérdést későbbi kormányrendeletekkel szabályoznak majd. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Nem ütemezik át az idei eljárásokat

A 2011-re tervezett közbeszerzéseket még a jelenleg hatályos szabályozás alapján kell lebonyolítani – tájékoztatott a nemzeti fejlesztési tárca, valamint az Állami Autópálya Kezelő Zrt., illetve a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a Napi Gazdaság kérdéseire válaszolva. A jövő év elejétől hatályba lépő változások miatt tehát nem halasztanak el közbeszerzéseket. Arra a kérdésre pedig, hogy az új eljárásrend mennyivel lesz rugalmasabb, rövidebb a cégek számára, a minisztérium azt válaszolta: az új közbeszerzési törvény nem tartalmaz speciálisan az építési beruházásokra, így az autópálya-tenderek könnyítésére vonatkozó szabályokat. Természetesen minden, az eljárásokat általában egyszerűsítő szabály vonatkozik az autópálya-beruházásokra is. Ezek között említhető az eredményhirdetés és a teljesítésről szóló tájékoztató elhagyása, az alvállalkozók igazolási kötelezettségének megszűnése vagy az a gyorsabb szerződéskötést lehetővé tevő rendelkezés, amely szerint az eddig kötelező moratóriumi időszakot csak akkor kell kivárni, ha az valóban indokolt. A fejlesztési tárca azt is hangsúlyozta, hogy az új közbeszerzési törvény több eleme az eddigieknél hatékonyabban segíti a kis- és középvállalkozások közbeszerzéseken való részvételét.

Bérkompenzáció nélkül nem pályázhatnak

Az Országgyűlés megszavazta az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelkedését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ennek értelmében januártól a kormány rendeletben szabja majd meg, mekkora lehet a bruttó 300 ezer forint alatt keresők bérkiegészítése, ami azt biztosítja majd, hogy az előző évi nettó keresetük értékét megőrizzék. A munkaadóknak – ha meg akarják előzni a komolyabb jogkövetkezményeket – a következő két évben ki kell egészíteniük az alacsonyabb keresetű dolgozóik jövedelmét. Lehetőség lesz arra, hogy az elvárt béremelés összegének egy részét béren kívüli juttatásból fedezzék a munkaadók. Az viszont még nem tisztázott, hogy a kompenzáció mekkora része lehet a cafeteriaelem. A munkaügyi ellenőrzés a jövőben az elvárt béremelés teljesítésére is kiterjed majd. Bírságot nem szabnak ki az elmaradásért, de az érintett munkaadó – a rendezetlen munkaügyi kapcsolatokhoz hasonló jogkövetkezményként – két évre kizárható lesz a közbeszerzési eljárásokból, az állami támogatásokból, illetve az elkülönített állami pénzalapok támogatásaiból is. A jogszabály 2014 januárjában hatályát veszti.

Előny a kis- és középvállalkozásoknak

A kis- és középvállalkozások számára fenntartható beszerzéseket már a tavaly szeptemberi törvénymódosítással lehetővé tette a kormány, ezt a szabályt most átemelték az új közbeszerzési törvénybe is. E szerint az ajánlatkérő az eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az árubeszerzés és szolgáltatás esetén a 100 millió, építési beruházásoknál pedig az egymilliárd forint nettó árbevételt el nem érő vállalkozások számára. A kormány meghatározhatja az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek és állami tulajdonú szervezetek számára e szabály kötelező alkalmazását. A kkv-k előnyben részesítését segíti az az új szabály is, amely hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását teszi lehetővé, ha az árubeszerzés és szolgáltatás becsült értéke nem éri el a 25 millió, az építési beruházásé pedig a 150 millió forintot. Ilyen eljárás indításáról – a korábbi szabálytól eltérően – a Közbeszerzési Döntőbizottságot sem kellene értesíteni. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Metrókocsik: megállapodás vagy új közbeszerzés

