e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
a MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Januártól új közbeszerzési törvény

Január elsejétől hatályba léptek az új közbeszerzési törvény és a törvényhez kapcsolódó kormányrendeletek. A jogszabály részletesen leírja, miként kell meghatározni egy közbeszerzés becsült értékét. Ha pedig egy gazdasági szereplő a közbeszerzés teljesítésében 25 százalékot meghaladó mértékben vesz részt, közös ajánlattevőként kell szerepeltetni az eljárásban. Az ajánlatkérő a nyílt eljárást megindító ajánlati felhívást hirdetmény útján köteles közzétenni, akárcsak a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást és a versenypárbeszédet megindító részvételi felhívást is. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő – az ajánlattételi határidő lejártáig – módosíthatja a feltételeket, ez esetben viszont meg kell hosszabbítania az ajánlattételi határidőt. Amennyiben lehetőség van rá, az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés egy részére részajánlattételt biztosítani, s ezt az eljárást megindító ajánlattételi felhívásban feltüntetni. Az ajánlatkérő köteles az eljárásban legalább egy műszaki, illetve szakmai alkalmassági, valamint legalább egy pénzügyi és gazdasági alkalmassági követelményt előírni. Januártól, ha az ajánlatkérő az ajánlatban – az értékelés eredményére kiható – számítási hibát észlel, azt maga is kijavíthatja. A számítási hiba korrekciójáról az összes ajánlattevőt tájékoztatnia kell. Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásában meg kell határoznia az értékelés szempontjait is, ami továbbra is kettős lehet: a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy pedig az összességében legelőnyösebb ajánlat.

Nincs fedezet a PPP-kivásárlásra

Befejeződött a mintegy száz PPP-szerződés felülvizsgálata, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megállapítása szerint valamennyi hátrányt okozott az államnak, ám előnyös helyzetbe hozták a magáncégeket – nyilatkozta Hegmanné Nemes Sára államtitkár, és hozzátette: addig azonban nem lehet szó a kivásárlásról, amíg nem biztosított az ehhez szükséges fedezet. A költségvetésben augusztus óta körülbelül 200 milliárd forint „lebegett” erre a célra, de végül a megszavazott változatba ez az összeg már nem került bele. A szükséges forrás előteremtéséig megkísérlik a díjak lealkudását – tájékoztatott az államtitkár. Az első körben a befejezetlen beruházások végére tennének pontot, s ezek között említette a miskolci sportcsarnokot és az óbudai egyetem kollégiumát, továbbá az elsők között szeretnék kiváltani a hátrányos helyzetű önkormányzatok PPP-megállapodásait is. Az államtitkár bejelentette, hogy május végéig megvizsgálnak minden olyan privatizációs szerződést is, amelyben annak idején a magánosító hosszú távú kötelezettségeket vállalt. A legnagyobb hiányosságokra eddig az alumíniumipar és a cukorgyártás részvevőinél bukkantak.
(További részletek a lapszemle rovatban.)

Elektronikusan ellenőrzik a közbeszerzést

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) bevezette a közbeszerzési folyamat papírmentes ellenőrzését és nyomon követését. Az NFÜ tájékoztatása szerint kormányrendelet szabályozza a közbeszerzések ex-ante, valamint utólagos közbeszerzési jogi ellenőrzési folyamatát, továbbá a közbeszerzési eljárások eredményeképpen született szállítói szerződések módosítása kapcsán előírt ellenőrzés lefolytatását. E rendelet előírja, hogy minden uniós támogatással finanszírozott közbeszerzési eljárást ellenőrzésnek kell alávetni, függetlenül attól, hogy a pályázat benyújtásra került-e az intézményrendszerhez. A már meglévő pályázatszámhoz kapcsolható közbeszerzéseire vonatkozó adatfeltöltést a Pályázati e-ügyintézés felületein teheti meg a pályázó, míg a pályázatszámhoz nem kapcsolható közbeszerzések kezelése az SSO-felületen történő regisztráció után a „Közbeszerzés” ikonra kattintva érhető el. A február 28-ig tartó átmenti időszakban még papíralapon is beküldhetők a közbeszerzéshez kapcsolódó dokumentációk, de március 1-jétől már kizárólag elektronikus benyújtásra lesz lehetőség.

