e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális konferenciánk: Az új közbeszerzési törvény és rendeletei a  gyakorlatban
2012. május 23. (szerda) 10:00
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
a  MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a  társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az  előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

A pályázatok háromnegyede korrupciógyanús

A közbeszerzések 65-75 százalékát szövi be a korrupció, ami a beszerzések költségeit 25 százalékkal megnöveli – mutat rá a Transparency International (TI). A szervezet elemzéséből kiderül: Magyarországon a korrupció által leginkább sújtott terület a hatalmas pénzösszegeket érintő közbeszerzés, annak következtében, hogy nem állnak rendelkezésre hatékony ellenőrzési és felügyeleti mechanizmusok, és nagyok az érdekkülönbözőségek a piaci szereplők között. Annak ellenére, hogy az érvényben lévő szabályozási keret stabil, a jogalkalmazás folyamata komoly hiányosságoktól szenved – állapítja meg a nemzetközi szervezet. A TI szerint az átláthatóság jelentősen csökkentené a korrupciós kockázatokat; minden közbeszerzési eljárást elindító és befejező értesítést hozzáférhetővé kellene tenni a Közbeszerzési Döntőbizottság honlapján, amely információkat tartalmaz a nyertesekről és – az ellenszolgáltatás értéke mellett – minden fontos részletről is.

Ellenőriz a csalás elleni hivatal

Helyszíni ellenőrzést tartott az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a Közgép Zrt.-nél, erősítette meg a társaság a sajtó értesülését. Hozzátéve: a vizsgálat tárgya nem a Közgép, hanem egy uniós társfinanszírozású beruházás, a keszthelyi Fő tér rekonstrukciója, amelynek valamennyi résztvevőjét megkereste az OLAF. Az Európai Bizottság által az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélések feltárására létrehozott független szervezet – információk szerint – a Közgép Zrt.-n kívül a Provital Zrt.-nél is vizsgálódott. A HVG tudósítása szerint az utóbbi cég jogelődjében 2008-ig tulajdonos volt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Homolya Péter.
Keszthely polgármestere, Ruzics Ferenc üggyel kapcsolatos nyilatkozata: az ellenőrzés nem érinti a keszthelyi beruházást, a városházára semmilyen megkeresés, felülvizsgálati értesítés, hivatalos irat nem érkezett. Az önkormányzat törvényesen, a jogszabályokat betartva járt el a rehabilitációs projekt mindkét ütemének közbeszerzésénél. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Kétmilliárdos projektdoktori tender

Várhatóan a nyáron írják ki kétmilliárd forint tervezett értékben a közbeszerzést az uniós források gyorsabb kifizetését célzó projektdoktori szolgáltatásokra. A szakértők feladata lesz az elakadt, adminisztratív vagy menedzsmentproblémákkal küzdő, 500 millió forint feletti, elsősorban önkormányzati beruházások felgyorsítása lesz. A közbeszerzési felhívás kiírása előtt az NFÜ nem adott ki további információkat a tervezett feltételekről, annyit azonban közöltek, hogy a közbeszerzés közösségi nyílt eljárás keretében zajlik majd. Több projektmenedzseri és tanácsadó cég már bejelentette, hogy a részletek megismerése után indulni kíván a tenderen. Emlékeztetőül: a 2007–2013 közötti költségvetési időszakban a Magyarország rendelkezésére álló uniós fejlesztési keretösszeg 8209 milliárd forint, amiből eddig 2566 milliárdot fizettek ki a pályázóknak. A pénzügyi zárásra 2015 végéig van lehetőség, azaz a hátralévő három és fél évben még mintegy 5500 milliárdot lehet kifizetni. Jelenleg 700 milliárd forint értékű, már aktuális számla benyújtásával késnek a projektgazdák.
(További részletek a lapszemle rovatban.)

