e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Rendelettervezet az új közbeszerzési törvényhez

Megjelent a január elsején hatályba lépő új közbeszerzési törvény építési beruházások szabályairól szóló rendelettervezete a kormány honlapján. A leglényegesebb pontok:
Az ajánlatkérőnek kötelező lesz árazatlan költségvetést csatolnia az ajánlati dokumentációhoz, amelyet az ajánlattevőnek ki kell töltenie. A tervezet az ebben található hibák korrigálását is szabályozza. Továbbra is csak olyan kivitelező indulhat a tenderen, amely rendelkezik felelősségbiztosítással. Ennek összegét a közbeszerzési felhívás tartalmazza, vagyis az ajánlatkérő dönti el.
Az alvállalkozói lánc nem lehet korlátlan. A fővállalkozó egy alvállalkozót, az pedig további egy szub-alvállalkozót alkalmazhat. Az ajánlattevő által megjelölt első helyen álló alvállalkozó a munka legfeljebb 25 százalékát végezheti el. A második lépcsőn álló – egy vagy több – a 25 százaléka. A szub-alvállalkozói szerződésbe bele kell foglalni, hogy az ilyen cégek további alvállalkozókat nem foglalkoztathatnak. A nettó egymilliárd forint alatti szerződéseknél négy részszámla állítható ki, míg a felett legalább hat részszámlát nyújthat be a vállalkozó. Az első részszámla akkor állítható ki, ha az objektum – értékben mért – negyedrésze már elkészült.

Átlag 16 százalék a közbeszerzési kenőpénz

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet magyarországi korrupcióról készített felmérésében 300 cég felsővezetőjének megkérdezése alapján megállapította: a cégvezetők becslése szerint a korrupt közbeszerzéseken nyert összeg átlagosan 16 százalékát vissza kell forgatni a pályázat kiírójának. Tavaly ezt az arányt 13 százalékra becsülték. A gazdasági jogszabályi környezet bizonytalanságát – százas skálán mérve – 66 pontra értékelték, ami a múlt évinél 5 ponttal magasabb. A megkérdezett vállalatvezetők véleménye szerint tovább erősödött a személyes kapcsolatok jelentősége. Ennek fontosságát az ügyintézésben, az engedélyeztetésben és a megrendelések elnyerésében a skálán 61 pontra értékelték, szemben a tavalyi 56 ponttal. A válaszokból az is kiderült, hogy 6–12 százalék azok aránya, akik a korrupciós kínálat esetén rendőrséghez fordulnának. Ehhez talán magyarázat, hogy a vállalkozásoknak csak 24 százaléka rendelkezik etikai kódexszel, bár ez az arány egy százalékkal jobb a tavalyinál. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Egy év alatt ezermilliárd uniós forrás

Az elmúlt évben rekordszintre, több mint ezermilliárd forintra nőtt az Európai Unióból származó pénzforrás – olvasható az Állami Számvevőszék jelentésében. A kimutatások szerint Magyarország 2004. évi csatlakozása óta folyamatosan bővül ez a finanszírozási lehetőség. A források legnagyobb része – tavaly 729 milliárd forint – az Új Magyarország fejlesztési terv keretében jelent meg. A vidékfejlesztési program 176 milliárd, a kohéziós alap pedig 90 milliárd forinttal részesedett. Az ország az előcsatlakozás időszakától kezdve minden évben pozitív pénzügyi egyenleget könyvelhetett el az uniós büdzsével szemben. A legnagyobb, 2,7 milliárd eurós többlet 2009-ben keletkezett. Tavaly az Uniót 230 milliárd forint illette meg Magyarországtól, amelyhez 1032 milliárd forint forrás kapcsolódott. A jelentés kitért a közbeszerzésekre is, megállapítva: sok esetben indokolatlanul hirdetmény nélküli tendert alkalmazott az ajánlattevő, és az is kockázatot jelentett, hogy gyakran csupán egyetlen ajánlat érkezett, és így valódi verseny nem alakult ki.