Döntés előtt a miskolci villamosügy

December 28-án tárgyalta a Közbeszerzési Döntőbizottság az AnsaldoBreda olasz járműgyártó cég jogorvoslati kérelmét. A társaság a miskolci önkormányzat decemberi döntését fellebbezte meg, azt vitatja, hogy véleménye szerint a nyertes cég a villamosok karbantartásáért irreálisan alacsony árat ajánlott. A város a villamos beszerzéseire kiírt közbeszerzési eljárás végeredményeként a Ganz-Škoda magyar–cseh céget nyilvánította győztesnek. Hozzátartozik a történethez, hogy szeptemberben az Ansaldo nyert volna, de akkor a Škoda és két másik pályázó fellebbezett a döntés ellen. A Közbeszerzési Döntőbizottság ítélete szerint újra eredményt kellett hirdetni, így lett a Škoda a nyertes. Az újabb jogorvoslati tárgyaláson nem született döntés, erre várhatóan január 13-án kerül sor. Akkor talán kiderül, helyt ad-e a KD az olasz cég kérelmének, vagy elutasítja azt.
Ezzel még nem lesz vége az immár három éve húzódó versengésnek: A KD több vesztes cég további jogorvoslati kérelmével is foglalkozik; ezekben az ügyekben szintén januárban várható döntés. Talán már a végleges. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Nagy értékű vasúti közbeszerzések

Jelentős vasúti fejlesztések kezdődnek Magyarországon az Európai Unió 85 százalékos támogatásával. Legutóbb a Pilisvörösvár–Esztergom közötti vasútvonal felújítására kiírt közbeszerzési eljáráson hirdettek eredményt, így a 33 kilométer hosszú szakasz 19 milliárd forint ráfordítással 2013 végére átépül. Az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer megépítésére a Bajánsenye–Boba vasútvonalon írt ki közbeszerzést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. A Szlovéniába vezető 101 kilométeres szakaszon 2014-ig épül ki a biztosítóberendezés. Szintén 2014-ig megújulhat a Balkán felé vezető IV-es folyosó hazai szakasza Szajol és Békéscsaba között. A csaknem 100 kilométer hosszú vonalon még Szolnok–Szajol és Gyoma–Békéscsaba között nincs korszerűsítve a pálya. Előbbinek a tervezésére, utóbbinak pedig a kivitelezésére hirdetett a napokban közbeszerzési pályázatot a NIF. A beruházás során nemcsak a pálya és a hozzá tartozó állomások épülnek át, hanem a szolnoki vasúti csomópont is.

A Közgépé a milliárdos MÁV-tender

A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. vasúti hidak és acélszerkezetek felújítására és állagmegóvására kiírt közbeszerzési eljárásán eredményt hirdetett. A meghívásos közbeszerzési eljárásra öten jelentkeztek, ám közülük csak két cég pályázata volt érvényes: a Közgép Zrt.-é és a hozzá köthető A-Híd Építő Zrt.-é. A MÁV tájékoztatása szerint a közbeszerzésen érvénytelen volt a Swietelsky Vasúttechnikai Kft., a Magyar Aszfalt Kft. és a Hídfelújítás 2011 Konzorcium részvételi jelentkezése. Az eljárás nyertesének a két érvényes ajánlatot tevő pályázót hirdette ki a MÁV, és kötött velük 4,56 milliárd forint összegű keretmegállapodást. A munkák része egyebek között az átereszek átépítése a Szerencs–Hidasnémeti vasútvonalon, a bajai Duna-híd mederrendezése, a déli összekötő Duna-híd pillérjavítási munkái és a sérült acélszerkezetek felújítása a dunántúli régió vasútvonalain.

Jászárokszállás: ár- és belvízvédelmi beruházások

Körülbelül 340 millió forint ráfordítással igyekszik megoldani Jászárokszállás önkormányzata a település egy részének és a helyi ipari park ár- és belvízvédelmét. Az előzetes számítások alapján a beruházáshoz 300 millió forint uniós és állami támogatást igényelt a helyhatóság, a fennmaradó 40 millió forintot önerőből finanszíroznák – tájékoztatott Gergely Zoltán polgármester. A többi között két kilométer hosszan földtöltést, illetve beton támfalat emelnek, és több műtárgy megépítése is szerepel a tervekben. A pályázat elbírálása februárban várható, kedvező döntés esetén – a közbeszerzési eljárás lebonyolítását követően – ősszel kezdődne a kivitelezés. Az immár tíz éve működő ipari park 2011. évi árbevétele elérte a 70 milliárd forintot.