Az új törvény tapasztalatai az építőiparban

Az új közbeszerzési törvény sem hozott megoldást az építőipar olyan kulcskérdésében, mint az irreális ár meghatározása – összegezte le az eddigi tapasztalatokat Wéber László, az ÉVOSZ közbeszerzési bizottságának elnöke. A jogszabály szerint akkor kell vizsgálni az árat, ha az a rendelkezésre álló fedezettől 20 százalékkal eltér, a fedezetnek azonban legtöbb esetben semmi köze ahhoz, hogy valójában mekkora összegből lehet megvalósítani az adott létesítményt. Sokkal életszerűbb lenne a mérnökárhoz, vagy a beérkezett ajánlatok átlagárához való viszonyítás – fogalmaz a szakember. Az új szabályozás csak az összességében legelőnyösebb vagy legolcsóbb ajánlatot preferálja, ahelyett hogy kiszűrnék az irreális határidőre vagy irreális áron ajánlkozó – emiatt legelőnyösebbnek látszó –, pillanatnyi túlélésre játszó, felelőtlen vállalkozókat. Nincs szó pozitív diszkriminációról sem, nem kapnak pluszpontokat azok, akik alkalmazottaikat megfelelő bérért foglalkoztatják, minőségi munkát végeznek, hosszú távra garanciát vállalnak. Nem tartja a szakember szerencsésnek azt sem, hogy a jogorvoslati eljárás költségei markánsan növekedtek.

M0-s: a Colas nyerte a felújítást

Eredményt hirdettek az M0-s déli szektorának felújítására kiírt közbeszerzési eljáráson; nyert a C-M0 Konzorcium. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az M0-s, M6-os és M7-es autópályák közötti szakasz elhasználódott aszfaltjának rekonstrukciójára hirdette meg a közbeszerzést. A Colas Hungária Zrt. vezette konzorcium 2,9 milliárd forintos ajánlatával vállalta a hétkilométeres útszakasz átépítését. A munkálatok őszig tartanak, az építkezés alatt terelésre kell felkészülniük a közlekedőknek. Az építkezés befejezésekor az M0-s déli szektora, az M6-os és M7-es autópályák között nyolc sáv széles lesz. A fővárost elkerülő körgyűrű szélesítése ezzel nem fejeződik be; a hátralévő szakasz korszerűsítését a tervek szerint egy év múlva kezdik meg.

Szerződés a 11 milliárdos árvíztározóra

A tervek szerint 2014 novemberére készül el a Szamos–Kraszna közi árvízcsökkentő tározó – tájékoztatott a Belügyminisztérium. A tartalékkerettel együtt 11,528 milliárd forint értékű beruházás kiviteli terveinek elkészítésére és megépítésére kiírt nyílt közbeszerzési eljárást a Ke-Víz 21 Zrt., a Kötiviép'B Kft. és a Közgép Zrt. alkotta konzorcium nyerte meg. A nyertesekkel a szerződést már aláírta az ajánlatkérő Országos Vízügyi Főigazgatóság. A kivitelezésre a szerződéskötés időpontjától 31 hónap áll rendelkezésre. A kiviteli terv jóváhagyása után, várhatóan ez év nyarán kezdődnek az építési munkálatok. Az árvizek levezetését és az árapasztást célzó, 126 millió köbméter befogadására képes, 50 négyzetkilométer területű vésztározó nyolc környező település árvízvédelmét szolgálja.

Vénytender: az OEP fellebbez

Bírósági felülvizsgálatot kér az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a 216 millió vény előállítására kiírt közbeszerzési eljárás döntőbizottsági határozatának elmarasztalása miatt. Előzmények: az eljárásból kizárt Állami Nyomda Nyrt. jogorvoslati kérelmére a KD arra a megállapításra jutott, hogy az OEP megsértette a közbeszerzési törvényt, ezért egymillió forintra bírságolta, és az Állami Nyomda részére 720 ezer forint igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésére kötelezte. A döntőbizottság ugyanakkor helybenhagyta az OEP döntését a Szenzor Kft. ajánlatának érvényessége és alkalmassága vonatkozásában, azaz nem vitatta, hogy az OEP döntése megalapozott volt a nyertes ajánlattevő kiválasztását illetően. Ezen megállapítások ellenére a KD arra az álláspontra helyezkedett, hogy az OEP-nek kizárás helyett hiánypótlásra kellett volna felhívnia az Állami Nyomdát, és csak a hiánypótlás eredménytelensége esetén lehetett volna érvénytelenné nyilvánítani ajánlatát. A közbeszerzést az egyetlen érvényes ajánlatot benyújtó Szenzor Számítóközpont Kft. nyerte meg bruttó 285,3 millió forintos ajánlatával. A céggel – ellátási problémákra hivatkozva – már a jogorvoslati eljárás lezárulta előtt szerződést kötöttek.

