e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzésünk: ÁLLAMILAG ELISMERT KÖZBESZERZÉSIREFERENS-KÉPZÉS
Gyakorlatorientált képzés az új Kbt. szerint
2012. április 14-től
Korábbi képzésünk
DVD-n, On-line:
Országos Közbeszerzési Konferencia
AZ ÚJ KBT. ÉS VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSAINAK ALKALMAZÁSSZINTŰ MEGISMERÉSE
DVD cca. 240 perc - On-line megtekintés is elérhető
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

EU-pénzek: szigorúbb kontroll

Az utóbbi hetekben több régiós országban állították le bizonyos uniós források kifizetését. Brüsszel ugyanis a 2014–2020-as, következő hétéves költségvetésre felkészülve egyre inkább figyeli az EU-s források felhasználását. Magyarország is szigorúbb ellenőrzésre számíthat. Az Európai Bizottság leginkább abba szokott belekötni, ha a közbeszerzést úgy írják ki, hogy az eljárás nem biztosítja a pályázók közötti valódi versenyt. Jellemző szabálytalanságként kezeli Brüsszel, ha az adott forrást nem a megfelelő célra használják fel, például az eredeti kiírás szerintinél több pénzt költenek eszközbeszerzésre. Ilyen esettel szolgált Csehország, ahol felfüggesztették a regionális és a kohéziós alapokból érkező pénzek lehívását. Románia esetében a humánerőforrás-program kifizetéseit függesztette fel Brüsszel. Lengyelországgal szemben az innovációs program körüli szabálytalanságok miatt rendelte el az Unió a pénzek zárolását. Magyarország esetében a közlekedésfejlesztési programmal kapcsolatosan merültek fel gondok.
(További részletek a lapszemle rovatban.)

Koncesszió közbeszerzéssel?

Az európai koncessziós szerződések odaítélésének új irányelvén dolgozik az Európai Parlament és az Európai Tanács, amelynek célja, hogy a belső piaci torzulásokat, az egyenlőtlen versenyfeltételeket kiküszöbölje, valamint az állam, illetve az önkormányzat és a magánvállalkozások közti kockázatok megosztását átalakítsa. Információk szerint az új irányelvek az eddigi gyakorlattal ellentétben rákényszeríthetik a közösségi projektekben részt vevő magáncégeket, hogy érdemi kockázatokat vállaljanak a beruházásban, egyúttal közbeszerzési eljáráshoz köthetik a koncessziók kiosztását.

ÁSZ-felmérés a korrupcióról

Az Állami Számvevőszék Integritásprojektjében végzett kutatást a korrupció megítéléséről. Ötjegyű (1–5 közötti) skálán kellett megjelölni a megkérdezetteknek, hogy mennyire elégedettek az egyes szervezetek korrupcióellenes szerepével (az 5-ös osztályzat a legjobb). Az eredmény lesújtó: az átlag mindössze 2,38. A kérdőíven szereplő kilenc szervezet közül a Közbeszerzések Tanácsa a hatodik helyen végzett, 2,61-es osztályzattal. A parlament 2,25, a kormány pedig 2,23-as osztályzatot kapott. A megkérdezettek legtöbbje szerint az állami közbeszerzéseket és az állami beruházásokat szövi át leginkább a korrupció. Összességében a válaszadóknak mindössze 10 százaléka mondta azt, hogy eredményesnek, illetve teljesen eredményesnek érzi az országban folyó korrupcióellenes küzdelmet.

Budapest: egymilliárd informatikára

Csaknem egymilliárd forintot (987 milliót) szán az idén a Fővárosi Önkormányzat informatikai feladatokra, beruházásokra, illetve licencek vásárlására, többnyire már folyamatban lévő fejlesztésekre. Ezek között szerepel például a Budapest-portál korszerűsítése. Több mint 830 millió forintot költenek a fővárosi hivatalok beruházásaira, ebből a helyi adófeldolgozás információs rendszerének fejlesztésére csaknem negyedmilliárd forintot szánnak. Az összeg többek között az ügyfélkapus kapcsolatok javítását, az adóbevallások elektronikus benyújtását célozza. Az ezzel kapcsolatos közbeszerzéseket már kiírták. Szintén a nagyobb tételek közzé tartozik a licencvásárlásokra szánt 232 millió forintra tervezett kiadás. A városvezetés ezzel kapcsolatosan már megkezdte a beszállítókkal a tárgyalásokat, a keretmegállapodást még az idén megkötik.

