e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
a MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Milliárdos tendereket írt ki a KEF

Öt új központosított közbeszerzési eljárást írt ki a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) összesen nettó 26 milliárd forint keretösszegben. Az intézmények számára – áfa nélkül – 18 milliárd forint keretösszegben számítógépeket, 4,5 milliárdért irodai papírokat és papírárukat, 1,5 milliárdért mobiltelefonos szolgáltatásokat és 1‑1 milliárdért nyomtatókat és fénymásolókat szereznek be a kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt – derül ki a közbeszerzési hirdetményből. A közbeszerzéseken kiválasztott cégekkel keretmegállapodásokat köt a KEF, a költségvetési szervek pedig közülük választják ki azokat, amelyektől megrendelik az adott terméket és szolgáltatásokat. A vásárlásokat a költségvetési szervek saját büdzséjükből fizetik. A mobiltávközlési szolgáltatások beszerzésére legfeljebb három céggel kötne megállapodást a KEF, a nyomtatórendszerek és kellékanyagok szállítására pedig legfeljebb 26 nyertes pályázóval szerződnének. A számítógéprendszerek és szolgáltatások teljesítésére ötven gyártóval és kereskedővel nettó 18 milliárd forint, fénymásolók szállítására pedig 21 céggel összesen egymilliárd forint keretösszegben kíván szerződést kötni a központosított közbeszerzési szervezet.

Felülvizsgálják a privatizációs szerződéseket

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 110 millió forint összértékű keretszerződést kötött négy ügyvédi irodával az 1989 óta kötött privatizációs szerződések felülvizsgálatára, külön hangsúlyt helyezve a szerződések környezet- és természetvédelmi, kulturálisörökség-védelmi pontjainak betartására. Erre a feladatra a kolontári vörösiszap-katasztrófa után az Országgyűlés külön határozatban kötelezte a kormányt. A vizsgálat eredményét ez év június 15-ig kell a parlament elé terjeszteni. A miniszter által megbízott négy ügyvédi iroda: Horváth és Társai Ügyvédi Iroda, Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda, Dr. Abay & Dr. Török Ügyvédi Iroda, Dr. Kelényi Ügyvédi Iroda. Az ügyvédi tevékenység a hatályos közbeszerzési törvény alapján nem tartozik a közbeszerzési eljárással érintett tevékenységek közé. Az ügyvédi irodák a tárca ajánlattételi felhívására közös ajánlatot nyújtottak be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak. A négy ügyvédi iroda közül három korábban is dolgozott a nemzeti fejlesztési tárcának.
(További részletek a lapszemle rovatban.)

Hárman versenyeznek az MLSZ tenderén

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) három jelentkezőt kért fel ajánlattételre az NB I‑es stadionok biztonságának alapvető feltételeit megteremtő program első ütemének megvalósítására. A 669 millió forint állami támogatással realizálódó program közbeszerzési eljárására kilenc cég jelentkezett, ezek közül választották ki az Indra Sistemas SA-t, az Erando Biztonságtechnikai Tanácsadó és Kereskedelmi Kft.-t, valamint a Synergon Retail Systems Kft.-t (konzorciumban a Creativ Bartex Solution Kft.-vel). Velük nyílt, gyorsított eljárás keretében folytatják le a közbeszerzési eljárást. A nyertes cégek feladata lesz a biztonsági rendszerek megtervezése, megvalósítása és üzembe helyezése. A tervek szerint június végén kezdődik meg a biztonsági rendszerek átadása. Amennyiben a közbeszerzési eljárás lebonyolítása az elképzeléseknek megfelelően alakul, a második ütemre is sor kerül, és az év végéig valamennyi NB I-es stadionban kiépítik a biztonsági rendszereket. A program legfőbb célja, hogy kiszűrje a rendbontókat, garantálja a sportesemények, a szurkolók biztonságát.