Meghirdették az ESR–112 tenderét

A Belügyminisztérium kiírta a térinformatikai megjelenítésre és eseménykezelésre képes hívásfogadó rendszer megtervezésére és megvalósítására vonatkozó közbeszerzési pályázatát. Ezek után arra lehet számítani, hogy hosszas halogatás után a tervezett időpontra – 2012. végére vagy a jövő év elejére – létrejön az Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR–112) technikai háttere. A tenderfelhívás szerint a központokat Szombathelyen és Miskolcon telepítik majd, a beszerzés becsült értéke 800 millió forint. Szakértők szerint azért ilyen alacsony, mert a rendőrség egy belső fejlesztését is felhasználnák. A 112-es rendszer megvalósítása során a szükséges közbeszerzéseket több részeljárásban hajtják végre, ezek hirdetményeit ez év második és harmadik negyedévében folyamatosan teszik közzé.
Az Országos Mentőszolgálat menetirányítási rendszerének megvalósítására kilenc társaság jelentkezett. Szakemberek szerint a 2,2 milliárdos projekt megfelelő ütemben halad, és a nagyszámú pályázó ellenére időben sikerül majd lezárni. A rendszer az egységes segélyhívó nélkül, önállóan, de azzal összekapcsolva is működik majd. A rendőrség és a mentők mellett idővel a tűzoltóság is csatlakozik a rendszerhez, a teljes beruházásra az állam ötmilliárd forintot különített el.

Hírek – röviden

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. eredményt hirdetett az M85-M86 gyorsforgalmi út Csornát elkerülő I. ütemének megtervezésére kiírt közbeszerzési tenderen. E szerint a beruházást a nyílt eljáráson nyertes ÚT-TESZT Mérnöki és Szolgáltató Kft. tervezi meg. A szerződéses összeg nettó 324 millió forint. • A Miskolci Egyetemen 2010 tavaszán több mint 6 milliárd forint értékű beruházás kezdődött, amelyet eredeti határidő szerint 2011 szeptemberére kellett volna befejezni. Több mint egy évet csúszik a kivitelezés amiatt, hogy közben kiegészítő munkák elvégzésére volt szükség, s újabb közbeszerzési eljárásokat kellett lefolytatni, és módosítani az eredeti szerződéseket. • Óbudai Promenád néven jelentős beruházásra kerül sor a Bécsi út, Nagyszombat utca és Szépvölgyi út közötti területen. A sétálóövezettel megszűnik a korábban parkolóként használt terület, és befedik a Kolosy téri piacot. A projekt megvalósításának becsült összköltsége 720 millió forint, amihez uniós forrásokat is igénybe vesznek. A városrehabilitációt magában foglaló beruházás közbeszerzési eljárása folyamatban van. • Az edelényi Nefelejcs Óvoda korszerűsítésére kiírt tendert a helyi Bódva-Ép Kft. nyerte. A munkálatok elvégzéséhez az önkormányzat 100 millió forint pályázati támogatást kap. • A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. eredményt hirdetett az M15-ös autóút kapacitásbővítésének előkészítésére kiírt közbeszerzési eljáráson. Nyertes a Via Futura Mérnöki, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Megvalósíthatósági tanulmányt és költség-haszon elemzést kell készítenie a 14,6 kilométeres autóút négysávosra bővítésére. • Csúszik az ócsai lakópark építése; a belügyi tárca tájékoztatása szerint a közbeszerzés jelenleg a hiánypótlási szakasznál tart. Azzal számolnak, hogy a márciusi eredeti átadási határidő legjobb esetben is szeptemberre tolódik.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és  információk kivonatolt és  szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Kétmilliárdért rendel a projektdoktor?