Új tender a Baross tér rendezésére

A Budapesti Közlekedési Zrt. ismét közbeszerzési eljárást hirdetett a 4-es metróvonal első szakaszának építéséhez kapcsolódóan a Baross tér felszíni rendezésére – derül ki a társaság közbeszerzési felhívásából. A munkák becsült értéke nettó 6,5 milliárd forint. A kivitelezésre először 2010 szeptemberében írtak ki közbeszerzést, amit decemberben módosítottak, majd az eljárást 2011 augusztusában eredménytelennek nyilvánítottak, arra hivatkozva, hogy a beérkezett öt ajánlat közül csak egy volt érvényes. Az akkor hatályos törvény szerint ugyanis eredménytelen volt az olyan tender, amelyre csak egy érvényes ajánlat érkezett. A BKV döntését azonban megelőzte – 2011 júliusában – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata, amelyben megsemmisítette a tender eredményét, és egymillió forint bírságot szabott ki azzal az indokkal, hogy a kiíró kirívóan alacsony árat fogadott el, és hirdetett ki győztesnek. A legalacsonyabb és a legmagasabb ár között ugyanis csaknem hárommilliárd forint volt a különbség. Az új pályázat nyertesének feladata lesz a Baross tér és a csatlakozó utcák út- és járdaszakaszainak bontása, a közművek,
a trolibusz-felsővezetékek, a közvilágítás, az elektromos és hírközlési hálózatok, az aluljárók bontása, illetve újak építése. A tér zöldfelületét és díszburkolását is rendezni kell. A munkákra csak egyben lehet pályázni. A nyílt közbeszerzési eljárás ajánlatételi határideje május 2-án jár le, a munkák befejezése 2013 vége lenne.

Milliárdos közbeszerzést nyertek egyéni vállalkozók

A múlt évi közbeszerzések közül a legnagyobb értéke is tízmilliárd forint alatt maradt. A 100-as toplistát a Magyar Közút által kiírt útfelújítási tender vezeti, amelyet a Strabag nyert meg. Összesen 28 közbeszerzés értéke haladta meg az egymilliárd forintot; 22 tender értéke 0,76-1 milliárd, 50-é pedig 0,5-0,75 milliárd forint közé esett. A századik valamivel több, mint félmilliárd forint volt. A pályázatok több mint negyedének tárgya környezetvédelmi jellegű – jellemzően EU-s támogatással megvalósuló – beruházás. A listán szerepel több kórház és fürdőfelújítás is. A két legnagyobb budapesti projekt a Zeneakadémia rekonstrukciója és a Baross tér felszíni rendezése. Az összesítés kiemeli, hogy több esetben egyéni vállalkozók nyertek milliárdos megbízást. A kimutatásból az is kiderül, hogy a legalacsonyabb ajánlati ár csak tizenöt esetben volt döntő, nyolcvanöt alkalommal az "összességében a legkedvezőbb pályázat" nyert.

Várbazár: gyorsított eljárás

A Várbazár és a királyi kertek újjáépítésének tervezésére kiírt közbeszerzési pályázatot a Középülettervező (KÖZTI) Zrt. nyerte. A cég a Várbazár rekonstrukciójával évek óta foglalkozik. A kormány döntése értelmében a projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítették, ami gyorsított hatósági eljárást jelent, azaz a közigazgatási eljárásokon hozott döntés fellebbezés nélkül végrehajtható – tájékoztatott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Az ütemterv szerint őszre megszületnek az engedélyes tervek, és kiírják a közbeszerzési eljárást. Az Ybl Miklós által tervezett műemlék a világörökség része, ám sajnos a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékeinek egyike. A helyreállítás mintegy 8,5 milliárd forintos költségét teljes egészében uniós forrásból fedezik. Amennyiben ősszel megkezdődik a felújítás, 2014 márciusára befejeződhet.

Napirenden az elektronikus útdíj

Határidőre, a napokban elkészült az elektronikus útdíjfizetési rendszer bevezetését megalapozó szakmai javaslat – tájékoztatott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Az előterjesztést a kormány következő üléseinek egyikén tárgyalhatja. A tárca szerint a bevezetés részleteiről, ütemezéséről ezt követően adható tájékoztatás. Ami már tudható: a használatarányos útdíj bevezetése hét éve húzódik, legutóbb a Széll Kálmán Tervben azzal számolt a kormány, hogy 2013 elejétől működni fog, azaz a teherautók átalánydíj helyett az úthasználat arányában fizetnének díjat. Ehhez képest a jelenlegi állás szerint legalább féléves csúszás várható. Ha ugyanis még a tavasszal kiírják a közbeszerzést, a rendszer feltehetően csak 2014-ben léphet be, kiépítése ugyanis jelentős időt igényel. Arra számítanak viszont, hogy az útdíjbevétel már az első teljes évben elérné a százmilliárd forintot, és ebből mintegy 80 milliárd lenne a tiszta bevétel; kétszerese a jelenleginek.

