e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzésünk: ÁLLAMILAG ELISMERT INTENZÍV KÖZBESZERZÉSIREFERENS-KÉPZÉS
Gyakorlatorinetált képzés az új, november 15-től életbe lépő Kbt. szerint aktualizált tematikával - 2011. ősz (heti 2 nap)
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

A magyar közbeszerzést vizsgálja az EB

A Fővárosi Ítélőtábla egy közbeszerzési ügyben kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Bíróságnál (EB). Előzmény: az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a gönyűi kikötő közlekedési kapcsolatainak fejlesztésére kiírt közbeszerzési felhívásában részvételi feltételként szabta meg, hogy az ajánlattevőknek be kell nyújtaniuk az utolsó három üzleti évre vonatkozó beszámolójukat. Követelmény volt, hogy a beszámolók alapján a mérleg szerinti eredményük nem lehet egynél több alkalommal negatív. Az eljáráson indult volna a Hochtief AG 100 százalékos tulajdonában lévő Hochtief Construction AG magyarországi fióktelepe is, ám a társaság szerint az említett követelmény a más EU-tagállamok számviteli szabályai szerint működő cégeket hátrányosan érinti. A felmerült jogvitában eljáró Fővárosi Ítélőtábla most azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az ajánlatkérő az uniós közbeszerzési irányelv értelmében jogosult-e a gazdasági és pénzügyi alkalmasságról kizárólag egyetlen mutatószám, a mérleg szerinti eredmény alapján dönteni, amely egyébként is egyes tagállamokban a számviteli jogszabályok különbözősége miatt eltérőek. Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban - közölte az Európai Bíróság.

Uniós számvevők ellenőriztek

Uniós forrásból finanszírozott közlekedési projekteket ellenőriztek Magyarországon az Európai Számvevőszék munkatársai. Az ellenőrök Budapesten egyebek között a 4-es metró projekt Kelenföldi pályaudvar és Keleti pályaudvar közötti szakaszának dokumentumait tekintették át, majd Sopronba utaztak, ahol a folyamatban lévő vasút-korszerűsítési projekt anyagát vizsgálták. Ezzel kapcsolatosan megtekintették a felújított büki állomást is. Információk szerint az ellenőrök mindent rendben találtak. A számvevők három napot tartózkodtak Sopronban, és a fejlesztés egyik helyszínén is tájékozódtak. A GySEV-en kívül a beruházáshoz kapcsolódó minisztériumi, illetve a közreműködői cégek közbeszerzési, pénzügyi dokumentumait is áttekintették, s kifogást ezeken a területeken sem fogalmaztak meg. Ezek a nem hivatalos információk, a hivatalos jelentés őszre készül el.

Huszonötmilliárdos informatikai beszerzés

Eredményt hirdetett a számítógéprendszerek szállítására márciusban kiírt közbeszerzési eljárásán a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF). A beszerzés becsült értéke egy évre nettó 25 milliárd forint, az üzleten összesen 71 cég osztozhat. A KEF a központosított közbeszerzési rendszerhez tartozó költségvetési intézmények és a beszerzéshez önként csatlakozó (például önkormányzatok) számára szerzi be a számítógépeket és kapcsolódó szolgáltatásokat, a rendelés és vásárlás azonban a szervezetek feladata lesz. A pályázók három részben ajánlhattak Risc és/vagy x86-os termékportfólióval rendelkező gyártmánycsaládokat. A cégeknek vagy konzorciumoknak 2009-ben és 2010-ben számítógépek szállítására és a kapcsolódó szolgáltatások ellátására vonatkozóan részteljesítményenként évi nettó 500, 350, illetve 250 millió forintot meghaladó árbevétellel kellett rendelkezniük.

Közbeszerzés lebonyolító mérnöki feladatokra

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. közbeszerzési eljárást írt ki az M43-as autópálya Makó és országhatár közötti szakasza kivitelezéséhez kapcsolódóan lebonyolító mérnöki feladatok ellátására, valamint az építésre vonatkozó közbeszerzés előkészítésében és lebonyolításában való közreműködésre. A beszerzés becsült értéke 440 millió forint. Az útépítés 85 százalékban uniós támogatással valósul meg, a megítélt összeg csaknem 3,5 milliárd forint. A mérnöki munkára kiírt nyílt közbeszerzés ajánlattételi határideje szeptember 5-én jár le. Azok a mérnöki irodák nem indulhatnak az eljáráson, amelyek mérleg szerinti eredménye az utolsó lezárt három évből kettőben negatív volt, és azok sem, amelyek útépítési beruházáson nyújtott lebonyolító mérnöki tevékenységből származó nettó árbevétele nem érte el a nettó 150 millió forintot. A pályázóknak részletesen meghatározott szakmai referenciákkal is rendelkezniük kell.