Több mint 2,1 milliárd forintot szán ebben az évben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség projektdoktori szaktanácsadásra – derül ki a hivatal idei évre szóló közbeszerzési tervéből. Bár elvileg a sürgető problémákat szeretnék orvosolni a külső tanácsadók segítségével, nem tudták megmondani, hogy mikor jelentetik meg a felhívást a nyílt közbeszerzési eljárásra. Azt sem, hogy mikortól érhetők el a szolgáltatások a bajban lévő pályázók számára. A szóban forgó több mint 2,1 milliárd forint egyébként az NFÜ idei tervezett közbeszerzési kiadásainak 25 százalékát teszi ki. A fejlesztési ügynökség tájékoztatása szerint a közbeszerzésen elindulhatnak olyan cégek és tanácsadók is, akik egyébként pályázatírással és ehhez kapcsolódó projektmenedzsmenttel foglalkoznak.
Hogy miért van szükség a gigaméretű szaktanácsadásra, azt Petykó Zoltán, az NFÜ elnökének nyilatkozata magyarázza. E szerint 700 milliárd forint értékű aktuális számlát nem nyújtottak még be a projektgazdák, ami azt jelenti, hogy komoly késésben vannak a fejlesztésekkel. A késlekedők között jelentős arányban találhatók önkormányzatok, amelyek 2008 óta forráshiánnyal küszködnek, és a fejlesztéshez korábban vállalt önrész előteremtése is problémát okoz számukra. Nem haladnak túl jól bizonyos egyetemi és egészségügyi projektek sem. A be nem nyújtott számlák 48 százaléka kötődik az államháztartáshoz, így például az önkormányzatokhoz és a felsőoktatási intézményekhez. További 37 százalékot várnak azoktól a vállalkozásoktól és nonprofit szervezetektől, amelyek több mint 500 millió forint támogatást nyertek, és 15 százalékot azoktól, akik kevesebb, mint 500 millió forint uniós forráshoz jutottak.
A projektdoktori szolgáltatást tehát azért vezeti be az NFÜ, hogy az időarányosan rosszul teljesítő fejlesztéseket lendületbe hozza. Sürgős feladatról van szó: évente mintegy 1500 milliárd forintot kell kifizetni a nyerteseknek ahhoz, hogy a programozási ciklus elszámolásának végére, 2015 decemberéig Magyarország több mint 95 százalékát le tudja hívni a rendelkezésére álló uniós forrásoknak. A hazai társfinanszírozással együtt összesen 8500 milliárd forintot kell elkölteni, amiből eddig 2550 milliárdot fizettek ki a nyerteseknek.

(Népszabadság, 2012. május 15.)

Mit üzen az OLAF?

Hivatalos források eddig annyit erősítettek meg, hogy jelenleg több vizsgálatot is folytat Magyarországon az Európai Bizottság Csalás Elleni Hivatala (OLAF), és ezekben a Közgép is érintett. Az OLAF a titoktartási kötelezettségre hivatkozva ennél egyelőre nem árult el többet. Hivatalosan azt sem tudni, hogy a cégtől melyik közbeszerzésről kért információkat a szervezet. De ez talán nem is annyira sarkalatos kérdés, az OLAF általában nem egyes cégeket, inkább a számára gyanúsnak tűnő projekteket vizsgálja. Az EU valamennyi tagállamában bárhol és bármikor fel kell készülni arra, hogy az Unió intézményei számon kérhetik a klubhoz csatlakozott országoktól, betartják-e a közös játékszabályokat. Azokat megszegni ugyanis csak egymás rovására lehet. Mondjuk az európai adózóktól szerzett pénz tisztátlan felhasználásával, közbeszerzések manipulálásával.
Sok jót az OLAF megjelenése tehát nem ígér. A mintegy ötszáz fős hivatal honlapján fellelhető tájékoztatás szerint „védi az Európai Unió pénzügyi érdekeit azzal, hogy küzd a csalás, a korrupció és más jogellenes cselekmények ellen”. Megfontolásra érdemes, hogy a szervezet emberei most éppen nálunk kutakodnak. A csalás elleni hivatal fellépése nem példa nélküli ugyan, de mindennaposnak sem tekinthető. Volt olyan esztendő, hogy egyetlen vizsgálatot sem folytattak, máskor öt-hat ügyben is eljártak. Különösebben nagy visszhangot azonban eddig az OLAF egyetlen „nyomozása” sem váltott ki. Most viszont más a helyzet, hiszen egy, az adott ország kormánya számára kétségkívül igen kedvelt cég vált valamilyen módon érintetté. Ez figyelmeztetés mindenkinek.
Lehetséges, hogy Magyarországon nem jelent különösebb problémát, ha egy tisztázatlan hátterű és tulajdonosi szerkezetű vállalkozás egyik pillanatról a másikra milliárdos közbeszerzési eljárások sorozatnyertese lesz. De az sem okoz különösebb fejtörést, hogy gyakran valódi verseny sincs, mert eleve csak egyetlen pályázó akad, s alkalmasint még az diktálja a feltételeket is. Úgy tűnik, nálunk így működik a rendszer. A kormánypártnak minderről legfeljebb az jut az eszébe, hogy deklarálja: megvédi a magyar vállalkozásokat. Az OLAF meg másként közelít, inkább az uniós polgárok érdekeit képviseli.

(Népszabadság, 2012. május 16.)

 

Ha le szeretne iratkozni, kattintson ide