e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzésünk: ÁLLAMILAG ELISMERT INTENZÍV KÖZBESZERZÉSIREFERENS-KÉPZÉS
Gyakorlatorinetált képzés az új, január 1-től életbe lépő Kbt. szerint aktualizált tematikával – 2011. ősz (heti 2 nap)
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Feleannyi paragrafus az új törvényben

Január elsején lép teljeskörűen hatályba az új közbeszerzési törvény. A jelenlegi több mint 400 helyett 183 paragrafusból áll az új jogszabály. Megalkotását az olcsóbb és takarékosabb állam megteremtésével és a korrupció visszaszorításával indokolja a jogalkotó. Középpontjában az átláthatóság, az ellenőrizhetőség, az eljárások és a verseny tisztasága, valamint a tisztesség elve áll – hangzott el a témáról tartott szakmai konferencián. A jövőben a Közbeszerzések Tanácsa helyett Közbeszerzési Hatóság jön létre, a kilencfős Közbeszerzési Döntőbizottság továbbra is megmarad. Új eleme a törvénynek: megakadályozza, hogy a közszolgáltatók a közbeszerzési kötelezettséget leányvállalataikon keresztül megkerülhessék. Az eljárások egyszerűsítése érdekében az uniós értékhatár alatti eljárások esetében az ajánlatkérők választhatnak, hogy a beszerzést az uniós eljárásokra vonatkozó szabályok szerint, vagy a maguk által kialakított eljárásrend alapján bonyolítják-e le. A nemzeti eljárásrendben továbbra is megmaradnak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak fenntartott beszerzések.

Szabályozzák a nemzetbiztonságot érintő közbeszerzéseket

Csak biztonsági minősítésen átesett fő- és alvállalkozók indulhatnak olyan beszerzéseken, amelyek minősített adatokat tartalmaznak, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintik, illetve különleges biztonsági intézkedést igényelnek – tartalmazza többek között a belügyminiszter által jegyzett kormányrendelet-tervezet. A január elsején hatályba lépő új közbeszerzési törvény rögzíti, hogy a nemzetbiztonság érdekeit érintő közbeszerzésekre külön szabályok vonatkoznak majd, ezeket tartalmazza a tervezet. A mindenkori nemzeti értékhatárt elérő ilyen beszerzéseknél automatikusak a különös szabályok, míg az uniós értékhatárokat elérő beszerzéseknél a kivételes szabályok alkalmazását az országgyűlés illetékes bizottsága mondja ki. Az ilyen beszerzéseken induló ajánlattevőkről és alvállalkozókról a Nemzeti Biztonsági Felügyelet jegyzéket vezet.
Erre a listára minősítési eljárást követően lehet felkerülni. Ha jogvita keletkezik az ajánlatkérő és az ajánlattevő között, akkor ennek eldöntésére nem a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, hanem közvetlenül a bírósághoz lehet fordulni. Az ilyen tárgyalás mindig zárt. A rendelettervezet szerint mód nyílik egy másik jogorvoslatra is, amikor egy speciális, új független szervezet járna el az ilyen jogvitákban.

Eredményt hirdettek a miskolci villamostenderen

Eredményesen zárult a miskolci Zöld Nyíl elnevezésű villamostender. A város közgyűlése többségi szavazással a BredaAnsaldo társaság ajánlatát támogatta, így az olasz cég szállíthatja a 31 új villamost – jelentette be Kriza Ákos polgármester. A negyedszer lefolytatott közbeszerzés pályázati kiírását tíz cég vásárolta meg, közülük hat adott be ajánlatot. A pályázók között volt lengyel, spanyol, cseh, román társaság is. A bírálók a nyertes mellett a spanyol CAF ajánlatát minősítették még érvényesnek. A BredaAnsaldo 60,771 millió eurós ajánlatával nyert, amely tartalmazza a járművekhez kapcsolódó szolgáltatásokat, karbantartásokat is. Ha a döntést a konkurensek nem támadják meg a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, 2013 utolsó negyedévében megérkeznek az első olasz gyártmányú villamosok, és 2014 végéig az összes járművet leszállítják Miskolcra. A város villamosközlekedését egyébként – döntően uniós forrásokból – összesen 40 milliárd forint ráfordítással fejlesztik.
A hasonló beszerzésre Debrecenben már hatodszor írták ki a közbeszerzési eljárást, és napjainkban ismét a Közbeszerzési Döntőbizottság tárgyalja az ügyet. Itt hat pályázó közül a spanyol CAF társaság nyerte meg a tendert, az eredményt azonban három versenytárs, köztük a második helyen végzett BredaAnsaldo megtámadta. A győztes vállalta, hogy 37,9 millió euróért szállít 18 alacsonypadlós villamost. A KD várhatóan tíz-tizenkét napon belül dönt, hogy helybenhagyja-e az önkormányzat döntését, vagy újraértékelésre visszautalják az ügyet

