e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális konferenciánk: Az új közbeszerzési törvény és rendeletei a  gyakorlatban
2012. május 23. (szerda) 10:00
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
a  MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a  társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az  előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Az Unió a  közbeszerzési esélyegyenlőségért

Az Európai Unió hatóságai által meghirdetett közbeszerzési szerződések nagy részére a  világ bármelyik országából jelentkezhetnek ajánlattevők. Ezzel szemben az európai cégek csak bizonyos országokban vehetnek részt közbeszerzési eljárásokban. Az Egyesült Államokban például külföldi cégek a rendelkezésre álló mintegy 556 milliárd eurónak csak a 32 százalékára pályázhatnak. Japánban ez az arány mindössze 28 százalék. A korlátozások azokat az ágazatokat érintik leginkább, amelyekben az EU a legversenyképesebb, így az építőipart, a tömegközlekedést, az orvostechnikai eszközöket, az energiatermelést és a gyógyszeripart. Az Európai Bizottság egy új közbeszerzési jogszabállyal szeretne változtatni ezen a helyzeten.

Kormányhatározat az e-útdíjról

Megjelent a második Széll Kálmán Tervben szereplő, a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer bevezetéséről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben. E szerint legkésőbb 2013 júliusától vezetnék be a 3,5 tonnánál nagyobb tehergépjárművekre. A rendszerrel kapcsolatos közbeszerzések – gyorsított eljárásban – még az első fél évben megkezdődnek. Szakértők szerint akár fél tucat technológiaszállító is megjelenhet a közbeszerzési pályázatokon, amikről egyébként további részletek egyelőre nem ismertek. Kérdés, hogy a tender kiírója – feltehetően az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. – szerint mi az az előre nem látható rendkívüli tényező, ami a sürgős eljárást indokolttá teszi. A kormányzati tervek ugyanis régóta ismertek, a tavaly bemutatott Széll Kálmán Terv még azzal számolt, hogy 2013 januárjától működésbe lép az új rendszer. Az időpontot azonban azóta fél évvel kitolták. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Óriás hitel a győri garázshoz

Csaknem kétmilliárd forint hitelt vesz fel a Győr-Szol Zrt. a Dunakapu téri mélygarázs megépítéséhez. A hiteltender kiírása szerint az önkormányzat tulajdonában lévő cég 1,746 milliárd forint kölcsönt kér, hogy megépítse a több mint 200 autó befogadására alkalmas garázst. A jelentkező pénzintézetek a megajánlott kamatok mértékével versenyezhetnek. A Győr-Szol jelentős biztosítékokat ajánl fel a hitelért cserébe, az önkormányzat pedig készfizető kezességet vállal a visszafizetésre. További feltétel: a bank azonnali hatállyal felmondhatja a megállapodást nemfizetés esetén. A beruházás teljes bekerülési költsége megközelíti a 3 milliárd forintot. A városháza a költségvetéshez az idén 600 millió, jövőre 400 millió forinttal járul hozzá törzstőkeemelés formájában.

KD: törvénytelen volt a vénytender

A Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) megállapítása szerint szabálytalan volt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 216 millió vény előállítására kiírt tendere, jogsértően érvénytelenítették az Állami Nyomda (ÁNY) Zrt. ajánlatát, az egyedül érvényes ajánlatot benyújtó Szenzor Számítóközpont Kft.-vel azonban a jogorvoslat ellenére már szerződést kötöttek. A KD megállapítása szerint az egészségbiztosító eljárása során megsértette a közbeszerzési törvényt, ezért egymillió forint pénzbírásággal sújtották. Az OEP abban hibázott, hogy az eljárás során nem biztosított az ÁNY számára hiánypótlási lehetőséget, így nem győződött meg az ajánlat érvényességéről vagy érvénytelenségéről, ezzel megsértette a törvényt, szabálytalanul nyilvánította a nyomda ajánlatát érvénytelennek. A döntés azonban már nem befolyásolta a beszerzés teljesítését, mivel az OEP szerződést kötött a másik ajánlattevővel. Az egészségbiztosító bírósági felülvizsgálatot kér a KD határozatának azon pontjait illetően, amelyekben a számára elmarasztaló döntés született.
(További részletek a lapszemle rovatban.)