Megsemmisítették a NAV tenderét

A Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) megállapítása szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Központi Hivatala jogsértően határozta meg a pénzügyi alkalmasság feltételeit a budapesti Dózsa György úti, 28 ezer négyzetméteres irodaháza takarítására kiírt közbeszerzésen. Ezért a KD az ajánlati felhívást és az azt követő döntéseket egyaránt megsemmisítette. A felhívást az Amanda Clear Kft. támadta meg, bár maga nem indult a tenderen, mert nem felelt meg a szerinte jogsértő feltételeknek. A NAV kikötése volt, hogy az ajánlattevők zömében saját alkalmazásukban álló dolgozókkal takarítsanak. Ehhez azt a technikát alkalmazta, hogy az ajánlattevőre és a 10 százalék felett igénybe venni kívánt alvállalkozójára is előírta: az előző három évből legalább kettőben a személyi jellegű ráfordításoknak meg kellett haladniuk az eladott szolgáltatások értékét. Ennek a követelménynek nem felelt meg a jogorvoslatot kezdeményező társaság, bár a takarítást el tudta volna végezni saját alkalmazottaival is. A KD véleménye: egy vállalkozás stabilitását nem az határozza meg, hogy döntően saját alkalmazottakkal vagy pedig alvállalkozókkal dolgoztat. Ezért az idézett követelmény túlzó és jogszerűtlen. Bírságot azért nem szabott ki, mert a jogsértés orvosolható.

Hírek – röviden

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. földgázszállításra írt ki nyílt közbeszerzési eljárást 56 állami tulajdonú vállalkozás és nonprofit szervezet számára, köztük például a Volánok, a regionális vízművek, a gödöllői kastély, a Millenáris nevében. A teljes mennyiség 23,2 millió köbméter. A Magyar Energia Hivatal kereskedői engedélyével rendelkező cégek április 27-ig tehetnek ajánlatot. • Az Országos Bírósági Hivatal informatikai közbeszerzését a Synergon Rendszerintegrátor Kft. nyerte. • Sajtóinformációk szerint közbeszerzés nélkül végeztetné el a főváros a Duna-parton lévő CET kulturális-szórakoztató központ 660-800 millió forintra becsült javítási munkálatait, amint használatba veheti az ingatlant. (További részletek a lapszemle rovatban.) A Közbeszerzési Hatóság szerint az önkormányzatnak ekkora értékű munkálatoknál tendert kell kiírnia. • Több pályázat érkezett a 12,5 milliárdos mosoni-dunai és 
alsó-szigetközi vízgazdálkodási és -rendezési rehabilitációs munkákra kiírt közbeszerzési eljáráson. A megye negyven települését érintő projektet 2014 végére kell megvalósítani. • Eredménytelen volt a "nagyatádi városközpont többcélú fejlesztése a közösségerősítés jegyében" tárgyú pályázat közbeszerzési eljárása. Ormai István polgármester tájékoztatása szerint a pályázóktól nem kaptak a célnak megfelelő ajánlatot. Közölte: az önkormányzat új, gyorsított ügymenetet indít. • A Nyíregyházi Városi Bíróság meghosszabbította Kiss Zoltán Tamás, az Egészségügyi Holding vezérigazgatójának előzetes letartóztatását. A nyomozás a holding két közbeszerzési eljárását érinti. • Földeákon 1,2 milliárd forint ráfordítással szennyvízcsatorna-program indul; a közbeszerzési eljáráson öt cég indul, ha az eredményhirdetést követően nem lesz jogorvoslati eljárás, nyár végén indulhat a kivitelezés. • A győri önkormányzat a Dunakapu tér átépítésére vonatkozóan előzetes közbeszerzési hirdetményt tett közzé, ennek alapján várhatóan április 31-én a kivitelezésre kiírják a közbeszerzési tendert. A munkák becsült értéke 2,3 milliárd forint. A kivitelezést augusztusban szeretnék elkezdeni, a befejezés határideje: 2013. augusztus 31. • A Magyar Állami Operaház – többszöri módosítás után – visszavonta objektumai vagyonvédelmére kiírt közbeszerzési eljárását. • Bükkszék: a Salvus fürdő csaknem egymilliárd forintos fejlesztésére kiírt közbeszerzési eljárást a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat nyerte. • Fertőd belvárosának rehabilitációjára kiírták a műszaki ellenőri és a projektmenedzseri posztra a pályázatot. A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési felhívás várhatóan április közepén jelenik meg. A beruházás teljes költsége 675 millió forint.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