Az első per PPP-ügyben

Eljutott a feljelentésig az első PPP-ügy. A hódmezővásárhelyi önkormányzat beperelte azt a céget, amellyel 2006-ban szerződést kötött egy beruházásra. A városvezetés azzal vádolja a vállalatot, hogy túlárazta a projektet. A Balogh Imsi Sportcsarnokot elkészítő K'Art Építész Stúdió Kft.-t azzal is vádolják, hogy előnytelen szerződést írattak alá velük, és ezzel 174 millió forint kárt okoztak a városnak. A városvezetés igazságügyi műszaki szakértővel véleményeztette a beruházást, e szerint a teljes költség 662 millió forint volt, az építők viszont 836 millió forintról állítottak ki számlát. Az önkormányzatnak a beruházás során műszaki ellenőrzésre csak a fizikai megvalósulás tekintetében volt lehetősége, a számlák valóságtartalmát nem ellenőrizhette, így gyakorlatilag a K'Art határozta meg a beruházás költségét – tájékoztatott Végh Ibolya aljegyző, és hozzáteszi: Emellett az építő azt is vállalta, hogy 10 százalékot meg nem haladó mértékben foglalkoztat csak alvállalkozót. Ezzel szemben kiadta a munkát egy olyan cégnek, amelynek tulajdonosi köre megegyezik a K'Art-ével. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Tettye II: jogorvoslat elutasítva

A Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűnek ítélte meg Pécs közbeszerzési eljárását a Tettye-program befejezésére, és elutasította a BS-Axis Építőipari Kft. által benyújtott jogorvoslati kérelmet. Pécs önkormányzata májusban döntött a Tettye II. elnevezésű projekt kapcsán a kivitelező Axis Kft.-vel történő szerződésbontásról, s egyidejűleg megbízta a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt.-t az új közbeszerzési eljárás előkészítésével. Az eltanácsolt cég jogorvoslati kérelemmel fordult a KD-hoz, vitatta a sürgősségi eljárás jogszerűségét. A döntőbizottság augusztus 31-én kelt végzésében az eljárást megszüntette, és elutasította a BS-Axis Építőipari Kft. jogorvoslati kérelmét, így szerződés köthető a közbeszerzési eljárás nyertesével, a Sztráda 92-Kft.-vel, amely 305 millió forintért vállalta a megbízást. Az önkormányzat napokon belül aláírja a szerződést, hogy a projekttel kapcsolatos munkálatokat még a tél beállta előtt elvégezhessék.

Több száz járművet vásárol a MÁV

A MÁV Start Zrt. több száz jármű beszerzésére készül. Szakértők mintegy 200 milliárd forint értékű megrendelést prognosztizálnak. Az uniós finanszírozási időszak indokolja, hogy a még le nem hívott összegekre 2013-ig megkössék a szállítási szerződéseket, mert a teljesítések 2015-ig esedékesek. A budapesti elővárosi vonalakra vonatkozó pályázati kiírás anyagát még egyeztetik, így valószínű, hogy az eredetileg tervezett III. negyedévről átcsúszik a kiírás a következő negyedévre. Hat egységből álló légkondicionált, alacsonypadlós motorvonatokról van szó, amelyek legalább óránkénti 160 kilométeres sebességre képesek. A másik nagyarányú fejlesztés az intercity-forgalmat érinti. Új járművek beszerzésére kerül sor, illetve felújítják a régi motorvontatású személykocsikat. A járművek sebessége ez esetben is eléri majd az óránkénti 160 kilométert. Tizennyolc motorvonat beszerzésére és legalább ötven személykocsi felújítására lehet számítani, a közbeszerzési eljárást pedig várhatóan év végéig indítja a vasúttársaság. A harmadik járműtender a regionális forgalomban egyre nehezebben vállalható Bz típusok helyzetén kíván javítani. Az elképzelések szerint a motorkocsikhoz alacsonypadlós részt építenének, eleget téve ezzel az utasok igényeinek. Ilyen prototípust egyébként már készített a MÁV egyik cége, a volt szombathelyi járműjavító.