Ellenszavazat nélkül fogadta el a Fővárosi Közgyűlés az Alstom és a BKV között a 2-es és a 4-es metróra szállítandó szerelvények gyártásáról szóló szerződés módosítását. Ha a dokumentumot a szerelvényeket gyártó francia cég is aláírja, akkor törlik a szerződés legaggályosabb passzusát, és nem minősül vis maiornak a típusengedély megszerzésének elmulasztása. A főváros eláll az egyezségtől, és haladéktalanul hozzálát egy új közbeszerzési eljárás feltételeinek előkészítéséhez, ha az Alstom július 26-ig mégsem írná alá a megállapodást – nyilatkozott Tarlós István főpolgármester. Az új szerződéstervezet több ponton jelentősen változott a korábbi szerződéshez képest. Például: az Alstom által vállalt kötbér maximuma, illetve az összes kárfelelősség mértéke egyaránt 20-ról 30 százalékra emelkedik. A korábbi 50 százalék helyett 20 százalékra csökken viszont az előleg mértéke. A francia cég kötelezettséget vállal, hogy a hatálybalépéstől számított 300 napon belül megszerzi a 2-es vonalra szánt szerelvények típusengedélyét, és az első szerelvényeket 330 napon belül leszállítja. A 4-es metró szerelvényeire 548 napon belül kell megszereznie a típusengedélyt, és 750 napon belül kell az első szerelvényt szállítania.

Lefújták az autótendereket

Eredménytelenül zárult a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF, korábbi nevén Központi Szolgáltatási Főigazgatóság) gépjárművek szállítására kiírt két közbeszerzési eljárása, amelyek keretösszege hétmilliárd forint volt. A KEF indoklása szerint a szerződések megkötésére, illetve teljesítésére az eljárás során képtelenné vált, ezért eredménytelennek nyilvánította a közbeszerzéseket.
Az első, márciusban meghirdetett, nettó hárommilliárd forint keretösszegű tenderen alsó és alsó középkategóriákba sorolt új járműveket – variálható utasterű személyautókat, terepjárókat, kisáruszállítókat és kisteherautókat – szereztek volna be a kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt. Az áprilisban kiírt második eljáráson négymilliárd forintos kerettel alsó, alsó közép- és középkategóriás, valamint hibrid középkategóriás, kombi és négyajtós szedán autók szállítására kötöttek volna keretmegállapodást a nyertes cégekkel. Mindkét szerződés másfél évre szólt volna.

Médiatervezőt keres a Magyar Posta

Médiatervezésre és -vásárlásra írt ki közbeszerzési eljárást a Magyar Posta (MP) Zrt., egy évre nettó 759,5 millió forint keretösszeggel. A feladat része a grafikai tervezés és nyomtatás is. A hirdetéseket, illetve kampányokat a nyomtatott, elektronikus és online médiában, valamint a kültéri hirdetési felületeken kell megjelentetni, Magyarországon kívül esetlegesen az Európai Unió tagországaiban, valamint Oroszországban, Ukrajnában és Horvátországban. A Posta tavaly, szintén egyéves médiavásárlási munkára bonyolított le közbeszerzést, 400 millió forintos keretösszeggel. Az új kiíráson az a pályázó indulhat, amely – alvállalkozóival együtt – 2008–2010-ben összesen legalább nettó 759 millió forintos, és legalább az egyik évben 370 millió forintot meghaladó árbevételt ért el. A pályázóknak emellett meghatározott kampányreferenciákkal, nyomtatási munkákkal, szakemberekkel és médiatervezési szoftverekkel kell rendelkezniük. Az eljárásra augusztus 4-ig lehet jelentkezni, a Posta szeptemberben választja ki az általa legalkalmasabbaknak ítélteket, s velük kezd tárgyalást a szerződés teljesítéséről.

Az adóhivatal „testre szabta” a tendert

A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által személygépkocsik beszerzésére kiírt tendert, és egymillió forintra bírságolta az adóhatóságot. A NAV 100 személyautóra írt ki közbeszerzést; ebből 20 középkategóriás, 70 felső középkategóriás, további 10 pedig jobb felszereltségű középkategóriás volt. Az ajánlati dokumentációt 18 cég vásárolta meg, végül azonban csak egy, a Schiller Autóház Kft. adott be ajánlatot, és meg is nyerte a pályázatot. Mindhárom kategóriában Opelt ajánlott. A tendert a Porsche Hungária és a Renault Hungária is megtámadta, azzal az indokkal, hogy a felhívás determinált volt, így a legtöbb ajánlattevő kiesett a versenyből. A döntőbizottság a kifogásokat elfogadta, és indoklásában hangsúlyozta: a verseny nem korlátozható a műszaki tartalom túlzott meghatározásával. Ebben az esetben az felülírja az ajánlati árat. A KD ritkán szab ki bírságot, ha a jogsértés – egy új eljárással – reparálható, a 320 millió forintos érték miatt azonban most ezt a szankciót is alkalmazta.