Pályázat az Iparművészeti Múzeum felújítására

Kiírták a budapesti Iparművészeti Múzeum épülete rekonstrukciós és értéknövelő fejlesztésének tervezésére vonatkozó tervpályázatot. A pályázók feladata az építészeti, műszaki és műemléki felújítási program elkészítése, továbbá a teljes kiállítási rendszer újraformálása. A nyertes pályamű szerzőjével (szerzőivel) a múzeum tervezési szerződést köt az épület építési engedélyezési terveinek elkészítésére. A pályaművek benyújtási határideje július 16. A pályázat eredményét a kiírás szerint augusztus 10-ig hirdetik ki. A bírálóbizottságnak tíz szakmai-szakértői tagja van. A több mint százéves szecessziós épületegyüttes felújítása évek óta húzódik, ennek oka, hogy a teljes rekonstrukció mintegy 14 milliárd forintba kerülne.

Gázközbeszerzést hirdetett a BKV

A Budapesti Közlekedési (BKV) Zrt. földgázszállításra írt ki közbeszerzési eljárást. A felhívás szerint az éves gázmennyiség 6,4 millió köbméter (plusz 30 százaléknyi), a nyertessel egyéves szerződést kötnek. Az ajánlatkérőnek jelenleg 94 fogyasztási helyen 99 gázmérője van, ebből 16 darab olyan, amelynél a fogyasztás meghaladja a 100 köbméter/óra mértéket. Azok a földgáz-kereskedelmi engedéllyel rendelkező cégek adhatnak be ajánlatot, amelyek az előző három lezárt üzleti évből legalább az egyikben nettó 500 millió forint árbevételt értek el, valamint ezalatt minimum 3 millió köbméter földgázt szállítottak szabadpiaci szerződés keretében. A tárgyalásos eljáráson a részvételi jelentkezéseket május 18-ig lehet benyújtani a BKV-hoz – olvasható a közbeszerzési hirdetményben.

Magyar cégek pályázhatnak Srí Lankán

A Fővárosi Vízművek Zrt. tárgyalásos közbeszerzést hirdetett a Srí Lankán található Kalatuwawa és Labugama településeken lévő víztisztítók felújítására. A munkák becsült értéke 23 millió euró (kb. 7 milliárd forint). Az egy évvel ezelőtt született kormányrendelet intézkedett a két állam közötti pénzügyi együttműködésről, s ebben rögzítette, hogy a segélyprogram keretében finanszírozott projektek összértéke 51 millió euró lehet. A kiválasztott projekteket Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok valósítják meg. A két kiválasztott település vízművei napi 90 ezer, illetve 60 ezer köbméter teljesítményűek, a nyerteseknek ezeket kell felújítani, majd a próbaüzem után betanítani a kezelőket. A kivitelezőket tárgyalásos eljáráson választják ki. Ajánlatot az a cég tehet, amelynek az előző három évben a nettó árbevétele elérte a 4 milliárd forintot, s ebből 3 milliárd víziközmű építéséből származott.

Közbeszerzés projektdoktori szolgáltatásra

A következő hetekben közbeszerzést írnak ki projektdoktori szolgáltatásokra az elakadt uniós pályázatok segítése érdekében – jelentette be Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke. A projektdoktori megbízásokat elnyert szakemberek, cégek feladata lesz, hogy az adminisztratív, kifizetési és menedzsmentproblémákkal küzdő beruházások megvalósítását szakmai tanácsadással segítsék elő. Az uniós források gyorsabb hozzájutása érdekében felállítják az Államháztartási Önerő Alapot. A modell kialakításához az NFÜ-elnök véleménye szerint 50-100 milliárd forintos keretre lenne szükség.
A térség országait illetően Lengyelország hívta le a 2007–2013 között elérhető uniós pénzek legnagyobb hányadát, 31 százalékát. E tekintetben Magyarország 25 százalékkal a második helyen áll, Szlovákiában 19, Csehországban 17 százalékos a lehívott arány. Ha a Brüsszelnek benyújtott nagyprojekteket vesszük alapul, akkor mi állunk a legjobban, azoknak ugyanis 80 százalékát hagyta jóvá az Unió. Lengyelországban ez az arány 52 százalékos, Szlovákiában 39 százalékos.
(További részletek a lapszemle rovatban.)