Előkészületben a lézerközpont közbeszerzései

A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak nyilvánította a szegedi szuperlézer megépítését. A projekt elsőkörös közbeszerzési eljárásainak lezárását követően létrejöttek a működéshez szükséges munkacsoportok, a tervezési és környezetvédelmi vizsgálati közbeszerzések pedig jelenleg is folyamatban vannak – tájékoztatott Lehrner Lóránt, a beruházást koordináló ELI-HU ügyvezető igazgatója. Folyamatban van a pályázati anyag előkészítése, amelyről, a kormány jóváhagyását követően, az Európai Bizottság még ebben az évben dönt. A program szerint 2015-re cseh–magyar–román együttműködéssel, összesen 740 millió eurós költségvetéssel készül el a tudományos központ. A szegedi építkezés 63 milliárd forintba kerül, amelynek 15 százalékát a magyar költségvetésnek kell állnia, a többi az Unióból érkezik. Az új intézet körül tudományos parkot is terveznek, ahol a lézeres iparhoz kapcsolódó cégek mellett innovatív kis- és középvállalkozások megtelepedésére számítanak

Hírek – röviden

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közzétette két közbeszerzésének eredményét; mindkettőn a Közgép Zrt.-t és az A-Híd Zrt.-t hirdették ki győztesnek. A NIF a vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd átépítésére szerződött a cégekkel nettó 4,23 milliárd forintért. A NIF tájékoztatása szerint a marcaltői Rába-híd felújítására kiírt közbeszerzési eljárást is a fentebb említett két cégből alakult KA–Rába-híd Konzorcium nyerte. • Az október végén meghirdetett, napkollektorrendszerek kiépítését támogató ZBR-pályázat beadási határidejét 2012. március 31-ig meghosszabbították. • A mezőgazdasági utak építésére, felújítására hirdetett hárommilliárd forintos pályázatot a Vidékfejlesztési Minisztérium. A támogatás mértéke az elszámolható kiadások 75 százaléka lehet. • A 86-os főút Körmend és Szombathely közötti szakaszának négysávosítása – első három kilométeres hosszán – megkezdődik. Az építési munkákra vonatkozó közbeszerzési felhívást várhatóan a második negyedévben teszi közzé a NIF Zrt. • Körülbelül egy évet késik a debreceni tudományos élménypark megnyitása; a pályázati kiírást februárban teszik közzé, és 2013 szeptemberében adnák át az új létesítményt. • Kiírta a tervezői közbeszerzést a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a 451. számú főút korszerűsítésére. Ajánlattételi határidő: január 26., eredményhirdetés február 17-én lesz. • Elindult a közbeszerzés, és tavasszal megkezdődhet Bükkszéken a csaknem egymilliárd forint befektetéssel létesülő fürdő építése – jelentette be a polgármester. • Velence: a képviselő-testület döntött a Velencei-tó Kapuja projekt tervellenőréről. Feladata lesz a beruházáshoz szükséges közbeszerzési eljárás miatt módosított tervek átvizsgálása.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Nem létező villamossal nyert a Škoda