Kétmilliárdos tender műemlék-felújításra

Amint előző hírlevelünkben már jeleztük: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. két pályázati felhívást tett közzé fővárosi, állami tulajdonú ingatlanok és műemlékek felújítására. Újabb részletek váltak ismertté. Ezek szerint az egyik - félmilliárd forint értékű - keretszerződés a budai Várban lévő műemlék ingatlanok veszélyelhárítási, építési és felújítási munkáira szól, a másik - másfél milliárdos költségkeretű - pályázattól különböző állami tulajdonú ingatlanok helyreállítását várja a kiíró. Ennek összege ötven százalékkal több is lehet. Mindkét keretszerződést egy évre köti a vagyonkezelő. A részvételi határidő augusztus 24-én zárul. Az elbírálásnál 70 százalékban a vállalási díjat, 30 százalékban a teljesítési határidőt veszik figyelembe.

Eljárás készenléti hitel nyújtására

A Diákhitel Központ (DK) Zrt. nyílt közbeszerzési eljárást írt ki 2,5 milliárd forint összegű, újrafeltöltődő jellegű készenléti banki hitelkeret nyújtására, állami készfizető kezességvállalással. A hitelkeret igénybevételének célja a diákhitelezési rendszer finanszírozási biztonságának javítása a 2011. szeptember 12. és 2012. szeptember 11. közötti időszakban. A DK a legalacsonyabb szolgáltatást megajánló, érvényes ajánlatot fogadja el. Az ajánlattételi határidő 2011. augusztus 22. A társaság éves jelentése szerint 2010-ben is aktívan használta a kereskedelmi banki készenléti hitelkereteket a finanszírozási igények felmerülése és a felhasználható, hosszabb lejáratú források rendelkezésre állása közötti időbeli eltérések kezelésére. A múlt évben az Erste Bank Hungary Zrt. és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. nyújtott ilyen forrást, amelyekből 2010-ben összesen 8,2 milliárd forintot vett igénybe és fizetett vissza a Diákhitel Központ Zrt. A törlesztés és a kamatfizetés elszámolása egyaránt forintalapú.

Aláírták az Alstom-szerződést

Tarlós István főpolgármester és Patrick Kron, az Alstom elnök-vezérigazgatója aláírta a 2-es és a 4-es metró új járműveinek szállításáról szóló módosított szerződést. A 2006. évi szerződés a tavaly októberi "felmondása" után mára "újbóli hatályba helyezéssé" szelídült. A gyakorlatban a francia cég haladékot kapott, a főváros pedig esélyt a metró üzembe helyezésére. Az ügy lezárása mindkét félnek érdeke; bukás esetén az Alstom 70 milliárd forint megrendelést, Budapest 180 milliárd forintos uniós támogatást veszítene. Nem véletlen, a francia cég belement, hogy a 2006. évi szerződést több ponton Budapest javára megváltoztassák. A főpolgármester "óvatos optimizmusról" beszélt, bár hozzátette: "ez a ciklus legnagyobb sikere". Az Alstom elnöke pedig kijelentette: "Nem lesz probléma a típusengedély megszerzésével". Egy újabb hosszadalmas közbeszerzés esetén ismét a távoli jövőbe csúszott volna a 4-es metró átadása.

Jelent-e előnyt a hazai partner?

A miskolci villamostenderre jelentkezett hat pályázó közül az AnsaldoBreda megállapodást kötött a DIGÉP Hungary Kft.-vel, és abban az esetben, ha augusztusban az olasz céget hirdetnék ki győztesnek, a magyar partnerrel gyártatna bizonyos alkatrészeket. Sokakban felvetődött: előnyt élvezhet-e ezáltal a Breda az eredményhirdetésen? A kérdésre kért választ az Észak-Magyarország munkatársa is a Zöld Nyíl projektigazgatóságon. A válasz egyértelmű: "Sem pozitív, sem negatív megkülönböztetésben nem részesülhet senki, semmilyen alapon". A hazai közbeszerzési törvény az európai uniós irányelvekkel összhangban ugyanis alapelvi szinten deklarálja az úgynevezett "nemzeti elbánás" elvét. A szerződések odaítélésekor tiszteletben kell tartani az egyenlő bánásmódot, a megkülönböztetésmentességet, az arányosság és az átláthatóság elvét. Ebből következik, hogy az érintett pályázónak semmi esetre sem adhatnak "pluszpontokat". Marad tehát az egyetlen kritérium, az alkalmasság.