Milliárdos médiaszerződések

A fejlesztési tárca közzétette a médiafigyelésre és közvélemény-kutatásra kiírt tendereinek eredményét. E szerint a Médianéző Kft.-vel 1,9, a Századvég konzorciumával 1,4 milliárd forint értékű szerződést kötöttek. Az NFM a Médianézőt bízta meg havi nettó 30,31 millió forintért azzal, hogy számára médiafigyelési, médiaszemlézései, média-hatásvizsgálati szolgáltatásokat nyújtson. A szerződés 2014. december 31-ig hatályos. A Nézőpont Intézet Elemző és Kutató Zrt. cégét egyedüli ajánlattevőként, nyílt közbeszerzési eljáráson választották ki.
Az NFM most publikálta az uniós közbeszerzési értesítőben egy másik tenderének eredményét is. E szerint havi nettó 29,61 millió forintért, szintén egyedüli, közös ajánlattevőként a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, a StrategoPoloiS Stratégiai Elemző és Kommunikációs Tanácsadó Kft. és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kapta meg a lehetőséget, hogy közvélemény-kutatásokat, szakpolitikai tanulmányokat készítsen, valamint kommunikációs-stratégiai tanácsadást végezzen. A szintén 2014. december végéig hatályos szerződés értéke bruttó 1,33 milliárd forint.

Fellebbezések a Margit híd szobraira

A Közbeszerzési Döntőbizottság másodszor is megsemmisítette a Fővárosi Önkormányzat által a Margit híd pillérszobrainak restaurálására, valamint a hiányzó Herkules-szobor rekonstrukciójára kiírt közbeszerzés lezáró döntését. A beszerzés még tavaly májusban indult. A munkára négyen tettek ajánlatot: a Reneszánsz Kőfaragó Zrt., a Laki Zrt., a Kőművészeti Kft. és a Reko Konzult Kft. Az utóbbi lett a nyertes 268 millió forintos ajánlatával. Ám a második helyen végzett Reneszánsz szeptemberben megtámadta az eredményt, és a KD megsemmisítette az eljárást lezáró döntést. Miután az ajánlati kötöttség közben lejárt, az ajánlatkérő megkérdezte az ajánlattevőket, fenntartják-e ajánlataikat. A Kőművészeti kivételével igennel nyilatkoztak. Az ajánlatkérő felkérte a korábbi nyertest arra is, hogy indokolja meg az ajánlati árat. Ezek után ismét a Rekót hirdette ki győztesnek. A Reneszánsz viszont újra fellebbezett, több kifogása közül a döntőbizottság azt találta jogsértőnek, hogy nem a kért műszaki tartalommal készítené el a szobrot (mészkő helyett öntőhabarccsal kitöltött mészkőhéjazatra tett ajánlatot). A KD ismét megsemmisítette a kiíró tendert lezáró döntését, de miután újabb értékeléssel a jogsértés reparálható, nem szabott ki bírságot az ajánlatkérőre.

Elektronizálják az építésügyi engedélyezést

A Belügyminisztérium (BM) nettó 148,35 millió forintért a HUMANsoft Kft.-vel szerződik az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerének uniós forrásból történő megvalósítására. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerezésre négy ajánlat érkezett. A nyertes mellett az eKÖZIG Zrt. és a Konasoft Projekt Tanácsadó Kft. közös ajánlattevőként, az Ulyssys Számítástechnikai Kft., valamint az User Rendszerház Kft. és a Quattrosoft Kft. közös ajánlattal pályázott. Az elektronikus dokumentációs rendszer központi adatbázis alapú, internetes elérésű rendszer, amely az ország bármely településén lakó építtető számárra lehetőséget biztosít az építésügyi hatósági engedélykérelem és mellékleteinek elektronikus benyújtására, valamint teljes körű elektronikus ügyintézési támogatást nyújt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban közreműködő hatóságok számára.

Kötvénnyel adósodtak el az önkormányzatok

Az utóbbi hetekben elmérgesedett a vita a hódmezővásárhelyi önkormányzat és az Erste Bank között a település devizaalapú kötvényprogramja miatt. Az ügy ráirányítja a figyelmet a helyhatóságok nagymérvű kötvénykibocsátása miatt kialakult helyzetre, a települések súlyos eladósodottságára. Számítások szerint az önkormányzatok körülbelül 600 milliárd forint értékben bocsátottak ki kötvényeket. A bankokkal közösen kifejlesztett kötvénykonstrukció eleve kockázatos termék volt – állítja Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Nem véletlen, hogy az új alkotmány már súlyos feltételeket szab a hitel felvételéhez, illetve más kötelezettségvállaláshoz. Az önkormányzati törvény külön is rendelkezik, e szerint a kormányengedély megadásánál a belügyminiszter közreműködése is szükséges. Egy megyei jogú város 100 milliós, míg a többi település legfeljebb 10 milliós kölcsönt vehet fel önállóan, kötvényt pedig csak a PSZÁF engedélyével bocsáthat ki.
(További részletek a lapszemle rovatban.)