Hetvenkétmilliárdos hiteltender

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTV) két közbeszerzési eljárás keretében összesen mintegy 72 milliárd forint értékben venne fel hiteleket. Az alap a korábbi négymilliárd forint forgóeszközhitelre kiírt tendert követően újabb, komplex finanszírozási csomag beszerzésére indított 68 milliárd forint értékben közbeszerzési eljárást. Ennek része egy 140 millió eurós (mintegy 42,7 milliárd forint), húszéves futamidejű ingatlanvásárlási devizahitel, egy húszmilliárdos forgóeszköz-, egy négymilliárdos folyószámlahitel, és egy egymilliárdos bankgarancia-keret biztosítása is. A négymilliárdos pénzügyi forrásnak már decemberben rendelkezésre kell állnia, ezért gyorsított közbeszerzés keretében választják ki az alkalmas hitelintézetet. A komplex finanszírozási csomag kiválasztására kiírt közbeszerzési eljárásnak 2012. január 3-án jár le a jelentkezési határideje, a kiválasztott ajánlattevőkkel január 27-től kezdik el a tárgyalásokat.

Szabálytalankodott a Közbeszerzések Tanácsa?

Versenyeztetés nélkül rendelt meg egy közel 300 millió forintos munkát a Közbeszerzések Tanácsa. Az egy résztvevős hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson az APO konzorcium nyert. A Transparency International (TI) vizsgálatot kért az ügyben. A nyertes címe megegyezik az Akadémia Park címével, ahol maga az irodaház is található. Az Akadémia Park tulajdonosa az e-cégjegyzék szerint a BP Properties és a II. kerületi önkormányzat. A BP Properties tulajdonosa pedig a Luxemburgban bejegyzett SCD Group. Ennek fényében különösen érdekes, hogy a pályázat győztesének hivatalosan megadott telefonos, valamint e-mail elérhetősége is az SCD egyik dolgozójáé. A korrupcióellenes szervezet a Gazdasági Versenyhivatalhoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez, továbbá a nemzeti fejlesztési miniszterhez is fordult, hogy kezdeményezzenek eljárást az ügyben.
A Közbeszerzések Tanácsa (KT) közleményben reagálva, tévesnek és a valóságot eltorzító információnak minősíti a TI megállapításait, hangsúlyozva: a jogszabályoknak mindenben megfelelő eljárást bonyolított le. A tanács a törvény által biztosított 15 napos határidőn belül válaszolni fog a közbeszerzéssel kapcsolatos vádakra

Közbeszerzés nélküli autóbérlés

Több száz autót akar bérelni a Belügyminisztérium (BM) közbeszerzés nélkül, s ehhez kért biztonsági okokra hivatkozva felmentést az Országgyűlés szakbizottságától. Az első napirendi pont a készenléti rendőrség létszámbővítésével kapcsolatos 1,4 milliárdos ingatlanfejlesztésről szólt, amit megszavaztak a képviselők, a második pont – az autók beszerzése – viszont vitát váltott ki. Az előterjesztésben ugyanis nemcsak az eredetileg megjelölt Készenléti Rendőrség, hanem a rendészeti szakközépiskolák és a rendőrtiszti főiskola gépkocsibeszerzése is szerepelt. Az előterjesztő azt kérte, hogy 627 autót bérelhessen a jövőben nyílt közbeszerzés kiírása nélkül. A bérleti díj egyébként 2,339 milliárd forint lenne. Az előterjesztés szerint az ORFK gépkocsiigénye mellett további 91 darab gépkocsira úgy akarnak bérleti szerződést kötni valamelyik céggel, hogy annak részletei nem lennének megismerhetők. Tóth László, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára úgy vélekedett: a vizsgálat szerint az említett esetekben fennállnak a biztonsági okok, a beszállítókat ezért egy zárt listáról kell kiválasztani. Harangozó Tamás, az MSZP képviselője bejelentette: az ügyet a Közbeszerzési Döntőbizottság elé viszik.

Kiírták a vasút-korszerűsítési közbeszerzést

A Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. kiírta a Gyoma–Békéscsaba közötti vasút-korszerűsítés kiviteli munkáira szóló közbeszerzést. A rekonstrukció része a Budapest–Lökösháza vonal felújításának. Átépül három vasútállomás – Csárdaszállás, Mezőberény, Murony –, valamint az állomásokat összekötő nyílt vonalak. Gyomaendrőd központjában megépül a közúti aluljáró, Mezőmegyeren új gyalogos-kerékpáros aluljáró létesül. Új felsővezeték-rendszert alakítanak ki, és minden állomáson aluljárók épülnek a peronok megközelítéséhez. A környezeti ártalmak csökkentésére zajvédő falakat építenek. A beruházás – amelynek során 30 kilométer hosszan korszerűsítik a vasútvonalat – a tervek szerint 2014 második felében fejeződik be.