EU-pénzek: szigorú kontroll

Az utóbbi hetekben több országban állították le bizonyos uniós források kifizetését. Brüsszel egyre inkább árgus szemekkel figyeli az EU-források felhasználását. Magyarország is szigorúbb kontrollra számíthat.
"Az Európai Bizottság az uniós források felhasználásának ellenőrzésekor leginkább abba szokott belekötni, ha egy EU-finanszírozású projektnél a közbeszerzést úgy írják ki, hogy nem valósul meg valódi verseny a pályázók között" – emelte ki Esőssy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Emellett jellemző szabálytalanságként kezeli Brüsszel azt is, ha az adott EU-forrást nem a megfelelő célra használják fel. Tipikus ilyen eset, ha az eredeti kiírással ellentétben több pénzt használnak fel például eszközbeszerzésekre. "Félő, hogy a következő hónapokban Magyarország esetében is felmerülnek majd brüsszeli aggályok, kifogások a pénzfelhasználás módjában egyes hazai programok esetében" – mondta a MAPI vezére. Azt is kiemelte: egy operatív program esetleges brüsszeli felfüggesztése valamely tagállamban nem tekinthető rendkívülinek. Ilyenre már több országban sor került a mostani eseteket megelőzően is.
Ezek közül kiemelkedik a pénzlehívás csehországi felfüggesztése. Úgy döntött a cseh kormány, hogy június végéig leállítja bizonyos uniós források lehívását, abból a célból, hogy addigra megszüntesse a nemzeti ellenőrzési rendszere hiányosságait. Az Európai Bizottság ugyanis előzőleg figyelmeztette Prágát: ha nem lép időben, akkor az unió júliustól általánosan felfüggesztheti a támogatások kifizetését. Brüsszel szerint több programban súlyos hiányosságok vannak, főleg a pénzek felhasználását, illetve annak ellenőrzését illetően.
Február végén az EB 312 millió euró támogatás kifizetését fagyasztotta be Lengyelország esetében, mert több alkalommal valódi verseny nélkül zajlottak le a közbeszerzések. Varsó három hónapot kapott a helyzet orvoslására. Románia a pályázatok elbírálási folyamatának átláthatatlansága miatt jutott hasonló sorsra. Magyarország esetében legutóbb tavaly ősszel merültek fel brüsszeli aggályok a KÖZOP programmal kapcsolatosan. Magyarország egyébként a 2007–2013-as uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló EU-pénzek lehívásában az ötödik helyen áll. A mintegy 8000 milliárd forintos forrásból a hazai társfinanszírozással együtt mintegy 2400 milliárd forintot fizettek ki a pályázóknak.

(Világgazdaság, 2012. március 20.)

Pereken elúszó CET

Nagy valószínűséggel az idén sem nyitja meg kapuit a pesti Duna-parton heverő CET, pedig eddig 32 millió eurót költöttek rá. Télen több hónapig nem volt áram az épületben, így a mínusz 20 fokos hidegben is fűtés nélkül maradt.
A 30 ezer négyzetméteres multifunkcionális központot eredetileg 2010 augusztusában nyitották volna meg, a főváros azonban különféle hiányosságokra hivatkozva nem volt hajlandó átvenni, azóta is építési területként létezik, és állapota egyre romlik. Az épületet hónapok óta megszállás alatt tartó generálkivitelezőtől, a WHB Építő Kft.-től már átvenné a városvezetés, csakhogy a kivitelező addig nem hajlandó levonulni a területről, amíg meg nem kapja munkája 830 millió forintos ellenértékét. Ebben az sem ingatja meg, hogy a főváros másfél milliárdos bírságot szabott ki rá jogtalan közterület-foglalás miatt. A helyzetet bonyolítja, hogy a két fél nincs jogviszonyban egymással; a főváros és a generálkivitelező ugyanis külön-külön szerződött a beruházó Porto Investment Hungary Kft.-vel.
A patthelyzetet a perek sem oldják meg, bár mindenki mindenkit perel. A kereseteket a Fővárosi Bíróság elutasította, a másodfokú tárgyalásra várhatóan még tavasszal sor kerül. Közben folytatódik a főváros által indított per is, amelyben a szolgáltatási szerződés egyoldalú felmondása miatt perlik a Portót, amely viszont a felmondás jogosságának megállapítását kéri a bíróságtól. Közben a generálkivitelezőt is perli egyik alvállalkozója.
A Fidesz már ellenzékben is élesen bírálta a konstrukciót, mivel minden kockázatot a főváros visel, miközben a magánbefektető többszörös áron valósítja meg a beruházást. A 8,5 milliárdból felhúzott épületért a főváros 25 év alatt 31 milliárd forintot fizetne ki. Tény, Budapest egyetlen fillért sem adott a beruházáshoz, annak idején azért döntöttek a PPP-konstrukció mellett, mert a városnak nem volt pénze az építkezésre. A főváros abban bízik, hogy a közbeszerzési eljáráson kívül kötött különmegállapodást semmisnek nyilvánítják. Erre utal, hogy a ferencvárosi önkormányzatot a főváros kérte a használatbavételi eljárás leállítására.

(Népszabadság, 2012. március 23.)

Ha le szeretne iratkozni, kattintson ide