Helyi igazodás az új törvényhez

Az egri önkormányzat közgyűlése elfogadta új közbeszerzési szabályzatát. A változtatást elsősorban az indokolta, hogy ez év elejétől új törvény szabályozza a hazai közbeszerzéseket, és ehhez a jogszabályhoz helyben, a települési önkormányzatoknak is igazodniuk kell – indokolta Habis László polgármester. Az a cél, hogy minél jobban biztosítva legyen a közpénzek elköltésének átláthatósága, a beszállítói, kivitelezői verseny tisztasága. Fontos célkitűzés az is, hogy a közbeszerzési eljárások rugalmasabbá és egyszerűbbé váljanak, és a környékbeli vállalkozások a jövőben nagyobb szerephez juthassanak. Szigorú szabályok szerint, a négytagú bírálóbizottság javaslata alapján dönthet a polgármester az értékhatár alatti tételek esetében a beszállítók, kivitelezők kiválasztásáról. Ez a gyakorlatban árubeszerzésnél és szolgáltatásnál 25 milliós forintos, építési beruházásnál 80 millió forintos határt jelent – olvasható a Heves Megyei Hírlap tudósításában.

Hírek – röviden

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzésen a Tigra Business Intelligence Central Europe Consulting Kft.-vel állapodott meg kiemelt fontosságú nyilvántartásokkal kapcsolatos rendszerek és infrastruktúra biztosítására. A szerződés értéke nettó 122,95 millió forint. • Új közbeszerzési pályázatot írnak ki az olimpiai formaruhák gyártására, miután a Magyar Olimpiai Bizottság adminisztrációs problémák miatt megsemmisítette a korábbi eljárást. • Megkezdődött a Várnegyed rekonstrukciója; a Várgondnokság Kft. közzétette a komplex tervezési feladatokra vonatkozó közbeszerzési kiírását. • Békéscsaba képviselő-testülete úgy döntött, hogy intézményei számára közösen szerzi be a villamos energiát. • Legalább fél évet igényel még a mindszenti szennyvízprogram elindítása, bár már megérkeztek a kiviteli tervek és a szakhatósági engedélyek. A közbeszerzési eljárás lefolytatása időigényes – tájékoztatott Zsótér Károly polgármester. A projekt megvalósításának teljes költsége 4,5 milliárd forint. • Kazincbarcika önkormányzata több uniós támogatással folyó beruházásról hozott döntéseket. E szerint a korábban megkezdett beruházásokat, elsősorban az oktatási és a közintézményeket folytatják. • Ózdon folytatódik a szennyvízprogram; döntöttek a közbeszerzési eljárás indításáról és a nyilvánosságot biztosító cég kiválasztásáról is. A 4,3 milliárd forintos beruházás keretében megkétszereződik a csatornahálózat hossza, és új szennyvíztelepet építenek. • Eredményes közbeszerzést követően aláírták Békéscsabán a belváros rehabilitációjára vonatkozó szerződést a nyertesekkel. A SADE Magyarország Mélyépítő Kft. és a Colas Út Zrt. közös pályázattal, 801,5 millió forintos árajánlatával nyert. • Tapolcán több mint két kilométeres szakaszon épül új kerékpárút. A beruházás költsége megközelíti a 100 millió forintot. • Versenykorlátozó magatartás miatt eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal hat szúnyogirtást végző cég ellen. A vállalkozások feltételezhetően 2007 óta felosztották egymás között a hazai működési területeket, a közbeszerzési eljárásokat, megállapodtak a közbeszerzéseken adandó kivitelezési árakban is. • Leállította 47 millió euró kifizetését Csehországnak az Európai Bizottság felderített törvénysértések miatt. Értesülések szerint több esetben kormánypártokhoz közel álló cégek kaptak megbízást, holott nem a legjobb ajánlatokat tették meg. • Befejeződött Romániában két volt mezőgazdasági tárcavezető korrupciós ügyének kivizsgálása. A volt ifjúsági és sportminiszter hasonló ügyében megkezdődött a bírósági meghallgatás.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Elkezdődött a privatizációs szerződések felülvizsgálata