Hírek – röviden

Jóváhagyta a Budapesti Közlekedési Központ a 1-es és a 3-as villamosok felújítására, illetve az 1-es villamos Rákóczi hídon történő átvezetésére vonatkozó projektjét az Európai Unió. A döntés után véglegessé vált, hogy a BKV által benyújtott 41 milliárd forint összértékű projekt megkapja a 94 százalékos uniós támogatást. • Sárvár: megkezdődhet a Kertváros déli részén a csapadékvíz-elvezető csatorna építése. Ehhez 222 millió forint támogatást nyert a város, amit 40 millió forint önrésszel egészít ki. A támogatási szerződés aláírása után, várhatóan még ebben a hónapban kiírják a kivitelezésre a közbeszerzési eljárást. • A magyarországi közbeszerzés már csak olyan, hogy mindenki megtámad mindenkit. Most is ezt történt, így pedig nehéz gyorsan haladni – panaszkodik dr. Kollár Lajos, a pécsi Klinikai Központ főigazgatója. A 400 ágyas klinikai tömb rekonstrukciójára ugyanis az első közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánították, most a másodikat bonyolítják. A beruházást szeretnék egyetlen kivitelező kezébe adni. • A MÁV Start Zrt. az Allianz Hungaria Zrt.-vel köti meg a munkáltatói felelősségbiztosítási szerződést munkavállalói baleseteire. Az eljárás eredményéről közzétett tájékoztató szerint a szerződés eredeti becsült értéke 72 millió forint volt, ezzel szemben a végleges összértéke 42,6 millió forint lett. • Közbeszerzési eljárás nélkül kötött számlavezetési szerződést a megyei jogú városok jelentős része. Több helyen arra hivatkoznak, hogy még az erre vonatkozó törvény hatálybalépése előtt írták alá a szerződést, máshol pedig azért mellőzték a közbeszerzést, mert a becsült érték nem érte el az érték szerinti határt. • Debrecenben 120 millió forintot fordítanak az idén 11 szilárd burkolatú út építésére. Több szakaszban közbeszerzési eljáráson választják ki a kivitelezőt. • Megkötheti a Budapesti Közlekedési Központ a buszszolgáltatási pályázaton nyertes VT-Transmannal az alvállalkozói szerződést, miután a Közbeszerzési Döntőbizottság engedélyezte a kontraktus aláírását. • A CMS Brand Connection nyerte az Unilever Product Zrt. meghívásos médiatenderét.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és  információk kivonatolt és  szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Sok céget hozhat lázba az e-útdíj

Szakértők szerint akár fél tucat technológiaszállító is megjelenthet az e-útdíj-rendszer kiépítésének majdani közbeszerzési pályázatán. A kivitelezést illetően gyorsított eljáráson gondolkodik a kormány. Kérdés, hogy a pályázat kiírója mivel indokolja ezt, hiszen a kormányzati tervek már régóta ismertek, igaz, a döntéssel sokáig késlekedtek az illetékes hatóságok. Információk szerint a döntésképtelenség hátterében részben a vidéki polgármesterek lobbija állt, akik nem akarták, hogy a területükön működő fuvarozó vállalkozások terhei jelentősen növekedjenek. A késlekedés hátterében állhat az is, hogy a szállítószakma kedvezményekért lobbizott az elmúlt időszakban. Megfigyelők szerint végül is az IMF-tárgyalások előkészületei adhattak lendületet a projektnek.
Völner Pál államtitkár szerint a gyorsított eljárással tartható a 2013. július elsejére tervezett határidő, mások azonban ezt – a nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva – megkérdőjelezik. A közbeszerzési pályázat – ideális esetben is – fél évet vesz igénybe, és legalább ennyi idő szükséges a rendszer kiépítéséhez is. Ausztriában mindez másfél-két évet vett igénybe. Ráadásul elképzelhető, hogy a tenderen vesztes pályázók megtámadják az eredményt. A lehetséges vesztesek száma, ismerve a tenderre készülők körét, öt-hatra tehető. Várhatóan indul a közbeszerzési eljáráson a német Siemens, illetve a T-csoport, az osztrák Kapsch-csoport, az olasz Autostrade, és feltűnhet egy további osztrák, illetve egy francia cégcsoport is. Szakmai körökben azt is lehetségesnek tartják, hogy kínai cégek juthatnak lehetőséghez. Műszaki szempontból a régióban kétféle e-útdíj-rendszer honosodott meg. Németországban egy fedélzeti egységen alapuló, GPS-hez hasonló technológia működik, a legtöbb országban ugyanakkor az URH-alapú megoldást választották.

(Napi Gazdaság, 2012. május 7.)