Hírek - röviden

Eredményt hirdetett a MÁV Zrt. ez évi földgázszükségleteinek beszerzésére kiírt közbeszerzési eljáráson. A tender a vasúttársaság telephelyeinek gázszükségletét fedezi, összesen 390 millió forintért. Az eljáráson győztes E.ON Energiaszolgáltató Kft. egy évig felel a gázellátásért. * Kiírták a közbeszerzési eljárást a nyíregyházi Onkológiai Központ építésére. Ezzel újabb fejezetéhez érkezett a mintegy 12,3 milliárd forint összköltségű Jósa András Tömbkórház Projekt. * Negyven új autóbuszt szerez be a Kapos Volán Zrt. A cég a Pannon és a Gemenc Volánnal közös konzorcium nevében 5,5 milliárd forint hitelre írt ki pályázatot az autóbuszok vásárlásához. Ebből az összegből másfél milliárd forint a Kapos Volán, egymilliárd a Gemenc Volán, hárommilliárd pedig a Pannon Volán részesedése. * Szennyvízhálózatot épít Nyírmeggyes és Nyírcsahony társulása, 882,9 millió forintos európai uniós támogatással. A kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárást a ZEMPLÉNKŐ Kelet-magyarországi Építőipari Fővállalkozó és Bányászati Kft. nyerte. A több mint egymilliárd forintos projekt költségeinek 85 százalékát fedezi az Unió támogatása. * A Mosonmagyaróvár, Levél és Hegyeshalom önkormányzatai által létrehozott konzorcium 362 millió forint támogatást nyert új kerékpárút megépítésére. A kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljáráson győztes Magyar Aszfalt Kft.-vel aláírták a szerződést. A projekt keretében 8,7 kilométer hosszú kerékpárút épül, amely a már meglévő szakaszokkal együtt Mosonmagyaróvár és az országhatár között teremt korszerű összeköttetést. * A budapesti Zeneakadémia 11 milliárdos fejlesztési és rekonstrukciós munkáira kiírt közbeszerzési eljárást lezárták, de az egyik vesztes cég jogorvoslati kérelme miatt szerződéskötésre eddig nem kerülhetett sor. Az intézmény miniszteri biztosának tájékoztatása szerint augusztusban aláírják a szerződést a pályázaton nyertes Arcadom-Laki-Swietelsky konzorciummal, s így tartható lesz a határidő is.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Szabad a pálya

Nehezebb lesz lopni, vagy jobb lesz-e azoknak, akik tisztességesek próbálnak maradni? - teszi fel a kérdést a cikk írója, és meg is válaszolja: Az új közbeszerzési törvénynél amilyen határozott igen ez utóbbira a válasz, éppannyira egyértelmű nemmel kell felelni az első kérdésre.
A pályázat kiírója nem fogadhatta el a lehető legjobb ajánlatot, mert egy helyett három kötetbe kötötték be a dokumentációt - ez volt az egyik legmeghökkentőbb történet azok közül, amelyeket a régi közbeszerzési rendszert kárhoztatók meséltek, az új szabályozásra várva. A könnyen kijavítható formai hibák miatt az amúgy legjobb ajánlatot is vissza kellett utasítani. Az új törvény ezt a problémát megpróbálja kezelni. Sokkal bizonytalanabb azonban a helyzet, ha az értékhatárok kerülnek szóba. Ezek alatt az eljárásrendet szabadon alakíthatja ki az ajánlatkérő, és nem kevés közbeszerzés tartozik ebbe a körbe. A 2010. évi adatok szerint az eljárások 74 százaléka az EU-s értékhatár alatt volt, összegszerűen pedig az összes forrás több mint negyede, 4-500 milliárd forint tartozott ebbe a körbe.
Ez azoknak mindenképpen jó, akik tisztességesek lennének, csak eddig elvesztek a bürokráciában. Jól jár vele a másik kör is, akik keresik a kiskapukat, és akik a törvény "kreatív" értelmezésével próbálnak előnyhöz jutni. Ki lehet játszani azt a szabályt is, amely szerint nem kell nyílt közbeszerzés, csak három ajánlattevő hirdetmény nélküli meghallgatása, ha szolgáltatásnál vagy árubeszerzésnél 25 millió, építésnél pedig 150 millió forint alatti az érték. Az pedig különösen rosszat sejtető, hogy egy utolsó pillanatban beérkezett módosító indítvánnyal a tanácsadói szerződéseket kivették a törvény hatálya alól. Továbbra sincs megoldás, mit lehet kezdeni a szinte személyre szabott pályázatokkal.
Persze fontos leszögezni: kijátszhatatlan közbeszerzési törvény nincs. Aki keresi a kiskapukat, meg is fogja találni - összegez a cikk szerzője, Sztojcsev Iván.