Pályázat digitális közönségmérésre

A 2013–2017 közötti időszakra keresik a digitális közönségmérés-kutatás szolgáltatóját az IAB Hungary és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége közös tenderén. A pályázatokat 2012. január 30-ig várják. A tervek szerint 2012 második negyedévében hirdetik ki a győztest, aki az első hivatalos közönségmérési adatokat 2013. január 2-án teszi majd közzé. A pályázat újdonsága, hogy nem csupán a klasszikus webböngészésére kérnek megoldást, hanem a mobileszközök médiahasználatára, valamint a videotartalmak mérésére is. Ez a komplex rendszer kiegészül a már jelenleg is elérhető adatok mérésével kapcsolatos kritériumokkal, és ezekkel együtt alkot egységes mérési környezetet. A pályázatra várják az ajánlatkérők valamennyi olyan kutatóintézet és konzorcium jelentkezését, amelyek már rendelkeznek digitális közönségmérési gyakorlattal. Az elmúlt évek rohamos reklámpiaci fejlődésének köszönhetően a digitális hirdetési terület egyre nagyobb jelentőséget kap.

Hírek – röviden

Hirdetmény nélküli tárgyalásos – egyszereplős – tendert írt ki a Magyar Posta Zrt. „integrált Posta Hálózat rendszerének és hozzá kapcsolódó alrendszerének szoftvertámogatására” címmel. Az eredményhirdetés alapján a JET-SOL Kft. közel 1,8 milliárd forintért szállítja a szoftvert. • A közbeszerzés lezárása után, márciusban indulhat a fizetésképtelen lakáshiteleseknek szánt családiház-program Ócsán. • Még ebben a hónapban kiírják a BKV buszos alvállalkozóit kiválasztó közbeszerzést; szintén decemberben indul a társaság vagyonértékelésére vonatkozó eljárás. • Januárban szeretnék indítani a fertődi projekt legnagyobb beruházására, a süttői kulturális és szolgáltatóközpont megépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárást. A városrehabilitációs program teljes költsége 675 millió forint. • A városközpont felújítására készülnek Balassagyarmaton is; a munkálatok a közbeszerzési eljárást követően, várhatóan 2012 tavaszán indulnak. • Jövőre elkezdik a szegedi belvárosi partfal rekonstrukcióját az árvízvédelem keretében, mintegy 1,8 milliárd forint ráfordítással. Az erre vonatkozó közbeszerzés 2012 első negyedévében indul. • A főváros Kőbánya kerülete csaknem egymilliárd forintot nyert az NFÜ pályázatán a Kis-Pongrác telep rekonstrukciójára, a kivitelezőket közbeszerzési eljáráson választják ki. • Hűtlen kezelés gyanújával nyomozást rendeltek el a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep beruházására 2005-ben kötött szerződés ügyében. A beruházás 65 százalékos EU-támogatással valósul meg, azonban közbeszerzési szabálytalanságok miatt 10 milliárd forintot már elvontak. • Az Országos Mentőszolgálat nyílt közbeszerzési eljárást írt ki használt helikopter beszerzésére. A vásárlás értékét 312 millió forintra becsülik, ajánlat január 17-ig tehető. • A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. eredményt hirdetett a tevékenységét támogató üzleti folyamatok teljes körű újratervezésére kiírt közbeszerzési eljárásán; a megbízást hét ajánlattevő közül a KPMG Tanácsadó Kft. nyerte nettó 95 millió forintos ajánlatával. A nyertessel 14 hónapra kötnek szerződést. • A megadott határidőig hatan jelentkeztek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság mobiltenderére. • Eltörli vagy módosítja a szlovák belügyminisztérium a tárca előző vezetése által aláírt közbeszerzések jelentős részét. Ezzel 61 millió eurót, a módosításokkal pedig 13 millió eurót takarítanak meg – állítja a belügyminiszter, aki szerint a tendereket túlszámlázták, több megrendelés pedig fölösleges volt. Az előző kormány által aláírt szerződések miatt több bűnvádi feljelentés született.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Eredményes korrupcióellenes intézkedések