Versenyben az idővel

Gyorsítani kell az uniós támogatások kifizetését, hogy ne maradjanak Brüsszel kasszájában a nekünk szánt ezermilliárdok. Szorít az idő, elértünk az utolsó két évbe, amikor még leköthetők a 2007–2013 közötti időszakra rendelkezésre álló uniós pénzek. A mintegy 8200 milliárd forintból eddig 5373 milliárdra kötött szerződést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a kedvezményezettekkel, és ebből eddig 2545 milliárdot fizettek ki.
Petykó Zoltán, az NFÜ elnöke szerint nem az ügynökségnél akadnak el a pályázatok, hanem a különböző engedélyezési eljárások és szabályozások lassítják a folyamatot. Sok gondot okoz az önerő hiánya is. Emiatt csúsznak például a nagy egyetemi beruházások. Ezért tartja fontosnak az elnök egy önerőalap működtetését, amelyet a költségvetés finanszíroz. Ez a szervezet 50-100 milliárdos kerettel hamarosan megalakulhat. A kedvezményezetteknek segít a szállítói finanszírozás, illetve előleg, amelyek lehetővé teszik, hogy csak az önerőt és ne a teljes projektköltséget állja a nyertes pályázó, mivel a támogatás csak utólag fizethető ki. A büdzséből áldozni kell erre, máskülönben elveszítjük a lehívható pénzeket – hangsúlyozza az NFÜ elnöke, aki azt is bejelentette, hogy felállítanak egy projektfelügyeleti rendszert. Közbeszerzés keretében olyan szakértőket fognak megbízni, akik nyomon követik a fejlesztések megvalósulásának menetét, és segítik a menedzselést. Adott esetben kezdeményezhetik a megítélt összegek megvonását is, ha a pályázó rosszul áll a program teljesítésével. Erre bőven akad példa. A projektgazdák 700 milliárd forintnyi időarányos aktuális számlát nem nyújtottak be a fejlesztési ügynökségnek. Ahhoz, hogy a támogatások körülbelül 95 százalékát lehívhassuk, évi 1400-1500 milliárd forintot kell kifizetni 2015-ig; a ciklus 2013-as zárása után még két évig lehet felhasználni a lekötött pénzeket.

(Magyar Hírlap, 2012. május 9.)

Törvénysértő volt az OEP vénytendere

Lezárult a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) azon jogorvoslati eljárása, amelyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) vénybeszerzésének ügyében az eljárásból kizárt Állami Nyomda Nyrt (ÁNY) kérelmére indított. A KD megállapította, hogy az egészségbiztosító eljárása során megsértette a közbeszerzési törvényt, ezért egymillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezte. A döntés azonban már nem befolyásolta a beszerzés teljesítését, mivel az OEP szerződést kötött a másik ajánlattevővel, a Szenzor Számítóközpont Kft.-vel. A Szenzor így 216 millió receptet gyárthat és szállíthat az OEP-nek 285,3 millió forintért. Az ÁNY 268,8 millió forintos árajánlatot tett. A kiírás szerint az ajánlatok közül (ha lett volna több érvényes) a legalacsonyabb ár alapján választották volna ki a nyertest. Az OEP szerint a szerződéskötés csúszása miatt napokon belül komoly gondokat okozott volna az orvosi vények hiánya, ezért kérte a döntőbizottságtól, hogy fontos közérdekre tekintettel engedélyezze a szerződéskötést a Szenzorral.
Előzmények: az OEP 2011. december 30-án írta ki a vények előállítására és szállítására a közbeszerzést, a felhívásra a Szenzor és az ÁNY adott ajánlatot, ami nem volt meglepő, hiszen az előző években is ez a két cég pályázott. A kiíró az ÁNY pályázatát érvénytelennek minősítette, mire a nyomdavállalat 12 pontban foglalta össze és küldte meg kifogásait a döntőbizottságnak. A KD ezek közül ötöt elfogadott, hetet elutasított. Igazat adott a nyomdának, és kimondta: az OEP hibázott abban, hogy az eljárás során nem biztosított az ÁNY-nek hiánypótlási lehetőséget, és így nem győződhetett meg az ajánlat érvényességéről. Ezzel megsértette a törvényt, szabálytalanul nyilvánította a nyomda ajánlatát érvénytelennek. A KD azt is megállapította, hogy a nyomda mintanyomtatványának hátlapján feltüntetett szöveg megfelelt a felhívásban kért szövegnek, erre hivatkozva sem érvényteleníthették volna az ÁNY ajánlatát. Hiánypótlás esetén egyéb kifogásokat is korrigálni lehetett volna.
A döntőbizottság megállapításai azonban már nem változtatnak a tényen: a KD engedélyezte, hogy az OEP fontos közérdekre tekintettel szerződést kössön a Szenzorral.

(Napi Gazdaság, 2012. május 10.)

Ha le szeretne iratkozni, kattintson ide