Ötmilliárdos útfelújítás Budapesten

Eddig döntően a nyári hónapokban bonyolították le Budapesten a szokásos útfelújításokat, az idén ez a munka az őszi hónapokra tolódott. A tervezett hétből csak két részfeladat elvégzésére vonatkozó szerződés van folyamatban, a többire még várni kell. Jó előjel, hogy az aláírásra várók esetében egyik ajánlattevő sem kezdeményezett előzetes vitarendezést, így szerződések rövidesen megköthetők. Az aláírásra váró munkák egyikét a Penta Általános Építőipari Kft. nyerte meg, a cég bruttó 666,6 millió forintért újítja fel a budai Várba közlekedő buszok útvonalát. Egy másik feladatot a Colas Út Zrt. nyert el, bruttó mintegy 150 millió forintért. Öt részfeladat esetében az előzetes vitarendezés miatt még nem lehet szerződést kötni. A tervek szerint az idei programban 29 útszakaszt újítanak fel a fővárosban, több mint 21 kilométeren, csaknem 200 ezer négyzetméteren. A munkálatok becsült értéke 5,4 milliárd forint. A végső összeg azonban csak a közbeszerzési eljárások lezárása után lesz ismeretes.

A héten zárul a tudástártender

E hét végén – szeptember 9-én – zárul az Országgyűlés Hivatala által a "digitalizált törvényhozási tudástár" portáljának tervezésére, kialakítására és karbantartására kiírt tárgyalásos közbeszerzési eljárás. A pályamunkákat szeptember 21-éig bírálják el. A nyertes pályázó által létrehozandó internetes felület mintegy kétmillió oldalnyi, zömében 1945 előtti jogforrás, országgyűlési dokumentum és szakirodalom hozzáférését teszi majd lehetővé. A projektet az Európai Unió támogatja. A tudástár célja könyvek, időszaki kiadványok, történelmi országgyűlési dokumentumok, jogforrások, valamint különböző történettudományi és politikatudományi szakirodalom digitalizálása. Az állomány 36 százaléka könyv, 31 százaléka jogforrás, 24 százaléka időszaki kiadvány, 9 százaléka pedig történeti országgyűlési dokumentum.

Hírek – röviden

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 14 cégben lévő részesedésének vagyonértékelésére kiírt tenderén öt cég tett ajánlatot, közülük három kap megbízást. Nyertesek: a Mátraholding Zrt., az Interauditor Neuer • Henzl Kft. és a BDO Magyarország Tanácsadó Kft. • A Főmterv–Kima–Közlekedés–Város–Teampannon konzorcium nyerte a Budapest Új Főutcája második ütemének tervezésére kiírt nyílt közbeszerzést. A felhívásra két ajánlat érkezett. • Huszonnégy pályázó nyújtotta be ajánlatát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság médiatanácsa által meghirdetett négy budapesti rádiófrekvencia hasznosítására. Még az idén kihirdethetik a frekvenciák győzteseit. • Szeptember 16-ra tolták ki a pécsi mélygarázs kivitelezésére kiírt közbeszerzés határidejét. A kiírás részletesen ismerteti a szükséges referenciákat, így esélye sincs annak, aki az elmúlt hatvan hónapban nem fejezett be legalább egy 3 milliárd forint értékű műtárgyat, és nem épített egy, a föld alatt és felett egyaránt 4000 négyzetméteres objektumot. • A Magyar Posta Zrt. földgáz szállítására kiírt közbeszerzési eljárásán a Tigáz Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt. lett a befutó. A szerződés nettó értéke 692,1 millió forint. • Az Ócsához tartozó Alsópakonyban megépítendő 420 szociális bérlakás beépítési és környezetalakítási javaslatára írt ki pályázatot a Belügyminisztérium, valamint a Magyar Építész Kamara. Beadási határidő október 3., eredményhirdetés október 14. • A Magyar Közút Nonprofit Zrt. nyolc telephelyén építendő, téli útszóró só tárolására alkalmas épületek kivitelezésére írt ki egyszerű közbeszerzést, de valamennyire érvénytelen ajánlat érkezett. • A Kaposvári Tömegközlekedési Zrt. kétfordulós, tárgyalásos közbeszerzésen keres vállalkozót 22 darab szóló és 16 darab csuklós autóbuszának jövő évi szervizelésére. Jelentkezési határidő szeptember 26. • Megvan az engedély, a támogatói szerződések megkötése és a kivitelező kiválasztása után tavasszal elindulhat az alsó-szigetközi hullámtér, valamint a Mosoni-Duna és a Lajta rehabilitációja. A beruházások összesen mintegy 12,5 milliárd forintból valósulnak meg. • Csúszik Salgótarjánban a gépkocsiparkolók bővítése, mivel az automaták beszerzésére és karbantartására kiírt nyílt közbeszerzési eljárást az eredményhirdetést követően jogorvoslattal megtámadták. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette az önkormányzati döntést, és a helyhatóság így nem köthetett szerződést a nyertesnek kihirdetett kivitelezővel. • A Hajdúszoboszló és Nagyhegyes közötti kerékpárút kivitelezését a közbeszerzési pályázat nyertese, az Aqua-Generál végezheti.? Békéscsabán aláírták az Agora-projekt kivitelezési szerződését a nyertes ajánlattevő START 2010 konzorciummal, amely 1,465 milliárd forintért vállalta el a feladatot. A most sikerrel zárult tendert korábban három sikertelen előzte meg.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Feljelentést tesz Hódmezővásárhely a sportcsarnok ügyében