Egy korábban a privatizációs szervezeteknél dolgozó jogász-közgazdász szerint szinte lehetetlen ilyen rövid idő alatt áttekinteni több tízezer privatizációs szerződést. Legfeljebb arról lehet szó, hogy célzottan kiválasztják azokat, amelyeknél a kolontárihoz hasonló környezeti kockázat merülhet fel.
A kormányok rendszeresen próbálkoztak a privatizációs szerződések felülvizsgálatával, de eddig akárhány bizottságot is hoztak létre, nem jártak konkrét eredménnyel. Az egyik ilyen bizottság volt tagja szerint a mindenkori privatizációs szervezeteknek folyamatosan kellett volna figyelni, hogy az új tulajdonosok teljesítik-e a szerződésben vállalt feltételeket. Az ilyen jellegű vizsgálatok nagy hibája volt, hogy szinte semmi másra nem terjedt ki, mint a papírok átnézésére, ezekből viszont nem derült ki, hogy egy-egy ügylet mögött voltak-e háttéralkuk, olyan történések, amelyek törvényt sértettek. Sok szerződés nem is tartalmazott olyan feltételeket, amelyeket számon lehetett volna kérni, különösen nem 10‑20 év távlatából.
Előfordult, hogy a mindenkori privatizációs szervezetek ellenőrzései jogi útra terelődtek, 2004-ben például ötven per volt folyamatban, ezekben az ÁPV Rt. összesen tízmilliárd forintért perelt olyan cégeket, amelyek nem tartották be a privatizációs szerződésükben foglalt vállalásokat.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közölte: az ügyvédi irodák a szerződéskötést követően azonnal megkezdték a vizsgálatokat, de hogy hány privatizációs szerződést kívánnak ellenőrizni, és milyen szempontok alapján, arra a tárca egyelőre nem adott választ. Azt közölték, a NIF célja, hogy ellenőrizzék a privatizációs ügyletek jogszabályszerűségét, és azt, hogy a megkötött szerződésekben vállalt kötelezettségeket az állam, illetve a másik szerződő fél betartja-e.

(Népszabadság, 2012. február 2.)

Pénzügyi trükk a kötvény?

Látszólag a bankok és az önkormányzatok számára egyaránt előnyös konstrukció született, ám annak kockázatával senki sem számolt. Azzal sem, hogy a kötvények visszatérítése mára a települések számára szinte elviselhetetlen terhet jelent, a hitelintézetek pedig futhatnak a pénzük után. Ezért mindkét felet bizonyos felelősség terheli – állítja Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára.
A konstrukció a bankoknak szerény, de biztos hozamot ígért, a települések ugyanakkor viszonylag olcsón és tetszés szerint felhasználható forráshoz jutottak, amit a legtöbben eredetileg az uniós támogatások önrészéhez tartalékoltak. Sok helyütt azonban a pénzt próbálták megforgatni, például forintra váltották és magasabb kamatozású kötvényekbe fektették, sőt volt olyan eset is, hogy magasabb kockázatú határidős devizaügyleteket bonyolítottak le. Addig nem volt baj, ameddig a forint árfolyama viszonylag stabil volt, ám később, a magyar fizetőeszköz leértékelődésével arányosan megnőtt a települések tartozása. A főtitkár nem tartja valószínűtlennek, hogy e folyamat hatására egyes nagyvárosok akár fizetésképtelenné válhatnak.
A megyéket a kormány megmentette azzal, hogy államosította az iskolákat, kórházakat, a szociális és kulturális intézményeket, s ezzel együtt a felgyülemlett adósságot is. A városok esetében ezt a megoldást Zongor Gábor elképzelhetetlennek tartja. Azok a települések pedig, amelyek fegyelmezetten gazdálkodtak, ellenérzéssel fogadnák, ha a felelőtlenül költekezőknek állami mentőövet dobnának. Az érintett önkormányzatok ugyanis a fejlesztési célokat szolgáló kötvényekből befolyt pénz egy részét felélték. Valamennyi támogatást egyébként a költségvetésből már eddig is kaptak; a harmincmilliárdos belügyminiszteri keretből tavaly decemberben több mint tíz megyei jogú város jutott kisebb-nagyobb összeghez.

(Népszabadság, 2012. február 3.)

Ha le szeretne iratkozni, kattintson ide