(Világgazdaság, 2011. július 18.)

Közbeszerzés e-módra

Ha valamit másként kellene csinálni, mint eddig, akkor a közbeszerzés ilyen. A nagyobb elektronizáltságot, az elektronikus árlejtés megerősítését, a felesleges nyomtatások, papírok elkerülését minden kormányzati ígéret ellenére az új törvény sem segíti elő. Megint a "papírlobbi" győzött, pedig most lehetőség volt arra, hogy a kormányzat az elektronikus irányba tolja a közbeszerzés menetét - írja Pettkó András volt országgyűlési képviselő, közbeszerzési referens, majd így folytatja:
Amikor feltesszük a kérdést, hogy létezik-e ma Magyarországon elektronikus közbeszerzés, akkor nem is olyan egyszerű a válasz. Az elektronizáltság fokozatait az Európai Unió egységesen határozta meg a tagállamok számára kötelezően előírt 20 szolgáltatásra vonatkozóan, amelyek között szerepel a közbeszerzés is. A feltételek megteremtéséről pedig a tagállamoknak kell határozniuk, erre volt most lehetőség a törvény elfogadásával. A technikai feltételek adottak arra, hogy Magyarországon egyre nagyobb teret kapjon az elektronikus közbeszerzés. A vállalkozások számítógépekkel való ellátottsága közel 90 százalékos. Az elektronikus árlejtéshez az ajánlatkérői oldalon megfelelő szoftver és szerver szükséges, az erre szakosodott szolgáltatóktól ez beszerezhető. Ezek alapján bizonyítható, hogy a közbeszerzési eljárások nálunk is teljes folyamatukban elektronikusan végezhetők lennének. Netpolgárként egyértelműen kijelenthető, hogy ezt a folyamatot kellene erősíteni annak érdekében, hogy hazánk ne az utolsó helyen kullogjon, mint most az Unióban az elektronikus közbeszerzések területén. Minél jobban elektronizáljuk a közbeszerzést, annál nagyobb a korrupció kiszűrésének lehetősége, és az értékelés folyamata is könnyebbé tehető.

(Népszava, 2011. július 19.)

TI: nem valódi a nyilvánosság

Hivatalosan jó lesz a közbeszerzések átláthatósága, a gyakorlatban viszont továbbra sem lesznek áttekinthetők a szerződések. Ez az egyik legsúlyosabb probléma az új közbeszerzési törvénnyel. - Tátrai Tünde egyetemi adjunktus, közbeszerzési szakértő a Transparency International (TI) felkérésére mutatta be a friss szabályozás érdekesebb elemeit.
Pusztán a törvény szövegét nézve Magyarország akár vezető is lehetne a közbeszerzések nyilvánosságában, hiszen szinte minden adatot közzé kell majd tenni. Azt azonban nem szabályozzák, hogy ezeket hogyan tegyék elérhetővé és kutathatóvá, az így kialakult "PDF-nyilvánosság" pedig egyértelmű visszalépés a nyugati példákhoz képest. A cégeket, önkormányzatokat ugyanis semmi nem tartja vissza, hogy az adatokat olyan formában és úgy eldugva tegyék fel honlapjukra, hogy azokat se üzleti partnereik, se a közvélemény ne tudja könnyedén megkeresni vagy más adatokkal összehasonlítani. Tátrai szerint ez "nem valódi nyilvánosság".
Abban nem teljes az egyetértés, hogy a szabályozás mennyire tárja szélesre a kapukat. A TI szerint fennáll a veszélye annak, hogy mivel több esetben lehet egyedi eljárástípust alkalmazni, ezzel sokan fognak visszaélni. Tátrai úgy véli, hogy az érintettek tartanak annyira a korrupcióvádaktól, hogy inkább kockázatkerülők lesznek. Azt viszont, hogy bizonyos értékhatár alatt elég lesz hirdetmény nélkül meghallgatni három ajánlattevőt, egyszerűen úgy jellemezte, hogy ez "bohóckodás lesz".

(Világgazdaság, 2011. július 20.)