Az önkormányzat megtévesztése és károkozás miatt ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést a Legfőbb Ügyészségen Lázár János polgármester a PPP-konstrukcióban épült Balogh Imsi Sportcsarnok ügyében. Súlyos szerződésszegés miatt szeptember 1-jétől felmondja a szolgáltatási szerződést a magánbefektetővel, a vásárhelyi K'Art Építész Stúdió Kft.-vel, és szeptember 1-jétől nem használja az önkormányzat a csarnokot.
Még 2006-ban döntött a helyhatóság közgyűlése a tornacsarnok építéséről, és 2007-ben kötöttek szerződést a K'Art-tal. Az önkormányzat csaknem 4000 négyzetméter területet adott ingyen oda a sportcsarnok építésére. A létesítmény az elmúlt években aránytalanul nagy terhet rótt a városra, ezért az önkormányzat belső ellenőrzést kezdeményezett – tudatta Korsós Ágnes főjegyző. A szolgáltatási díjat – ami két részből áll: a finanszírozáshoz és az üzemeltetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségből – egyébként a magánbefektetőnek az állam és az önkormányzat 15 évig, azaz 2022-ig közösen fizeti. Az államnak 957 millió, a városnak pedig 1,761 milliárd forintot, azaz összesen 2,718 milliárd forintot kellene fizetnie a sportcsarnokért. A belső ellenőrzés során a kivitelező elzárkózott azon számlák bemutatásától, amelyek szerint a sportcsarnok építése több mint 836 millió forintba került. A felkért igazságügyi szakértő véleménye alapján viszont a költség mintegy 662 millió forintot tett ki, így a beruházó a gyanú szerint több mint 173 millió forinttal túlárazott. A város havonta mintegy 8 millió forintot törleszt, eddig összesen 227 millió forintot fizetett ki a K'Art-nak. Kendi Imre, a cég ügyvezető igazgatója bejelentette: reagál a történtekre.

(Délmagyarország, 2011. augusztus 27.)

Mégsem az ördög terve

Miért köt meg valaki olyan szerződést, amely nem jó neki? Nehezen érthető. Egy pénzügyekben és a jogi útvesztőkben járatlan embernél talán még elfogadható volna egy ilyen, Lázár Jánosról azonban semmiképpen sem mondható el, hogy 2006-ban látott volna először bonyolult szerződést. Mégis, úgy tűnik, akkor aláírt egy olyan papírt, amelyről most már tudja, hogy nem kellett volna.
Érdekes az a visszakozás, amelyet Hódmezővásárhely és Budapest polgármestereitől láthatunk a magán- és a közszféra együttműködésében, rövidebb nevén PPP-ben készülő projektek kapcsán. Elsőre ugyanis úgy látszik, mintha Lázár és Tarlós István támadna. A hibás mindkettőjük szerint a magánfél, aki állítólag becsapta az önkormányzatot. De mindkét álláspont mögött ott van az elismerés: néhány éve valóban nem látszott rossz ötletnek PPP-ben elkezdeni egy beruházást. Lázár most közvetetten a saját hibájára is figyelmeztet, Tarlós pedig egyenesen Demszky Gábor döntését nevezte kiváló ötletnek.
Jókora változás ez ahhoz képest, hogy néhány hónapja Orbán Viktor még úgy beszélt a PPP-ügyekről, hogy egy sem folytatódhat közülük. Az persze már akkor is egyértelmű volt, hogy az ilyen beruházások közt nem egy van, amely legalábbis gyanúra adhat okot, de az is ugyanilyen tisztán látszott, hogy ha Nyugat-Európában működik ez a rendszer, akkor nem lehet ördögtől való finanszírozási forma.
Most kell egy pohár hideg víz a csuklóra. A kormánypártoknak azért, hogy – ahogy Tarlós István is megtette – kimondják: nem feltétlen rossz minden, ami PPP. Az ellenzéknek pedig azért, hogy elismerjék, voltak bajok. Egy ennyire felhevült politikai hangulatban mindennél fontosabb volna, hogy a politikát távol tartsák az ügytől, és a bíróság zavartalanul állapítsa meg, hol csaltak, és hol nem. Nagy előrelépés lenne ez mindenkinek – írja jegyzetében Sztojcsev Iván.

(Világgazdaság, 2011. augusztus 31.)