Hírek – röviden

Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége a jogviták gyors rendezésére olyan testületet hozna létre, amelynek döntését végre is hajtják az érintettek. Az új fórum elé akkor kerülnének az ügyek, ha a felek alávetési nyilatkozattal elfogadnák annak döntését. Ennek hiányában maradna a hosszabb bírósági út. Az ÉVOSZ azt is szükségesnek látja, hogy az ajánlatkérő ne csak becslést adjon az építési közbeszerzés értékére, hanem részletes költségvetést mellékeljen hozzá, mert így kiszűrhetők lennének a kirívóan alacsony ajánlatok. * A tatabányai önkormányzat harmadszor írja ki a közbeszerzést a Vértes Agora elnevezésű program kivitelezésére. A korábbi két tender eredményét a Közbeszerzési Döntőbizottság nem fogadta el. A multifunkcionális kulturális beruházás teljes költsége 1,8 milliárd forint. * A következő két költségvetési ciklusban, 2027-ig 2900 kilométer út épül 3000 milliárd forintból Magyarországon – jelentette be Völner Pál, a fejlesztési tárca államtitkára. * Egymillió forintra bírságolta Esztergom önkormányzatát a Közbeszerzési Döntőbizottság, mert a város ajánlatkérőként nem kötötte meg a szerződést az Aquasziget élményfürdő üzemeltetésére kiírt pályázat nyertesével. Az ok: a szerződést jóvá kell hagynia a képviselő-testületnek, de az nem ült össze. * A Főpolgármesteri Hivatal egy kiadványának megjelentetésére közbeszerzési eljárást indított, ám arra senki sem jelentkezett. * A BKV Zrt. közbeszerzési eljárást írt ki száz fő segédjegyellenőr foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzési vagy vállalkozási szerződés keretében. Az ajánlattételi határidő augusztus 17-én jár le. * Nagykovácsiban nyílt közbeszerzési pályázaton több mint 100 millió forintos felújítási munkát nyert a miskolci székhelyű Jánosik és Társai Kft. * A következő három évben a Pajzs 07 Biztonságvédelmi és Magánnyomozó Zrt. őrei látják el a Földgázszállító Zrt. létesítményeinek védelmét. A megbízás értéke 350 millió forint. * Felajánlotta lemondását Eiselt György, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, aki a gyanú szerint a Nemzeti Közlekedési Hatóság főigazgatójaként még 2009-ben luxusautót kapott használatra az Eclipse Zrt.-től. A cég egy ötmilliárd forintos pályázat elnyerésével járművek eredetvizsgálatához szükséges szoftverek frissítését végezhette el. * Szabálytalan közbeszerzés miatt leváltották a Román Államvasutak utasszállító részlegének vezérigazgatóját. * Franciaországban tengermelléki óriás szélerőműtelepek építésére írtak ki közbeszerzési eljárást; 3000 megawatt kapacitásról és tízmilliárd eurós beruházásról szólnak a hírek.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Közbeszerzési „szakértők” a parlament padsoraiban