A kormány megalakulása óta az elmúlt húsz év legintenzívebb korrupcióellenes intézkedéssorozatát hajtotta végre – olvasható abban a közleményben, amelyet a kabinet a korrupcióellenes világnap alkalmából hozott nyilvánosságra. Ebből az is kiderül, hogy az igazságügyi tárca már dolgozik azon a korrupcióellenes programon, amelyről a kormány várhatóan 2012 első fél évében dönt majd. 2014-re a megelőzés eszközeit már a központi igazgatásban és a kormányhivatalokban is alkalmazni fogják.
A korrupciós bűncselekmények felderítése érdekében a kormány megerősítette az ügyészséget. A kabinet jelentős költségvetési támogatást nyújt ahhoz, hogy az ügyészségen belül megalakulhasson a korrupcióellenes csoport. A vádhatóság hatósági jogkörét is szélesítették, a hivatali bűncselekmények felderítése érdekében az ügyészség számára lehetővé tették a titkosszolgálati eszközök használatát is.
A Központi Nyomozó Főügyészségen megkezdte működését a Korrupció Elleni Ügyek Osztálya nyolc ügyésszel, a jövő év elejétől pedig összesen harmincöt ügyész dolgozik majd a korrupció elleni szakterületen. Az ügyészség és a bíróságok hatékonyabb, átláthatóbb és ésszerűbb működését garantálja az Országgyűlés által a közelmúltban elfogadott igazságszolgáltatási reform is, amelynek egyik fő törekvése, hogy minden ügyben legfeljebb két éven belül jogerős ítélet szülessen. A kormány 2012 első felében veszi napirendre az új büntető törvénykönyv tervezetét, amely szigorúbb büntetési tételeket tartalmaz majd a korrupciós bűncselekményekre. Januártól a visszaélések és a korrupció visszaszorítását célzó új közbeszerzési törvény lép életbe.

(Magyar Hírlap, 2011. december 9.)

Üldözött offshore-lovagok

2012. január elsejétől megkezdjük a küzdelmünket az offshore-lovagok ellen a közbeszerzésben is. De vajon egyáltalán elkerülhető-e, hogy a közpénzek offshore tulajdonú vállalkozásokba vándoroljanak? – teszi fel a kérdést a cikk szerzője, Tátrai Tünde, a Corvinus Egyetem adjunktusa, közbeszerzési szakértő.
Az offshore központok kiszorítását a 2012. január 1-jén hatályba lépő közbeszerzési törvény úgy kívánja szavatolni, hogy kizár minden olyan szereplőt a közbeszerzésből, akinek a közbeszerzési szerződéssel kapcsolatban megszerzett jövedelme az adóilletékessége szerinti országban kedvezményezettebben adózna, mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi forrású jövedelme után. További részszabály, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél köteles a szerződést felmondani, ha a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25 százalékot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely gazdasági társaság, amely megfelelaz előbbiekben meghatározott feltételeknek. Kizáró ok az is, amennyiben a nyertes ajánlattevő maga hasonló tulajdonosi részesedéssel bír közvetve vagy közvetlenül.
Nem titkolva a szabály rendkívül diszkriminatív jellegét, nem szabad elfelejtenünk, hogy a közvetlen offshore tulajdonú cégeknek semmi más feladatuk nincs, mint tulajdonosi struktúrájukat kismértékben átalakítani, és összekuszálni a szálakat. Ennek eredményeképpen fokozatosan ellenőrizhetetlenné válik a rendszer, és/vagy az alvállalkozókat továbbra is eltitkolják az érintettek. A látszatszabály arra jó, hogy az ajánlatkérő teljes bizonytalanságban, meglehetősen drága megoldást alkalmazzon, nevezetesen felmondja a szerződést, ha véletlenül tudomást szerez az ajánlattevő érintettségéről, esetleg a versenytársak segítségével. Ha tehát a jogszabály kötelez, attól még nem fog tisztulni a piac, legfeljebb a szakértők még több véleményt írnak, s még többször szólítják fel az ajánlattevőt tulajdonosi helyzetének tisztázására, majd hosszan adminisztrálják a nem létező, időközben felmerült akadályozó tényezőket.
Ha azonban az új szabályok értelmében a tulajdonosi háttér nyilvánosságra hozatala kötelező, a legegyszerűbb, ha ellenőrizzük is mindezt. Európában is egyre erősebb az igény az ajánlattevők egységes minősítésére, hogy a közbeszerzésben ne legyen szükség egyenként történő ellenőrzésükre. Erre lehetne alkalmas a hazai, ma is létező minősített ajánlattevői rendszer. Át kell gondolnunk tehát, valóban akarunk-e küzdeni az offshore vállalkozások ellen, vagy tovább kergetünk egy árnyékot.

(Világgazdaság, 2011. december 9.)

Ha le szeretne iratkozni, kattintson ide