Miskolc már a határán van annak, hogy a 38 milliárd forintos villamosberuházás jelentős részét kitevő uniós támogatást elveszti. „A megajánlott villamosok jelenleg még nem léteznek” – ezt, egy villamosokra kiírt tender esetében furcsa mondatot is tartalmazza a Ganz-Škoda pályázati anyagát kiegészítő egyik dokumentum, amelyet Miskolc városának nyújtottak be. A Škoda azonban a nem létező villamosokkal is meg tudta győzni a városi közgyűlés többségét, így nyerni tudott. De ennél is meglepőbb, hogy az ajánlatok közül a legdrágábbat adta, miközben a közbeszerzést elbíráló bizottság számára készült független mérnöki vélemény szerint a cég karbantartási árai „irreálisan alacsonynak tűnnek”.
Az először 2008-ban kiírt, azóta háromszor elbukott villamostender Miskolc egyik legfontosabb ügye. A terv szerint már 2013 végére üzembe álltak volna az új villamosok, de a három elbukott pályáztatás miatt egy év haladékor kért és kapott a város a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. Miskolcnak így sürgős lett a negyedik villamostender, mert a város kezd kicsúszni az időből. Ha most sem sikerül érvényes nyertest kihoznia a pályázaton, akkor veszélybe kerül az uniós támogatás. A közösség költségvetési ciklusa ugyanis 2013 végén lejár, s bár 2015 közepéig még húzható az elnyert projektek végső lezárása, tovább nem. Kérdés, hogy ez az idő elegendő lenne-e a gyártónak. Az Origo által megismert dokumentumok alapján van esély arra, hogy a negyedik tender eredményét is felülbírálják, ami tovább növeli az idő szorítását.
A cikkből kiderül: az öttagú bírálóbizottság tagjai közül a városi önkormányzat és a város cégeit összefogó holding képviselői szavaztak a Škodára, a szavazati jogú mérnök és a közbeszerzési szakértő viszont nemmel szavazott. A közgyűlés ennek ismeretében szavazta meg a bírálóbizottság és a gazdasági bizottság javaslatát, és a legtöbb pontszámot kapó Ganz-Škodát hirdették ki győztesnek. A Škoda elsősorban a karbantartási díjak egyikénél előzte meg versenytársait, amire a maximum 10 pontot kapta, szemben az AnsaldoBreda 4,65 és a spanyol CAF 2,38 pontjával. A jóval alacsonyabb karbantartási ár ellenére a Škoda végső ára 61,5 millió euró felett van, míg az AnsaldoBredáé 60,7 millió felett valamivel.
A Škodát győztesként kihozó döntés ellen az AnsaldoBreda jogorvoslati kérelmet nyújtott be. A döntőbizottság helybenhagyhatja a Škoda győzelmét, de kimondhatja azt is, hogy a Škoda ajánlata nem érvényes, mert irreálisan alacsony árat adott meg. Ebben az esetben az Ansaldo-Breda, mint második helyezett, automatikusan nyertessé válna. A testület azonban dönthet úgy is, hogy új pályázatot kell kiírni, így viszont alig lehet arra számítani, hogy a város az elnyert uniós összeg egészét felhasználhatja.

(Origo, 2011. december 27.)

Terítéken száz szerződés vizsgálata

A nemrég elfogadott vagyontörvénnyel kapcsolatos nyilatkozatában külön foglalkozott a PPP-és a privatizációs szerződések felülvizsgálatával Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Bejelentette: 2012. május 31-ig meg kell vizsgálni minden olyan privatizációs szerződést, amelyben annak idején a magánosító hosszú távú kötelezettséget vállalt. Ellenőrizni kell például, hogy eleget tettek-e a környezetvédelmi, természetvédelmi vagy a foglalkoztatási előírásoknak. Becslések szerint a rendszerváltás után két-háromezer állami vállalat került magánkézbe, és a megállapodások részleteit összesen mintegy 16 ezer szerződésbe foglalták. A kapcsolódó dokumentumok száma megközelíti a kétmilliót. Az iratok elektronizálásával a minisztériumban külön osztály foglalkozik.
Az ellenőrzéseket elsősorban a nagy horderejű, ma is élő szerződésekre irányítják, azokra, amelyeknél még jogi lehetőség áll fenn a privatizációs szerződésekbe foglalt vállalások kikényszerítésére. Körülbelül száz megállapodásnál nem találták meg a vállalások teljesítéséről szóló okiratokat, ezeknél az eseteknél tüzetesebb ellenőrzésbe fogtak.
A PPP-beruházásokat illetően az államtitkár elmondta: 2002 és 2010 között körülbelül száz ilyen szerződést kötött az állam a magánbefektetőkkel. Különösen sok ilyen szerződést alkalmaztak a felsőoktatás és a sportlétesítmények területén. A PPP-megállapodások vizsgálatát befejezték, és megállapították, hogy a szerződések szinte kivétel nélkül hátrányt okoztak az államnak, és előnyös helyzetbe hozták a magáncégeket. A közbeszerzés szabályait sok esetben durván megsértették. Ezek a szerződések nem maradhatnak érvényben, többségüket meg kellene szüntetni. Mindez azonban számos tényezőtől függ – hangsúlyozta az államtitkár. A cél az, hogy a PPP-megállapodásokat kiváltsák. A számítások szerint – két autópálya kivételével – körülbelül 200 millió forintért meg is szabadulhatnának valamennyi szerződéstől. Ezekről egyébként az érintett cégekkel már egyeztettek is. Az elsők között szeretnék kiváltani a hátrányos helyzetű önkormányzatokat, amelyek a PPP-díjak rájuk eső részét képtelenek kigazdálkodni. A szükséges összeg előteremtéséig viszont a díjak lealkudására törekednek.

(Magyar Nemzet, 2011. december 27.)

Ha le szeretne iratkozni, kattintson ide