Elárasztották az előterjesztő tárca asztalát azok a képviselői módosító indítványok, amelyeket a parlament által elfogadott közbeszerzésitörvény-tervezethez benyújtottak. Tátrai Tünde egyetemi adjunktus, közbeszerzési szakértő cikkében a beterjesztett (és nem feltétlenül elfogadott) indítványokból idéz és kommentál néhányat, kiemelve azok „szakszerűségét.” Az egyik képviselő indítványa szerint az építőipari recessziót úgy kellene megállítani, hogy csak igen alacsony mértékű biztosítékokat lehessen kikötni a szerződésekben. A teljesítés színvonala tehát nem számít, a lényeg, hogy a körbetartozásokat úgy tudjuk a legjobban csökkenteni, ha a fővállalkozóknak megkönnyítjük a dolgát, a jótállás és a szavatosság pedig nem terheli annyira a rendszert (3502/3). Egy másik (3506/16) indítvány olyan lehetőséget vázol fel, amely automatikusan kötelezne minden ajánlatkérőt, hogy az összes jelentkezést, ajánlatot azonnal helyezze el honlapján. Az előterjesztők arra nem gondoltak, milyen kötelezettségeket kívánnak a közbeszerzési ajánlatkérő nyakába varrni, nem elemzik a versenyre gyakorolt hatását, a szankciók hiányát.
Még érdekesebb az őrzés-védelmi, takarítási szolgáltatások vagy az étkezési jegyek vásárlása elleni küzdelemről szóló módosító indítvány. A legegyszerűbb arra kötelezni az intézményeket, hogy saját őrző-védőt foglalkoztassanak, és takarítót alkalmazzanak, ez bizonyára nem fog nekik többe kerülni (3506/17). Más elgondolás: az eljárás során hozott döntésért felelős személyek kijelölésében és a testületek összeállításában a rotáció legyen irányadó, nem fontos, hogy ki mihez ért (3502/22). Nem elegáns kezdeményezés, kivételként kezelnénk a képviselőcsoportok beszerzéseit azok értékének egybeszámítása során. Az indoklás alapja: amennyiben e beszerzéseket egybe kellene számítani, csorbulna a képviselők önállósága, mozgástere. Ezen az alapon azonban a hatóságok, önkormányzatok, közszolgáltatók is joggal érezhetnék, ugyanez a szabály csorbítja önállóságukat. A közbeszerzés már csak ilyen, még ha országgyűlésiképviselő-csoportról is van szó (3502/117). Elgondolkodtató az a kivételre vonatkozó javaslat is, amely szerint nem kellene közbeszerezni a vezetéspszichológiai tanácsadás és személyiségfejlesztő képzés szolgáltatását, amelyet eddig is vélhetően visszafogottan vettek igénybe az ajánlatkérők (3502 121).
A képviselői módosító indítványok szükségesek, de hogy valaki ellenőrzi-e a képviselő-csoportokból, hogy ki milyen témában nyújt be javaslatokat, az már szakmai kérdés. Ha csak a mennyiség számít, akkor tényleg a legjobb, ha a vezetéspszichológiai tanácsadás nem lesz közbeszerzés-köteles.

(Világgazdaság, 2011. július 12.)

Darabszámra a tavalyi nyertesek négyötöde kkv volt

A kkv-barát közbeszerzési szabályozás évek óta kiemelt célja a mindenkori kormányzatnak. Legutóbb 2009 áprilisától lépett hatályba egy jelentősebb módosítás, ami ezt szolgálta. Az akkori változások több vonalon is éreztették hatásukat. Statisztikai szempontból jelentős eredményt hozott, hogy az eljárások száma tavaly hatvan százalékkal emelkedett. Ez 2009-ben plusz 2500, tavaly pedig plusz 7700 eljárást jelentett. Az ajánlatkérőket ösztönözték, hogy lehetőség szerint az ajánlatokat részajánlatokra bontva írják ki, és az elbírálásnál ne mindig a legalacsonyabb árat, hanem az összességében legjobb ajánlatot fogadják el. Utóbbinál a kkv-k saját innovációjukkal, egyedi ötleteikkel tudják a hozzáadott értéket növelni.
A módosítások hatására tavaly mind a darabszámot, mind az értéket tekintve emelkedett a kkv-k aránya. Az összesen mintegy 10 700 érvényes eljárás 79,3 százalékát szerezték meg a kkv-k, szemben a 2009. évi 74 százalékkal. Értékben nyolcszázalékos volt a javulás, a kkv-k 48 százalékot hasítottak ki a tortából.
Ezek az arányok jövőre javulhatnak, az új közbeszerzési szabályok ugyanis még konkrétabban támogatják a kisebb cégek térnyerését. Szolgáltatás, árubeszerzés esetén 25 millió, építési beruházás esetén 150 millió forint alatt az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indíthat, s lehetőség nyílik arra is, hogy az adott kiírásban kérni lehessen 100 millió, építési beruházásnál egymilliárd forint árbevételű cég részvételét. Nagyobb felpezsdülést az első engedmény hozhat. Ki ne választaná a gyors, egyszerű, problémamentes eljárást, amit a hirdetmény nélküli tárgyalásos jelent egy nyilvánoshoz képest? Kérdés persze, ez hogyan hat majd az átláthatóságra. Az eljárások jelentős része ugyanis ebbe a kategóriába tartozik: tavaly az egy eljárásra jutó érték 140 millió forint volt. A 7700 egyszerű eljárás összértéke meghaladta a 380 millió forintot, tehát eljárásonként kevesebb mint 50 millió forintra rúgott.

(Napi Gazdaság, 2011. július 15.)